Amikor líra és epika találkozik Izlandon | Bergsveinn Birgisson: Válasz Helga levelére

Posted on 2022. április 12. kedd Szerző:

0


Sváb Ági |

Sokszor, sokan elsiratták már a könyvkiadást. Gyakran elhangzik érvként, hogy egyre kevesebben olvasnak, nincs időnk rá, egyébként is egyre drágábbak a könyvek. Hogy mindezek ellenére mégsem kell temetni még ezt a több mint 500 éves formátumot, az is bizonyítja, hogy nagy örömünkre 2022-ben gazdagodott a magyar paletta: piacra lépett az Ø Kiadó.

Az ø nem csak egyetlen betű: dán nyelven a szó szigetet jelent, ő-nek kell ejteni. A kiadó az Észak című skandinavisztikai folyóirathoz, illetve a Skandináv Házhoz kapcsolódik. A folyóirat 2017-es alapítása arra az igényre reagált, hogy ezen a területen korábban nem létezett magyar nyelvű tudományos műhely. A kiadó életre hívása pedig ennek a gondolatnak a szerves folytatása: a Skandináviával foglalkozó vagy ott játszódó különböző könyvek jelenléte egyre erősebb a magyar piacon, az Ø Kiadó pedig jellemzően szépirodalmi köteteket megjelentető sziget szeretne lenni a könyvtengerben. Izgalmas további megjelenésekre is számíthatunk a közeljövőben.

Ehhez a célkitűzéshez remek első választás Bergsveinn Birgisson 2010-ben írt vékony, de tartalmában lenyűgözően gazdag kötete, a Válasz Helga levelére. Birgisson Izlandon született, de már több éve Norvégiában él. Óizlandi szövegekkel dolgozik, tanít és ír. Magyarországon főleg történelmi regényei (pl. A Fekete viking) révén ismert, de 2021-ben lefordított Elevenélet-patak című műve is a múltban, a felvilágosodás korában játszódik.

A Válasz Helga levelére című monológ még a történelmi regények előtt keletkezett, abban az átmeneti időszakban, amikor Birgisson még költőként tekintett önmagára. Erről az átmenetről egy 2019-es podcastinterjúban mesél, amelyet a könyv fordítója, Veress Dávid készített vele. Úgy fogalmaz: eladta a lelkét az ördögnek, amikor prózát kezdett írni, és ez a levél voltaképpen kísérlet arra, hogy lehetséges-e a költészet lényegét átemelni epikai díszletek közé. Szerinte a költészet nem a rímeken vagy a verssorokon múlik, hanem a szövegben rejlő képeken és magán a látásmódon. A kötet igazolja, hogy ez a kísérlet sikeresnek bizonyult.

Ezt a bizonyos levelet, Bjarni, egy idős izlandi férfi írja, aki egy távoli tanyán élte le az egész életét. Közel jár már a halálhoz, és számvetést készít. Magát a levelet titkos szerelmének, Helgának címzi válaszként egy több évtizeddel korábbi meghívásra, hogy hagyják maguk mögött a sorsukat és próbáljanak új életet kezdeni Reykjavíkban. A dilemma szörnyű: mindketten házasok, mindketten boldogtalanok, és őseik életformáját, a földművelés, birkatartás, halászat robotmunkáját kellene hátrahagyniuk. A döntés csak látszólag egyszerű: bár vonzó lehet a fejlődő, amerikaiak által formált új típusú élet, nem biztos, hogy mindez felér azzal, amit a vidéki élet tud kínálni, a végtelen térrel, szépséggel és szabadsággal.

Ha a levelet költeményként olvasom, akkor ódának vagy elégiának nevezném. Megindító, ahogyan a rövid időre, lopott percekben beteljesült szerelemről ír, vagy a hosszú évtizedek boldogtalanságáról, és az is, ahogy a munkával töltött évtizedek leírásában megjelenik a természet gyönyörűsége. Bjarni gyakran idéz izlandi költőktől, megszólalásait átjárja az elődök tisztelete és ahogy a költészetet megéli a mindennapokban.

A karcsú kötet egy ember hosszú életét öleli fel: tanúi vagyunk a világ megváltozásának, a technikai vívmányok megjelenésének, és annak is, ahogyan a nagyon nehéz életet élő emberek kapcsolódni vágynak a külvilághoz. A példa furcsa, felszínes párhuzamba állítható a magyar mezővárosok egykori olvasóköreivel. A gazdák (itt is) olvasókört szerveznek, és délszaki filozófus irodalmárokat – Camus-t és Sartre-t – olvasnak a hosszú téli éjszakákon. Megmosolyogtató, ahogyan megfogalmazzák a műveikből leszűrt tanulságokat, és ahogyan olvasmányélményeiket a saját valóságukhoz közelítik. És Bjarni történeteiben humor is van: Birgisson elmondja, hogyan tároljuk elhunyt hitvesünk holttestét, ha a nagy szél és hó miatt az utak hónapokra járhatatlanokká válnak. De nem csak ez az epizód mozdíthatja ki az olvasót a komfortzónájából. Olykor a magányos, zord világ leírása költői szépségű, összefonódik ember és állat sorsa a hideg északon, a magas hőfokú érzelmek és a jeges földhöz ragadt valóság.

Veress Dávid fordítása érzékeny a szövegben rejlő finomságokra, és skandinavisztikai tudása is jól jön a források megjelölésénél. Remélem, hogy az újszülött kiadó további kötetei is ezt a magas színvonalat képviselik.

Bergsveinn Birgisson

Bergsveinn Birgisson: Válasz Helga levelére
Fordította: Veress Dávid
Ø, a Skandináv Ház Alapítvány kiadója, Budapest, 2022
92 oldal, teljes bolti ár 3000 Ft
ISBN 978 615 013 9166

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Bjarni, a már idős izlandi gazda elkezdi felkapargatni a régi sebeket, és válaszol egykori szeretője évtizedekkel korábban írt levelére. Keresetlenül őszinte válaszában végigveszi élete örömeit és fájdalmait, magyarázatot próbálva találni arra, hogy minden vágya ellenére miért választotta a szerelem és a modern város helyett elhidegült feleségét és a még hidegebb, évszázadok óta változatlan vidéki életet.
A Válasz Helga levelére Birgisson kísértetiesen gyönyörű, költői merengése a természetről, emberi kapcsolatokról és döntéseink következményeiről.