Gabriel, miután elbúcsúztak, továbbment, körbe a téren, az ereszek, balkonok és gyarmati kori lámpák alatt, amelyek égtek ugyan, de fényt alig adtak, majd átvágott az utcán, miközben körülnézett, nem látja-e meg valaki. Abszurd volt ez az óvatosság, hisz’ miért is lenne tilos bemenni egy építkezésre. „De ez csak akkor jutott eszembe, amikor már bent voltam, […]
július 25, 2012 Írta: olvassbele
Írta: Cserhalmi Imre Mindössze egyetlen vitám van az alig negyven éves, kolumbiai íróval, Juan Gabriel Vásquezzel, aki könyve hátsó borítóján a többi közt így nyilatkozik: »Soha nem írtam addig Kolumbiáról, mert nem értettem az országot, és én abban a hitben nőttem fel, hogy csak arról szabad írni, amit az ember ismer. Később rájöttem, ez nagy […]
július 25, 2012 Írta: olvassbele
A Kolumbiában játszódó regény már vagy tucatnyi országban megjelent, a kritikusok a legnagyobb elragadtatással írnak róla. A kiváló latin-amerikai író műve különleges, titokzatos, árnyakkal és rejtelmekkel teli. A hazánkban is közkedvelt Nobel-díjas író, Mario Vargas Llosa így dicséri: „a latin-amerikai irodalom egyik legeredetibb új hangja. Az Informátorok rendkívüli erejű történet, egyszerre tanúsítja Vásquez képzeletének gazdagságát […]
július 19, 2012 Írta: olvassbele
Írta: Bedő J. István Iván egy közelmúltbeli kötetében, a Sétatársban megírta Kardos G. György emlékezetét, talán tudta, talán nem, nemcsak partner volt abban a könyvben KGGy mellett, hanem kutya is. Kutya, aki mindent meghallgat, időnként hálás tekintettel néz a gazdára, és hasonlók. Bächer kicsit Bozzi úr is most, bár a hasonlóság kimerül abban, hogy mostanra […]
július 14, 2012 Írta: olvassbele
»Mindig állatok között éltem, de kutyásnak lenni persze más. Megpróbáltam referálni is róla, a kutyás voltról, s ebbéli igyekezetemben annyira elmerülten, hogy meg is felejtkeztem a macskákról, akik addigi életemet kísérték. No meg nem állott módomban beszámolni az előző kutyaéltem utáni eseményekről sem, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy azok akkor még nem történtek meg. Most, […]
július 11, 2012 Írta: olvassbele
Guggolok a Radnóti utcában, zuhogó esőben, vaksötétben és takarítok magam, magunk, egészen pontosan: a kutya után szorgosan. Öt óra van, sőt annyi se, fél öt múlott kicsivel. Ötórai fekália, gondolom. Csak az a bökkenő, hogy nem délután öt, hanem hajnali. Guggolok a néptelen utcán, mellettem áll a megszeppent kutya, guggolok, és egy nejlonnal, pár papír […]
június 24, 2012 Írta: olvassbele
Vonalkód Hallom, mert nem láttam – nem is fogom látni – a kormányzat legújabb kérdőíve vonalkóddal van ellátva, avval kell visszaküldeni. Remek ötlet. Nem kell a már rég elkészült listákat böngészni, ez ilyen, az olyan, ez ide szavazott ekkor, az nem ment el akkor, nem; csak rá kell villantani a leolvasóval a kódra, és már […]
április 2, 2012 Írta: olvassbele.com
Jean-Louis Fournier Hova megyünk, papa? című Femina-díjas megrázó könyve a szerző két fogyatékkal született gyermekéről szól – történetüket az apa szülői érzékenységgel és jótékony iróniával, az elfogadás jegyében írta meg. Szívszorító, olykor mulatságos történetek sorakoznak a lapokon. Semmi kioktatás nincs benne, a végén mégis tudjuk: ez a dráma mindannyiunkkal megeshet, és adottságaink szerint el kell […]
március 23, 2012 Írta: olvassbele.com
“Látszott a dombról Gold Jenő háza, és látszott mellette Lizi nénié. A temetésre már el is lett adva az. Mikor Lizi néni ott született, a falu gazdag volt, büszke és erős. Hibátlan volt benne a tisztaság és a rend. Lehet, hogy szigorú, sőt kegyetlen volt néhanap, de rend volt. Mindenkinek megvolt a maga helye, szerepe, […]
március 6, 2012 Írta: olvassbele.com
Írta: Bedő J. István Ez a könyvismertető maga lesz a szabályszegés. Amikor az Olvass bele oldalt létrehoztuk, arról döntöttünk, hogy politikáról nem beszélünk, nem írunk. Viszont a kultúra, a művelődés minden színezetéről bőségesen. De nincs olyan törvény, amit az élet felül ne írna. Bächer Iván kötetbe gyűjtötte azokat az újságcikkeit, amelyeket nem felkérésre, rendelésre írt, […]
március 6, 2012 Írta: olvassbele.com
Gyakran kérnek tőlem írást: helytörténetet, gasztronómiai értekezést, alkalmi megemlékezést, nekrológot, könyvrecenziót, tárcát, novellát. Húsz év. Az e könyvbe gyűjtött írások nem rendeltek. Jóakaróim szerint nekem ilyeneket nem is szabadna írnom. De muszáj vagyok. Különben megfulladnék. – Bächer Iván Bővebben a könyvről: Egy illúzióvesztés története Ab Ovo Kiadó, 2010 ISBN: 9789639378759
február 11, 2012 Írta: olvassbele.com
Írta: Bedő J. István Legelőször ennek a különös regénynek a megszólalásáról muszáj beszélni. Bizonyára az eredeti mű nyelve sem lehetett akármilyen, de Szoboszlai Margit fordítása olyan varázsos világot teremt, midőn a 15-16. századról mesél, hogy egyszerre érezzük fél évezreddel ezelőttinek és modernnek, nem ódon és mégis átüt rajta, hogy mennyire távol van tőlünk az időben […]
február 10, 2012 Írta: olvassbele.com
Én vigyáztam a fivéremre. Ellenőriznem kellett, hogy e házasság, mint oly sok esetben, nem válik álma győzedelmeskedő ellenségévé. Filipa unokatestvéreihez készült, hogy személyesen hívja meg őket az esküvőre, ezt a látogatást használtam ki. A rokonok a santarémi úton laktak. Megengedte, hogy elkísérjem. Nem volt buta lány. Tudta, hogy nem tud kitérni faggatózásom elől. Útközben kertelés […]
február 10, 2012 Írta: olvassbele.com
»1476. augusztus 13-án a Portugália nyílt vizén Kolumbusz Kristóf hajótörést szenved. A leendő admirális éppen betöltötte a huszonöt évet. Csodák csodájára sikerül kievickélnie a partra. Lisszabonban talál menedéket öccsénél, Bartolomeónál, aki a térképész mesterséget űzi. A 15. század elején kezd kinyílni a világ. A portugál fővárosban megtalálható a Felfedezés szolgálatában álló összes céh. A két […]
december 5, 2011 Írta: olvassbele.com
Írta: Bedő J. István Nem mindenkivel lehet jót sétálni. Férfinak nővel talán akkor, amikor még nem vezérhím, és vagy hódítani akar, vagy hajlandó az önfeladásra. A nők sétálásairól, bevallom, nincsenek kellő tapasztalataim. Ők inkább mennek valahová. Vagy megoldják egymás lelki bajait. Férfinak jóbaráttal lehet jól sétálni, és még ez sem jön össze mindenkinek. Hát Bächer […]
december 4, 2011 Írta: olvassbele.com
A sarki patika kirakatánál az író megállt. Elgondolkozva nézett befelé. – Tudod, hogy nekem volt egy patikus feleségem is? – Tudom. – Győrben én voltam a TIT megyei titkára. Nagyon szép irodában székeltem, a folyó partján, a karmelita templommal szemben. A Kék Dunába jártam esténként. Az elnök meg dr. Mike Zoltán főpatikus volt. Neki mindig […]
július 25, 2012 Írta: olvassbele
0