Mennyi minden megváltozna, ha élvezni tudnánk kincseinket, olyannak, amilyenek! Demián, e könyv fiatal páciense számos terápiával próbálkozott már. Úgy érzi, valami baj van vele, mert szüleivel, barátnőjével és munkatársaival is folyton problémákba ütközik; és szeretné minél jobban megismerni önmagát, s választ találni az élet nagy kérdéseire is. Csupa kíváncsiság, csupa elégedetlenség, csupa lázadás, csupa útkeresés. […]
január 5, 2013
Szerző: olvassbele
A bumeráng-tégla Aznap nagyon rossz passzban voltam. Rosszkedvem volt, minden zavart. A rendelőben csak panaszkodtam, és így persze nem igazán jutottunk előbbre. Utáltam mindent, amit csináltam, mindent, amim van. Leginkább magammal voltam haragban. Akárcsak abban a Papini-elbeszélésben, amelyet Jorge olvasott fel nekem, aznap én is azt éreztem, hogy „nem tudom elviselni önmagamat”. – Én egy […]
január 5, 2013
Szerző: olvassbele
Írta: Kleyer Éva Tegye föl a kezét, aki nem szerette gyermekként az esti mesét! Na ugye. És azt vajon tudjuk-e, hogy gyerekkorunk meséi nem csak a gyermekagy elzsibbasztását célozzák, hanem szép lassan beszivárognak a tudatunk mélyére, ott pedig aztán megkezdik áldásos gyógyító tevékenységüket? Ennek talán nem is vagyunk tudatában sem szülőként, pláne nem gyerekként, mégis, […]
január 4, 2013
Szerző: olvassbele
Feszes, kemény történet – mintha ökölbe szorított kézzel írta volna a szerző; s ez az ököl a naturalisztikus leírásokkal, hátborzongató verekedésekkel és vérbosszúkkal könyörtelenül csap az olvasó arcába. Ez a töredékes családregény három mozgalmas évtizedet fog át, középpontjában a szesztilalom idejének zavaros és keserves világával, a csempészek és szeszfőzők életével; de a könyv egyben tisztelgés […]
január 4, 2013
Szerző: olvassbele
Írta: Cserhalmi Imre Sok olvasó számára jelent vonzó érdekességet, hogy vajon a regényhősök valóságos személyek irodalmi lenyomatai-e, s ha igen, mennyire. Ezt az igényt igyekszik kielégíteni a szerző, Matt Bondurant a könyve epilógusában, hosszadalmasan sorolván, milyen szoros összefüggésben állnak szereplői egy hajdan volt bűnügyéivel, illetve hogy mennyire változtatta-dúsította a történetet fikciókkal. Mi sem természetesebb, mint […]
január 4, 2013
Szerző: olvassbele
Anderson előző nap jött el Ripshinből, és Roanoke-ban, egy szállodában éjszakázott, aztán délelőtt találkozott a szerkesztőjével. Még korán volt, amikor útnak indult, az ég bordóból levendulaszínűre váltott, és az út menti fák hullajtották a leveleiket, Anderson örült, hogy kint lehet egy ilyen délelőttön, távol a házától. A fogát csikorgatta, és szorongatta a kormánykereket, amikor naiv […]
január 3, 2013
Szerző: olvassbele
Képeslap Párizsból A tornateremben vágni lehetett a csöndet. Egyetlen pisszenés nem sok, annyi sem hallatszott a tizenkét bordásfal, az öreg, repedezett bőrű ló vagy a nyolc szürke és megkopott kötél felől, amelyek mozdulatlanul lógtak a plafonról. De a tizenhat fiú és lány irányából sem, akik a Dølgen iskola katonazenekarának tagjai voltak, és egy emberként meredtek […]
január 3, 2013
Szerző: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | Divat mostanság a skandináv krimiket szeretni. Sebaj. Én is szeretem őket. (Lelkem egyik fele persze örökké Miss Marple– és Poirot-rajongó marad.) A skandinávok között is a legnépszerűbbek egyike Jo Nesbø. Képzelhetik, mennyire meglepődtem, amikor egy nevével fémjelzett gyerekkönyve – s mint kiderült, már egy második kötet – került a kezembe. Nehézfiúk ritkán […]
január 2, 2013
Szerző: olvassbele
Egy este egy fiatal nő, Rebecca, a paradicsomban találja magát. Ott találkozik hét híres ember – Freud, Proust, Einstein, Romain Gary, Albert Cohen, Woody Allen és a Marx-fivérek – édesanyjával, akiknek csak egy beszédtémájuk van: zseniális fiaik, és a sok közös vonásuk. Mindegyik olyan szerető jó fiú, határozott, de követelőző, paranoiás, és elviselhetetlen is, ugyanakkor […]
január 2, 2013
Szerző: olvassbele
Az anyák (időrendi sorrendben) – Amalia Freud, született Nathanshon (1835–1930) – Jákob felesége, Sigmund, Julius, Anna, Rosa, Mitzi, Dolfi, Paula és Alexander édesanyja – Jeanne Proust, született Weil (1849–1905) – Adrién felesége, Marcel és Robert édesanyja – Pauline Einstein, született Koch (1858–1920) – Hermann felesége, Albert és Maja édesanyja – Minnie Marx, született Schönberg (1865–1929) […]
január 2, 2013
Szerző: olvassbele
Írta: Gáspár-Singer Anna Woody Allen és Dan Greenburg nélkül valószínűleg sohasem tudta volna meg a világ, milyen is egy valódi, hamisítatlan jiddise máme mellett felnőni. Ennek pedig, Natalie David-Weill szemszögéből nézve, különösen akkor van jelentősége, ha történetesen fiúgyermekről van szó. Ők ugyanis gyámolításra szorulnak. Minden esetben. Ha pedig a gyermek még tehetséges is, többé nincs […]
december 31, 2012
Szerző: olvassbele
A történet 1942-ben kezdődik. A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hanem inkább a szerelemmel. Eleinte Horthy Miklós fiába, a fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, fényképét titokban maguknál hordják. Ám a plátói rajongás után az utolsó gimnáziumi évek meghozzák Anna számára az igaz szerelmet egy gyerekkortól ismerős fiú, András személyében. Sajnos […]
december 31, 2012
Szerző: olvassbele
Valamikor délután váratlanul nagy csend lett. Annyira nagy, hogy az addigi dörgések, robbanások után egyenesen ijesztően hatott. Vártunk és rettegtünk. A két orosz egyetlen mozdulattal lökte be a bunker ajtaját. Hirtelen, a semmiből érkeztek. Valahonnan előkerült egy gyertya, azzal kezdtek el végignézni bennünket. Az egyik a bejáratnál maradt, a másik a géppisztolyával ránk mutatva sorra […]
december 31, 2012
Szerző: olvassbele
Írta: Tóth Zsuzsanna Olvastunk már könyvet a háborúban borzalmakat átélt, meggyalázott nőkről, akiknek egy életen át kellett hurcolni a bélyeget, a lelki gyötrelmet. Olvastunk, filmeket láttunk a rettenet közepette lealjasodott katonákról, az emberi túlélési ösztönről, jellempróbáló időkről. Hihetnénk, hogy már-már ismerjük a háborút. Most megint úgy vélem, ezt soha nem lehet kívülről megítélni. Jó lenne […]
december 30, 2012
Szerző: olvassbele
Prológus | Magyarország, Leányfalu | 2005. szeptember 2. Tom éppen csak elrugaszkodott a talajtól, hogy még a becsapódás előtt fedezékbe érjen. Csupán pillanatok választották el a katasztrófától, mégis, mintha minden végtelenül lelassult volna körülötte. Az elméje minden apró részletet olyan élesen rögzített, akár egy számítógép. Érezte, ahogy combizma megfeszül, miközben elrúgja magát a talajtól. Akkorát […]
január 5, 2013
Szerző: olvassbele
0