Browsing All posts tagged under »antiutópia«

Howard Jacobson: ZS (részlet)

szeptember 8, 2016 Írta:

0

Hümhüm… Azok számára, akik most nyitják ki először a naplómat – és a ködös bizonytalanságba burkolózó jövőnek írok –, a hümhüm elmém zúgását jelöli, nem a cinizmus jele.  Feltehető, hogy ezeket a nyakatekert óvintéz­ke­dé­seket a szüleitől tanulta, ahogy talán ők is az ő szüleiktől, amúgy mindössze rendkívül szorongó természetre utalnak… Így zárult az első jelentés, […]

Ménes Attila: Folyosó a holdra (részlet)

augusztus 7, 2016 Írta:

0

Ekkor, az iménti dermedtség után, lassan megelevenedni látszott a mezei vásártér. Néhányan feltérdeltek, voltak, akik egyazon mozdulattal vissza is hanyatlottak, mások előregörnyedve iszkoltak ebből a pokolból. Ilyenekből egyre több akadt, aki képes volt rá, futott, ahogy bírt. A szórványos lövöldözést hamarosan folyamatos golyózápor váltotta föl, nem lehetett tudni, kik és honnan tüzelnek, főként azonban, hogy […]

A nem is olyan távoli jövőben? | Ménes Attila: Folyosó a holdra

augusztus 7, 2016 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Mindig van úgy, hogy az ember először találkozik egy íróval, pedig már régen bele kellett volna ütköznie alkotásaiba. Így jártam én Ménes Attilával, akinek pedig 1985 óta jelennek meg novellái és regényrészletei, amelyeket a legismertebb magyar irodalmi fórumok közöltek. Valahogy mégis elkerülte a figyelmemet. Most, holott nem mondhatom, hogy lebilincselőnek tartottam Folyosó […]

Ahol sosem kel fel a Nap | Chris Beckett: Sötét Éden

június 15, 2016 Írta:

0

Tóth Gergely | A jó science-fiction központjában mindig az ember áll. A jó történetek témája – akármilyen cselekmény zajlik is közben – az emberi szellem és lélek olyan extrém helyzetekben, amilyenekkel a mai világban még – vagy már – nem találkozhat. Lehetnek akármilyen technikai újítások, földönkívüli lények, robotok vagy csillagközi háborúk – ezek az ismeretlen […]

Boldogságindex | Jonas Karlsson: A számla

december 27, 2015 Írta:

0

Somogyi András | Ritkán esik meg, hogy emlékeztetnem kell magamat: egy könyv nem csupán szerzőjének a műve, hanem legalább olyan fontos az olvasó is, aki így vagy úgy lesz befogadója a megírt történetnek. Jonas Karlsson könyve a fülszövege szerint „minden olvasót napsütéssel, boldogsággal, mosollyal tölt fel”. Kétségtelenül tanulságos és olvasmányos a könyv, de úgy látszik, […]

Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól (részlet)

szeptember 23, 2015 Írta:

0

| 1 | Macska az úton – Én vagyok a rossz hír hozója. Én vagyok, aki nem hazudik neked. Én vagyok a golyó, amit a fejedbe röpítesz. Ez a végszavam, elindulok a csoport hátsó részéről, lassan, komótosan, feltűnés nélkül araszolok előre. – Bárcsak azt mondhatnám, hogy borult, őszi nap volt, a felhők úgy nehezedtek a […]

Budapest, Budapest, te csodás! | Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól

szeptember 23, 2015 Írta:

1

Fekete Judit | Kedves könyvolvasó, rendhagyó (és kifejezetten szemtelen) módon nem hozzád szólok indításként, hanem a könyvek láthatatlan „magyar hangjához”, a fordítókhoz. Nem árt ugyanis, ha ők is tudják: hiába tűnik úgy, hogy a szerzőé minden dicsőség, és az ő munkájuk háttérbe szorul – de mi, olvasók az ő közreműködésüket is figyelemmel kísérjük. Sőt! Ahogy […]

Vészjóslat | Moldova György: Zsidómentes övezet

március 22, 2015 Írta:

0

Bogárdi Iván | Az időutazás az irodalomban általában fantáziajáték. Moldova György írásában ugyancsak időutazásról van szó, egy egész ország lép vissza a legsötétebb közelmúltba. Pontosabban egy könnyen felismerhető személyiség állítja vissza a naptárt – és ami a legrosszabb, az átállás eléggé simán megy. Nem a fantázia korlátlanságát csodáljuk, hanem hahotázva elborzadunk, hová jutott már most […]

A náci világ teremtése | Horváth László Imre: Lett este és lett reggel

szeptember 22, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Bármi mellett tudok érvelni, és ugyanaz ellen is. Ha az ember kellőképpen beássa magát egy témába, akkor akárkivel szemben meg tudja védeni az álláspontját, tiszta logikával, csiszolt szavakkal. Ez az elme nyelve, ami független a szív szavától, az empátia vagy az azonosulás hangjaitól. Namármost, Horváth László Imrének nem kevés ilyesfajta beásásba […]

Bagolyszemmel | Finy Petra: Kettő

augusztus 30, 2014 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Ki ne gondolkodott volna még azon, hogy milyen állat lenne, ha… Ki nem álmodott a repülésről, vagy hogy valami olyan képessége is van, ami az emberekből általában hiányzik. Gyerekkorunkban több csodát is el tudtunk képzelni. Finy Petrát „kortárs gyerekvers”-költőnek ismertem meg, méghozzá a javából valónak, de okkal népszerűek mesekönyvei is. Most olvasott […]

Finy Petra: Kettő (részlet)

augusztus 6, 2014 Írta:

0

| 1. fejezet | Takonyfelhők | A lebegő felhők zöldek és habosak. Mintha takonyból fröcskölték volna fel őket az égre. A nap fénye különös ragyogást ad nekik, ezért a felhők világító zöld zselékupachoz hasonlítanak. A zseléfelhők alatt tündöklő városban úgy lépkedek, mintha nem is az otthonom lenne. Mintha kivetnének magukból az épületek, kiokádnának magukból a […]

Egy meg egy és még egy | Finy Petra: Kettő

augusztus 6, 2014 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Minél jobban belemerülünk a Kettő című könyv elképzelt világába, annál inkább erősödik bennünk az érzés, mint­ha Finy Petra az Avatar című film történetét fogalmazná újra – sci-fi elemekkel átszőtt, kiskama­szok­nak szóló – fantasy meséjében. Sejtéseinket a re­gényt követő szerzői névjegy igazolja, melyben pon­tokba szedve az írónő ked­ven­ceit sorolják fel – közöt­tük James […]

A klímakutatók rémálma után| Sophie D. Crockett: Ha elolvad a hó

július 23, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | A globális felmelegedésnek és következményeinek té­ma­körét sokfelől körüljárták már azok, akiket érdekel, és akik tovább látnak az orruknál. Akik pedig nem, azokat erőltetni nem lehet. Amíg nem értik meg az emberek, hogy a globális felmelegedés egyenes követ­kezménye lehet egy villámgyorsan, akár néhány év alatt bekövetkező jégkorszak, addig szél­malom­harc­nak tűnik minden ismeretterjesztés […]

Sophie D. Crockett: Ha elolvad a hó (részlet)

július 23, 2014 Írta:

0

| 1 | Itt ülök a helyemen a hegyen, a ház mögött. Várok. És figyelek. Odalent nem mozdul semmi. A völgy egész pusztaságnak tűnik a hóban. Csak a ház szürke és magányos a befagyott folyó partján. Ki kell gondolnom, mit tegyek most, hogy mindenki elment. De itt van velem a kutyafejem. A kutya majd megmondja, […]

Timur Vermes: Nézd ki van itt (részlet)

november 18, 2013 Írta:

0

| XXIII. | Az a baj ezekkel a parlamenti képviselőkkel, hogy egyszerűen semmit nem értettek meg. Miért háborúztam? Hát nem azért, mert szeretek háborúzni! Gyűlölök háborúzni. Ha még élne Bormann, akárki megkérdezhetné, ő rögtön alátámasztaná ezt az állítást. Szörnyű a háború, boldog örömmel átadtam volna a feladatot, ha akadt volna rá nálam jobb jelölt. Egyelőre, […]

Mögöttem a jövőm | Timur Vermes: Nézd ki van itt

november 18, 2013 Írta:

0

Kleyer Éva A csönd az, ami először feltűnik Hitlernek, amikor 2011 augusztusában Berlin közepén egy grundon életre kel. Se légvédelmi ágyúk, se szövetséges bombázók, se szirénák? Pedig az utolsó emléke, Évával este a bunkerben, oly békés volt, eltekintve persze az odakünn tomboló eszeveszett háborútól, de aztán filmszakadás, és most itt ebben a gyanúsan békés Berlinben… […]

Működteti a WordPress.com.