Bedő J. István | Az időutazásos kalandregény minden író számára komoly feladat. Egyesítenie kell a történet jelenidejét a célba vett korral, és nem menekülhet az utóbbi alapos ismeretétől sem. Nógrádi Gábor egy kört már lefutott (A mi Kinizsink) ebben a kategóriában, és az előző könyv sikere is inspirál(hat)ta ezt a másodikat. [Szakmai megjegyzés, csupán az […]
november 20, 2014 Írta: olvassbele
| 2 | Ki a felelős? | Este hat órára kisebb tömeg gyűlt a polgármesteri hivatal rothasztottsajt-zöld színű épülete elé. Még vörösen lángolt a júliusi nap és a zeréndvári polgárok arca az izgalomtól, mert senki sem tudta, kik dúlták fel Emmanyu házát, és két napja kik karcolták össze a kocsikat, meg lopták el a volt […]
október 29, 2014 Írta: olvassbele
1 | Az ember, akit Ovénak hívnak, vásárol egy számítógépet, ami nem is számítógép Ove [ejtsd: Úve] ötvenkilenc éves. Saabot vezet. Az a fajta ember, aki rábök azokra, akiket nem kedvel, kicsit úgy, mintha betörők volnának, az ő mutatóujja pedig egy rendőrségi zseblámpa. A pult előtt áll egy olyasféle üzletben, amilyenekbe japán autókkal rendelkezők szoktak […]
október 29, 2014 Írta: olvassbele
Fekete Judit | Ha nyernék a lottón, megvenném ezt a könyvet sok millió példányban, és mindenki kapna belőle. Mert mindenkinek van egy Ovéja, akit nem ért. Egy folyton dühös és morgós távoli rokona, vagy egy zúgolódó férje, esetleg kekec és mániákus telekszomszédja. És azért is kapna mindenki egy példányt ebből a könyvből, mert igazán ritka, […]
október 19, 2014 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | A meggyőződéses olvasót alapvetően kétféle meglepetés érheti, amikor egy új könyvbe kezd: valami jóra számít és rosszat, de legalábbis rosszabbat kap, vagy nem bízik semmi eget rengetőben, pont ezért éri olyan váratlanul a kis csoda, amit végül megkap. Mondanom sem kell, ez utóbbi meglepetést mi, mániákusok, sokkal jobban szeretjük. Sue Townsend, […]
október 19, 2014 Írta: olvassbele
| 1 | Amikor elmentek, Eva bereteszelte az ajtót, és kihúzta a telefont. Örült, hogy egyedül van a házban. Szobáról szobára járt, takarított, rendet rakott, összeszedte a csészéket meg a tányérokat, amelyeket a férje és a gyerekei hagytak szanaszét. Valaki egy leveseskanalat felejtett Eva kedvenc foteljának karfáján – azén a fotelén, amit ő kárpitozott az […]
október 14, 2014 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Legjobb ezen gyorsan túlesni: Christopher Moore megint olyasmit talált ki, amitől az ember nem meri tömegközlekedésbe vinni a könyvét. Ugyanis vagy hőbörödöttnek néznek, mert megállás nélkül vihogsz, vagy elfelejtesz leszállni ott, ahova igyekszel (az indok azonos). A Melankólia-öböl buja bestiája a tökéletes turmix: van benne ötezer éve az óceánmélyi árokban pihengető […]
október 14, 2014 Írta: olvassbele
| EGY | Theophilus Crowe | A halottak mércéjével mérve Bess Leandernek egész kellemes illata volt: levendula, zsálya és leheletnyi fokhagyma. Az étkezőben hét rusztikus szék a falról lógott kampókról, séker szokás szerint. A nyolcadik felborulva hevert Bess alatt, a nő pedig a nyakára szorult kalikószövet kötélen lógott. A mennyezet csupasz gerendáit szárított virágok, különféle […]
szeptember 26, 2014 Írta: olvassbele
Jeges-Varga Ferenc | Még hogy egy héttőrös gazember meg akar javulni! Lárifári! Te sem hiszed, én sem dőlök be annak, hogy Torzonborz ukmukfukk a nyugdíjaztatását kéri. Hiába lobogtatja a szabadlábra helyezéséről szóló pöcsétes papirost, Nagymama a viszontlátás okozta izgalomtól és félelemtől éppen úgy elájul, mint amikor kurblis kávédarálóját lovasította meg a bitang, vagy amikor Lackó […]
szeptember 21, 2014 Írta: olvassbele
A világ legrövidebb meséje egy aranyos kismackóról szól, akinek puha bundája volt, mintha plüssállat lenne, és minden kisgyerek azért ácsingózott, hogy hozzábújhasson, és minden meseíró azért nyafogott, hogy róla írhasson mesét, de aztán a kis bocs megnőtt, hatalmas, büdös és félelmetes medve lett belőle, és folyvást búslakodott, mert már egy cseppet se látszott cukinak, a […]
szeptember 21, 2014 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Többgyerekes szülő rémálma (miközben örül neki), amikor a két vagy a több kölök (legyen mondjuk K. Gyurka és Dani) az esti mesébe beleszól. Már rég nem kellenek a könyvmesék, már csak a fejből/szájból mesélés a menő. De akkor elkezdődik a vetélkedő, hogy melyik tudja jobban letromfolni (= leugatni, ledumálni) a másikat, […]
szeptember 8, 2014 Írta: olvassbele
Kedves Olvasó, ki ezt a levelet olvasod! Majdnem húsz éve kezdődött az egész, amikor megírtam az Amikor elcseréltem apámat két aranyhalra című könyvet. Egy fiúról szól, aki elcseréli az apját két aranyhalra. Egész vicces. Az apa a következőket csinálja a könyvben: elcserélik; nem veszi észre, hogy elcserélik; újságot olvas. Valamikor a történet csúcspontja felé megeszik […]
szeptember 8, 2014 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Tekintettel arra, hogy éppen van itthon tej, szerencsésen le tudom írni a gondolataimat a Szerencsére a tej című könyvről. Ami ugyan félkomolyan, de nem kisebb dologra vállalkozik, minthogy visszahelyezze jogaiba a mindenkori apákat. Azokat az apákat, akik nem túl aktív szereplői a gyerekeik életének, így aztán azoknak a könyveknek sem, melyekben […]
november 20, 2014 Írta: olvassbele
1