Nagy Szabolcs: A csillagszerű Juhász (részlet)

A hétnejű sárkány

Élt valahol, valamikor egy sárkány, aki, szakítva a hagyományokkal, nem elrabolta a királylányokat, hanem annak rendje és módja szerint megkérte a kezüket, majd mindet oltár elé vezette. Persze nem egyszerre, hanem szépen sorjában. Mert noha lovagias, becsületes, és őszinte volt, szegény sárkány élete valahogy mégis úgy alakult, hogy házasságai sorra kisiklottak a balsors végzetes vágányain. [Kevésbé patetikusan! A szerk.]

Első felesége néhány hét után lelépett Szent Györggyel, miután az végzett hősünk nagybátyjával.

A második asszonyt szerencsétlen baleset ragadta el. A sárkány tudniillik egyik este a megszokottnál később ért haza, és élete párja így ripakodott rá: – „Te ittál?! Lehelj csak rám!”

A harmadik elvált, mert szerinte a nyers férfierő nem minden, hiányolta a párkapcsolati romantikát.

A negyedik elvált, mert szerinte a párkapcsolati romantika nem minden, hiányolta a nyers férfierőt.

Ötödik neje is otthagyta, mondván, a sárkány nem engedi, hogy saját karriert építsen és kiteljesedjék.

A hatodik nő azzal vádolta férjét, hogy tutyimutyi alak, nem képes saját karriert építeni és kiteljesedni, bezzeg a többi sárkány már rég előrébb tart! Ezek után hősünk önbecsülése elszabadult léggömbként csapódott ide-oda, sötét gondolatok támasztotta alattomos széllökéseknek kitéve. [Előbb már szóltam! A szerk.]

Aztán eszébe jutott, hogy megkérdez valakit, mondjuk egy embert. Az emberekről azt hallotta, hogy náluk az efféle dolgok mindennaposak.

Nekivágott tehát, és hamarosan egy folyóhoz ért, melynek rakpartján meg is pillantotta a megfelelőnek tűnő személyt. A sovány, bajuszos illető a lába előtt elúszó dinnyehéjakra dobált célba különböző méretű kavicsokkal. „Tanácsot kérek tőle!” – határozta el a sárkány, és mellé telepedett.

– Már hatszor nősültem újra – kezdte –, és nincs bátorságom egy új kapcsolathoz…

A másik üveges tekintettel bámult rá, és rekedten csak annyit mondott:

– A hetedik te magad légy!

„Hát ezzel nem sokra megyek – állt fel a sárkány –, nyilván úgy értette, maradjak inkább egyedül.”

Baktatott tovább. Az út egy lottózó mellett vitt el. A sárkány megállt. „Kinek a kártyában, kinek a szerelemben… Bár ez nem kártya, de játék. Egy próbát megér” – morfondírozott, azzal benyitott, és maradék aprópénzén vett egy kaparós sorsjegyet. Fél perc múltán a járókelők hatalmas örömordításra csődültek össze a lottózó ajtajánál, hősünk ugyanis százmilliót kapart össze!

Még szinte fel sem fogta, milyen gazdag lett, máris előtte állt a végzet. A végzet tűsarkú csizmát, miniszoknyát, valamint vörösesszőke hajzuhatagot viselt, és számtalan irreális méretű szempilla mögül nézett rajongva sárkányunkra.

– Ugye, Ön az? A költő, kinek lelke mély, akár az óceán a Mariana-árok felett, és megigézte szívemet – búgta lágyan.
– Ööö… írogattam egy-két verset kamaszkoromban, de jobban kedvelem Rejtő Jenőt.
– Írni fogsz újra! – kiáltotta felhevülten a nő –, írni, csak írni, és én közben a gondodat viselem! – azzal a meglepett sárkány karjaiba vetette magát.
– Izé… hát jó… de most el kell mennem, felvenni a nyereményt.
– A pénz egyáltalán nem érdekel – legyintett az újdonsült gondviselő –, de elkísérlek, mert őrülten hiányoznál pár perc távollét alatt is!
– És mi a neved, ha már így…?
– Fekete Vidua. Régi latin név, a mamám szerint boldogságot jelent.

Természetesen napokon belül megköttetett a házasság, és az ifjú pár a szerelem rózsaszín egén fogócskázó pajkos bárányfelhők bégetésétől kísérve indult haza. A boldog feleség még aznap este egy meglepetéstortával kedveskedett férjének.

– Szívecském, ezt neked sütöttem, az édesség jótékony hatással van a verslábakra – simogatta meg a sárkány kezét.

– Hogy te milyen figyelmes vagy! De mi ez a ketyegés? Mintha a tortából jönne…

– Érdekes, én nem hallom. Jaj, vissza kell szaladnom a konyhába, a tejszínhabot ott felejtettem!

A sárkány temetésén csak kevesen jelentek meg, de mindannyian megrendülten nézték a zokogó, csinos özvegyet, aki mélységes gyásza ellenére egy tűzpiros kabrió volánja mögé ülve távozott a szertartásról.

Hát ez a hétnejű sárkány igaz története. Életnagyságú bronz emlékműve a Nősök terén áll. Gyűrött külsejű, borostás férfiak, és nőstörténetet tanuló diákcsoportok gyakran látogatják. A szobor lábánál mindig van friss virág.

Nagy Szabolcs: A csillagszerű Juhász
Illusztrációk: Szabó Gergely
Cser Kiadó, Budapest, 2022
172 oldal, teljes bolti ár 4995 Ft,