Browsing All posts tagged under »hajléktalanok«

Keljfelkópé? | Köves József: Hajlékony hajléktalan

október 20, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Régi-új a hullám: Köves József újra felfedezte a pengős regényt. Ez a ma már antikváriumi vagy inkább múzeumi kincs egy korszakot jellemzett – mondom a fiatalabbak kedvéért. A (2.) háború előtt volt nagy keletje a füzetregényeknek, terjedelme is, ára is állandó volt. A Hajlékony hajléktalan meghaladja a klasszikus 64 (A6) oldalnyi […]

Köves József: Hajlékony hajléktalan (részlet)

október 20, 2019 Írta:

0

Első rész | Első Beágyaztam magamnak a panelház szeméttárolója melletti beugróba. Éppen jókor keveredtem arra, valaki kidobott egy egész használható matracos ágyat, ez az áldott gazember spórolni akart az elszállíttatással, hát ide csempészte, áldja meg érte az Isten. Ha van. Ha van, na! A Havanna lakótelepen is dekkoltam valamikor, de ez más volt. Ez az […]

»Mindannyian hajléktalanok vagyunk« | Röhrig Géza új kötetéről és sok másról

december 1, 2018 Írta:

0

 L. Horváth Katalin | Az angyalvakond, Röhrig legújabb verseskötete rendhagyó utat jár be: december közepéig kizárólag a Fedél Nélkül című utcalapot árusító hajlék­talanoktól lehet meg­vásá­rolni, kedvezményes áron, 1990 forintért. A bevétel teljes összege a terjesz­tőknél, illetve a Fedél Nélkül szerkesz­tősé­génél marad. Eddig több mint négymillió forint folyt be a kasszájukba. Nemrég mutatták be Röhrig Géza angyalvakond című verseskötetét a […]

Benyák Zoltán: Csavargók dala (részlet)

március 4, 2015 Írta:

0

Priusznak másnap az az ötlete támadt, hogy vigyék el Kölyköt egy orvoshoz. A társadalom­biztosításon kívül rekedteknek ez akkora képtelenségnek számított, mint egy Holdra szállás kitervelése, de Priusz ragaszkodott hozzá. Azt mondta, fontos, hogy egy szakértő vessen egy pillantást a kislányra, mert bár egészségesnek tűnik, de sosem lehet tudni. Mint általában, most is látszott rajta, hogy […]

Élet a szemétben | Benyák Zoltán: Csavargók dala

március 4, 2015 Írta:

0

Bogárdi Iván | Nem eszünk meg akármit, nem tudunk élni és aludni akárhol. Annyira áthat bennünket a civilizáció, mintha biológiai létünkhöz tartozna. Elborzadva tekintünk azokra, akik az utcán, csatornákban, kukákban találják meg életük alapfeltételeit. Naponta többször találkozunk velük és ez a találkozás mindig megrázó. Benyák Zoltán regénye olyan világba visz el – pontosabban le –, […]