Bedő J. István | Nehéz a kamaszokkal, általában, még nehezebb a dacos kamaszokkal, legnehezebb a kiszámíthatatlan kamaszokkal. Christopher Boon voltaképpen kiszámítható. Lehet tudni, mikor kezd ordítani (nem is: üvölt), mikor kezd el csapkodni, és főleg, hogy mikor kezd el tudományos magyarázatokat adni a világegyetem működéséről. Mert az nagyon megy neki – míg az emberekkel, a […]
Március 29-én, szombaton a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Centrál Színház nyílt napot tart. Lesz kulisszajárás, nézői pályázatok felolvasása, és beszélgetés az autizmusról A kutya különös esete az éjszakában című darab kapcsán. Részletes program: 14.00 órakor kezdődik, és egyelőre talán az érdeklődők számától függően tart hosszabb vagy rövidebb ideig a Kulisszajárás. A színházi titkok nyomába […]
Jake egyik este vacsoránál elújságolta, hogy az interneten megkereste az Indianai Egyetem középiskolájának honlapját. – Szeretnék beiratkozni emelt szintű USA-történelemre – mondta. Azt feleltük, hogy rendben, mire pár hét múlva újabb kéréssel állt elő. Az egyetemen számítógépes vizsgaközpont működött, ahol az egyetemi szintű vizsgaprogram (ESZVP) vizsgáit lehetett letenni, ezzel kívántak segíteni a diákoknak, hogy közvetlenül […]
Kleyer Éva | Kicsit félrevezető az alcím, ez nem a vágyott kézikönyv: „Hogyan neveljünk gyermekünkből könnyen, gyorsan zsenit?”. A kulcsmondata ugyanis ez: a lehetőség ott rejtőzik minden gyerekben. Ahogy a szikra fellobbanásához levegőre, éghető anyagra, ugyanúgy a tehetség kibontakozásához is szükség van megfelelő körülményekre. Csodagyerekek minden korban léteztek, mini zseniket is ismerünk, így aztán környezettől, […]
Neked volt képzeletbeli barátod? Akit senki más nem láthatott, csak te? Budo ötéves – legalábbis ennyi ideje találta ki magának egy autisztikus, kilencéves kisfiú. Öt év nagyon hosszú idő a képzeletbeli barátok között, és Budónak nagy szerencséje, hogy Max emberszerűnek, járni, beszélni, sőt gondolkodni tudónak találta ki őt. Mert a képzeletbeli barátok ahányan vannak, annyifélék. […]
| Egy | Íme mindaz, amit biztosan tudok: A nevem Budo. Öt éve vagyok életben. Öt év nagyon hosszú idő valakinek, aki olyan, mint én. A nevemet Maxtől kaptam. Max az egyetlen ember, aki lát engem. Max szülei úgy hívnak: a képzeletbeli barát. Szeretem Max tanító nénijét, Mrs. Goskot. Nem szeretem Max másik tanító nénijét, […]
Írta: Kleyer Éva „A nevem Budo. Képzeletbeli barát vagyok, egy a szerencsésebbek közül. Elmondom, miért. Nem könnyű a képzeletbeli barát élete, a megszületésünkhöz eleve két fontos dolog elengedhetetlen: egy kisember, aki a valódi világban egyedül marad gondjával, szorongásával, bánatával, betegségével, és úgy érzi sem a szülei, sem senki a környezetében nem tudja megérteni szíve fájdalmát. […]
március 26, 2014 Írta: olvassbele
0