A holdevő kannibál | Boros Botond: A Markoláb

Somogyi András |

Aki elolvassa a könyvet, eszébe sem jutna, hogy a kiérlelt stílusú, széles körű ismereteket feltételező történet Boros Botond első műve. A szerző láthatóan beleásta magát a 19. század második felének dél-magyarországi néphiedelmeibe, babonáiba. Ekkor a gyerekeket a Markolábbal (a legenda szerint egy farkasember) rémítgették, aki (vagy ami) minden második holdtöltekor beleharap a Holdba, elfogyasztja azt – de az emberhúst sem veti meg.

A mindentudó wikipédia a néprajzi lexikonra hivatkozik, ami annál érdekesebb, hogy a múlt század gyermeke Mórától ismeri a Vigyen el a markoláb! riogatást (Kincskereső kisködmön, A gyevi törvény), de mint a tudós forrásból kiderül, az ide települt palócok hozták magukkal Markoláb alakját.

A regény szerint 1868-ban Csongrád megyében olyan szervezet működött, amelyet ma drogmaffiának neveznénk. A drog a csengettyűgomba (Pluteus salicinus) hallucinogén főzete volt. Ez függőséget, tudatmódosulást okozott, amely átcsaphatott emberhús evésébe is. A szerző – a regényből ítélve – ugyancsak tájékozott a kiegyezés utáni korszak közbiztonságáról, bűnügyeiről, a betyárvilág tevékenységéről, sőt az akkor használt népnyelvet is tanulmányozta. Ugyanakkor ravasz, nagyon modern szemlélettel felépített regény Boros Botondé: az időben kalandozás alakítja a regény struktúráját. Így rajzolódik ki egy gyilkos sorsának alakulása gyermekkorától a történet jelen idejéig.

Az alaptörténet egy dél-alföldi faluban, Kopáncson játszódik, ahol gyermekek tűnnek el, számos brutális gyilkosság is történik. Beretvás József csendbiztos néhány emberével elszántan küzd a bűnözés ellen, de névtelen bejelentések nyomán meggyanúsítják, hogy a Monarchia ellen szervez összeesküvést, ezért a magyar belügy kiküldi Wimmer zsandár inspektort (csendőr felügyelőt), hogy a helyszínen győződjék meg a bejelentések igazságtartalmáról. A bűnbandákkal folytatott fordulatos, az életüket sokszor kockára tevő küzdelem során csiszolódik össze a két férfi, és kölcsönös ellenszenvük végül barátsággá alakul át.

Kiderül, hogy a bűnesetek fő szervezője, egyben a névtelen levelek szerzője Juhos alszolgabíró, aki halálosan – és viszonzatlanul – szerelmes Beretvás feleségébe, Évába. Részint ezért, részint a gombafőzetek terjesztésének zavartalansága érdekében akarja eltüntetni a színről Beretvást. A csendbiztost és embereit becsalni igyekszik a lápba, hogy ott végezzenek velük. Itt vesz a regény olyan fordulatot, ami Juhost is megdöbbenti – találkoznak a valóságos Markolábbal. Ezt már – illendőségből is – meghagyom az olvasónak.

• Olvass bele!

A történet valósághű, olykor rémisztő módon tárja fel, hogy a drogfogyasztás, a drogoktól való függőség kialakulása milyen súlyos veszélyeket rejt testre és lélekre egyaránt.

Meg kell emlékeznem egy – a regény végén az igazságtételt elrendelő – valóságos történelmi személyről, gróf Ráday Gedeon királyi biztosról, aki sikerrel állította helyre Dél-Magyarországon a közbiztonságot, és szolgálati ideje alatt (1868–1871) 554 bűnügyet derített fel. (Jókai róla mintázta Lélekidomár című regényének hősét, és az ő tevékenységének korát idézi fel Jancsó Miklós filmje, a Szegénylegények.)

A szerzőről még érdemes tudni, hogy édesapja makói, vagyis Csongrád beépülése a regénybe voltaképpen apai örökség. Anyai örökség az írás iránti affinitás, de a meghatározó, hogy a szabadságharc utáni, kiegyezés körüli éveket kevésbé dolgozták föl az irodalomban – miközben a világhálón ma már elképesztő mennyiségű forrásanyag megtalálható. Ezt a lehetőséget és a múlt iránti kíváncsiságot kapcsolta össze regényében Boros Botond, aki történet folytatását is készül megírni.

Rendkívül izgalmas, fordulatos, helyenként horrorba hajló ez a 150 évvel ezelőtt játszódó krimi. Különösen borzongató ráébredni, hogy már akkor is létezett drogháború – a kor szintjén. Vagyis megszívlelendő tanulságokat is hordoz napjaink számára. Jó szívvel ajánlom az olvasónak.

Boros Botond: A Markoláb
K.u.K Könyvkiadó, Budapest, 2021
296 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3390 Ft
ISBN 978 615 618 8052

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1868. Beretvás József csendbiztos kannibál bűncselekmények után nyomoz. Az elmúlt években többen is erőszakos halált haltak Csongrádban: testüket emberi harapásnyomok borították. A lakosság egy Markoláb nevű, félig ember, félig farkas gonosztevőtől retteg, aki áldozatait a Zasavica lápjába csalja. A közbiztonság romló helyzete a bécsi udvarnak is feltűnik: Beretvás mellé kirendelik Wimmert, az Osztrák–Magyar Birodalmi Zsandárság inspektorát. Wimmer azt feltételezi, hogy a csendbiztos monarchiaellenes lázadást szervez és a gyilkosságokat csupán álcaként használja.
A páros hamarosan felbérelt betyárok és mákonyos szekták kereszttüzében találja magát. Az elkövető megtalálásához a csendőrök kénytelenek félretenni az egymással szembeni előítéleteket és a keserves áldozatokat követelő szabadságharc emlékezetét.