Kié a világ? | Halász Judit: Miénk a Világ! (CD)

Posted on 2023. január 12. csütörtök Szerző:

1


D. Magyari Imre ǀ

Szörnyű gyerekkorom volt: 1955-ben születvén, a hatvanas években nem hallgathattam Halász Judit dalait, mivel akkor még nem léteztek. Nem is tudom, mit hallgattunk. A Vörös Csepelre meg hasonlókra emlékszem, de ezek nem kifejezetten gyerekdalok, bár átlengi őket némi gyermeki bizakodás: holnapra megforgatjuk, sőt ez a harc lesz a végső… Hát nem ez a harc lesz, és ha netán megforgatjuk, visszafordul.

Itt szeretném azt is elpanaszolni, hogy a Sebő együttes első lemeze is csak 1975-ben jelent meg (illetve ott játszottak Berek Kati 1972-ben készült, csodálatos József Attila-lemezén), a Kalákáé pedig 1976-ban. Még jó, hogy volt otthon Berzsenyi– meg Szabó Lőrinc-kötet, zsenge fővel megtanultam, hogy legyek tiszta legalább a homlokomtól fölfelé, azaz mossak gyakran hajat, bár Berzsenyinél határozottan sokkolt, hogy egyáltalán nem értem. Magyarul van, legalábbis feltehetően magyarul, de mégis, mit jelent, hogy Nincs rózsás labyrinth és nem lengedez a Zephyr. Mi nincs? Mi nem lengedez? Ismertem Aranytól A velszi bárdokat meg József Attila Mamáját (sőt Kosztolányi feleségét, ott ment el időnként a házunk előtt, tényleg; a Villányi úti fodrászüzletbe (Lázár úrhoz, aki maga is írt verseket) meg bejárt a fia, illetve addig nem lépett be, amíg a küszöbről fel nem dobta a kalapját a fogasra. Később a Mama kapcsán el is gondolkodtam, hogy mennyire mást jelent ugyanaz a szöveg különböző életkorokban, de óvodásként a recepcióesztétika (befogadásesztétika) még nem igazán állt amúgy szerteágazó érdeklődésem homlokterében. Bár lehet, akkor jobban értettem a Mamát, mint ma. (Egyáltalán: gyereknek sokkal értelmesebb voltam, mint felnőttnek.)

Bezzeg akik később születtek és Halász Judit dalain nőttek fel! Jókedvükben meghallgathatták a Birkaiskolát vagy a Sehallselát Dömötört, bánatukban A cinege cipőjét vagy a Mit tehetnék értedet, esetleg fordítva, attól függően, hogy el akartak-e mélyülni a bánatukban (van ilyen!) vagy fel akartak-e vidulni. Olyan létező szavakra csodálkozhattak rá, mint a Csiribiri, az Ákom-bákom, a Bóbita, netán olyan nem létezőkre, mint a Helikoffer. Megtanulhatták, hogy mindannyiunkat Szél hozott, szél visz el, hogy Nehéz okosan szeretni és Semmi sem tökéletes. S hogy a barátság az egyik legfontosabb ajándék az életünkben. Találkozhattak régi ismerőseikkel, vagy kedvük támadhatott megismerkedni Micimackóval, a Csudálatos Maryvel, vagy A B612-es bolygó lakójával, azaz a Kis Herceggel. És hallhattak, ha a szüleik vagy az óvó nénik, tanító nénik a közelükben voltak, a szövegírókról, Babits Mihályról, Csoóri Sándorról, Móra Ferencről, Szabó Lőrincről, Veres Miklósról, Weöres Sándorról, Zelk Zoltánról s a többiekről.

És Bródy Jánosról, aki zeneszerzőként és szövegíróként is jelen van ezeken a lemezeken. Én nagyon szeretem Bródy szövegeinek szentimentalizmusát, érzelmességét is, ami soha nem hígul érzelgősséggé. Az Ismeretlen ismerősben még a virág–világ rímpárt is le merte írni: Én azt hiszem, a szívünkben, ha nyílna még virág, / Boldogabb és szebb lehetne az egész világ. Hát nem lehetne az? És egy jó szülő vagy óvó néni ilyenkor esetleg még elő is keresi azon magyar versek némelyikét, amikben még előfordul ugyanez a rímpár…

Igen, más úgy felnőni, ha gyerekként ilyen dalokat hallhat az ember. Az első lemez, a Kép a tükörben még 1973-ban jelent meg, és aztán szerencsére jött a többi, az Amikor én még kislány voltam, a Mákosrétes, a Helikoffer… Nem könnyű összeszámolni, pontosan mennyi. Húsz? Vagy annál is több? Számoljuk bele azokat is, amelyeken Halász Judit meséket mond? Vagy azokat, amiken A varázsfuvolát, illetve a Háry Jánost ismerteti meg a gyerekekkel? S hogy aztán ezen a sok lemezen hány dal is van… Mindenesetre volt miből válogatni. Még nehezebb, de sokkal fontosabb annak összeszámolásával kísérletezni, hogy Halász Juditnak hány hangja van ezen az egyetlen lemezen is. Tréfás-lila, néma-szürke, szemérmetes, szerelmes, rikító, szomorú-viola – hogy a magam szavait elégteleneknek érezvén egy olyan költőt citáljak, Kosztolányit (Mostan színes tintákról álmodom), aki épp nem szerepel a CD-n. Persze, könnyű Halász Juditnak (dehogy az!): színésznő. Néhány pécsi hónap után 1965-től a Vígszínház tagja, mellékesen vagy negyven filmben is játszott. Én az Adáshibában, tehát 1970-ben zártam a szívembe. És még ma is játszik, nyolcvan felett! Változatlan sokszínűséggel. Megrendítő is tud lenni, például Pass Andrea A Vándorkutya című darabjában. És a Pestiben egy egészen más figura bőrébe bújva elviszi a hátán a Bella Figurát, aminek nagyon kell ez a hát… (Önmagáról, a pályájáról beszél Orosz Ildikó Nem születtem varázslónak című, 2015-ös könyvében.*)

Hogy miénk a világ, azt, mi tagadás, régóta nem hiszem, talán sosem hittem. De ha egy ilyen lemezt, ilyen dalokat, ilyen művészt hallgatunk, néhány pillanatra lehet ezt éreznünk.

A lemez elérhető a digitális zenemegosztók kínálatában, illetve a nagyobb könyves- és hanglemezboltokban

HCD 71316 Halász Judit: Miénk a Világ! (CD)
Hungaroton, 2022

*Orosz Ildikó: Halász Judit
– Nem születtem varázslónak

Park Kiadó, Budapest, 2015
teljes bolti ár 2100 Ft
csak e-könyvként kapható, ára 1680 Ft
ISBN 978 963 355 2377

„Igaz történetek az igazi Halász Juditról, aki egy tündér. Én ismerem őt személyesen. Tényleg ilyen. Lehet, hogy a Mikulás is létezik?” – Bródy János
„Néha nem árt megállni, és végiggondolni, honnan hová jutottunk el. Mit valósítottunk meg a vágyainkból, terveinkből és mit nem. Én ezt eddig elmulasztottam. Most megpróbálom pótolni. Még sok olyan feladatom van, ami nagyon is érdekel, a világ és önmagam iránti kíváncsiságom nem csökken. Jó, hogy így van, mert az érdeklődés elmúltával megállíthatatlanul beköszönt az öregkor. És ha kimaradt valami? Hát talán majd egyszer…” – Halász Judit