Browsing All posts tagged under »illúzióvesztés«

Árnyékemberek | Cormac McCarthy: Isten gyermeke

július 26, 2017 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | A huszonéves Lester Ballard nem igazán találja a helyét a világban. Gyermek volt még, amikor az anyja elhagyta, az apja pedig felakasztotta magát. Felnőttként se kutyája, se macskája. Csak egy puskát hord magával, azzal járja a hegyvidéket, vadászik. A megyei seriff jó emberismerőként figyelmezteti Lestert (de hiába): „Vagy kitalál magának egy másik életvitelt, […]

Búcsú az illúzióktól | Vámos Miklós: Szitakötő

november 9, 2012 Írta:

2

Írta: Jeges-Varga Ferenc Aki a gazdaság mozgásaira figyel, a G8 nevű csoportosulásra gondol, ha a Nyolcakról hall, a mű­vé­szet­kedvelő a magyar avantgárd művészcsoportra asszociál – azonban akik végigolvassák Vámos Miklós új könyvét, a Szitakötőt, új jelentést kapcsolnak hozzá. Nyolc gyereket az 56-os forradalom utóélete sodort egy társaságba, és a viharos október után szövődik közöttük „örök […]

Vámos Miklós: Szitakötő (részlet)

november 9, 2012 Írta:

0

|| Továbbképző Központ || Mi már lediplomáztunk, kiléptünk a nagybetűs ÉLET-be, állást kaptunk, albérletet találtunk. Elmúlott a hetvenes évek első fele, a hatvanasak csorgásához képest gyorsan. Megszületett az első gyerek, Gyöngyike, Vica-Gyurinál, ők kezdték közülünk a fajfenntartást, ahogyan a családosdit is, ha Joli névházasságát nem számítjuk, márpedig azt nem számítjuk. Vica sokáig latolgatta, nyolcunk közül […]

Vámos Miklós: Szitakötő

november 8, 2012 Írta:

0

– Levél Vámos Miklóstól – »Kedves Barátaim, Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem – személyes érintettség okán – régóta izgat a kérdés. A Szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány „kültag”) a […]