A nő, akinek hangja lett | Sue Monk Kidd: Vágyak könyve

Tóth Zsuzsanna |

„A nevem Ana. József fiának, a Názáreti Jézusnak felesége voltam. Szerelmesemnek szólítottam őt, ő pedig nevetve Kis Mennydörgésnek becézett engem.” Ezekkel a szavakkal kezdődik Sue Monk Kidd regénye, a Vágyak könyve, amely az időszámításunk kezdete körüli időkbe viszi olvasóit.

A hangzatos beharangozó mondatokon túl („A keresztény történet merész, fantáziadús újraértelmezése női perspektívából…” [New York Times bestseller]) – talán már a cím is megragadja az embert. Milyen vágyakról lehet szó? Mivel inkább a téma, a merész fikció jelentett számomra vonzerőt, s nem állt szándékomban erősen erotikus tartalmak tanulmányozása – alaposan elolvastam valamennyi beharangozó mondatot. (Ez általában nem feltétlenül történik meg, mert a hírverések többször okoztak már csalódást.) A regény első mondatait elolvasva azonban teljesen megnyugodtam, és tudtam, hogy szeretni fogom az elbeszélőt, Anát, aki Jézus felesége lett. Megérdemelte szimpátiámat.

Miért tartom pozitívnak ezt a kivételesen erős, teremtett nőalakot? Mert minden idő- és térbeli távolság ellenére az önálló egyéniséget, a gondolkodó nőt jeleníti meg, akit persze korlátok közé szorítanak a társadalmi törvények, a szokásrend. Ana egyszerre tipikus és egyedi, tudásvágya és a kifejezés iránti igénye – ha úgy tetszik, írói elhivatottsága – emeli átlagon felülivé. Története – saját sorskeresésén és szerelmének leírásán túl – egyben sok tényen alapuló korrajz is, ami feltételezésekkel köríti, érdekesen gazdagítja Jézus életének jól ismert (hagyományozott) mozzanatait.

Történetünk a galileai Szefforiszban kezdődik, ahol Ana apja Heródes Antipász írnoka s egyben „alázatos” híve, aki kiváltságaiért kész lenne akár a leányát is feláldozni. Amúgy is sok bajt okoz abban az időben egy olyan tudásvággyal megáldott/megvert, makacs lány, akinek „tehetsége inkább prófétákhoz és messiásokhoz illik”. Minden későbbi bonyodalom, találkozás, öröm, veszteség és fájdalom ebből a tehetségből ered, abból, ahogy Ana öntörvényűen keresi „a saját hangját”.

A Názáretihez fűződő szerelem is ennek a belső szabadságnak következménye. Ezzel a feltételezett szerelemmel-házassággal talán többeket elriaszt a szerző, de higgyék el, mélyen emberi elbeszélést kapunk, amely minden kalandossága ellenére nagyon is elképzelhető; és – bármennyire is úgy tűnhet – nem sérti a keresztény hit téziseit. Miközben végigkísérjük Anát cseppet sem akadálymentes útján, színes rajzot kapunk a kor Palesztinájának, Egyiptomának életéről, jól megrajzolt képekkel, plasztikus karakterekkel – felbukkannak a bibliai történetekből ismert helyzetek és alakok, s mellettük fiktív, de életteli figurák, események is. Mindezt Ana nézőpontjából látjuk, ő meséli el az életét, gondolatait, különösképpen érzékenyen, együttérzően ábrázolva női sorsait egy olyan kornak, amikor „[a] nők láthatatlansága és elnémítása valóság volt”.

• Olvass bele!

Kidd maga is hosszú utat járt be, míg a hagyományosan keresztény értékektől, a spiritualitás kanyargóin át eljutott egyfajta feminista teológiáig, majd megírta rendkívül sikeres, értékes díjakkal elismert, a bestseller-listák éllovasságát hosszan őrző, sok nyelvre lefordított regényeit – sorban legutóbb a Vágyak könyvét. Magyarul ezúttal Csorna Ágnes közvetítette a művet gördülékenyen és színvonalasan.

Sue Monk Kidd: Vágyak könyve
21. Század Kiadó, Budapest, 2022
KULT Könyvek sorozat
Fordította: Csorna Ágnes
432 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3742 Ft,
e-könyv változat 2890 Ft
ISBN 978 963 568 0481 (papír)
ISBN 978 963 568 0498 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ana olyan korban született Galileában, amikor a nőket vagyontárgynak tekintették, akik akkor távozhatnak apjuk házából, ha férjhez mennek. Ana szeretné a kezében tartani a sorsát. Egy idősödő özvegyembernek ígérték feleségül, aminek már a gondolatára is elborzad. Aztán találkozik egy tizennyolc éves názáreti áccsal, és ez a találkozó mindent megváltoztat. Az út, amit Ana bejár, örömöt és tragédiát egyaránt tartogat. A vágyak könyve időtlen elbeszélés egy mesteri írótól. A nagy álmok és a sóvárgás története, amely arról szól, hogyan tehetnek szert a nők olyasféle erőre, amellyel változtathatnak a világon.