Hogy mik történnek Moszkvában! | Kulcsár István: Gyilkosság a magyar követségen

Posted on 2021. május 9. vasárnap Szerző:

0


Bedő J. István |

Kulcsár István, közelítvén a 90. évéhez gyorsan pótolja, amire tudósítói, rádiós újságírói munkája miatt kevesebb ideje jutott: regény formában megírja a sokáig közreadhatatlan sztorikat. Azt írtam volna először: elmondhatatlan – de ez nem lenne igaz. Csakhogy a sztori, ami elmondható (volt) a folyosón, az a maga idejében szigorúan embargós, vagyis közölhetetlen volt. Az idők változnak, a negyven-ötven évvel ezelőtt megesett dolgok már a történelem részei.

Az új Kulcsár-krimi szépen illeszkedik a korábbiak sorába, de miközben látszólag megfelel a krimiírás receptjeinek – az olvasó monumentális méretű átverés részese. De ez nem baj, sőt. A történet vázlatosan igen egyszerű: a moszkvai diplomáciai székhely egyik munkatársát úgy találják halva, mint Bárczi Benőt. És amint a recept megkívánja, többen kutatják az elkövető nyomait. De, mint említettem, Kulcsár kolléga a markába nevet, mert a gyilkosság és a nyomozás szinte másodlagos a menet közben feltáruló körülmények, és főleg munkatársak szellemi, jellemi bemutatásához képest.

A történet ugyanis a Brezsnyev érában játszódik, amelyet egyszerűsítő megfogalmazással a pangás éveinek szoktak nevezni. A hatvanas évek persze leírhatók ilyen sommásan, de azért sok minden történt akkor is, például Magyarország sok diákot küldött szovjetunióbeli (a továbbiakban egyszerűbben: szovjet) egyetemekre, nem mindig olyan szakra, ahova az illető jelentkezett. Volt továbbá egy sor, még az ötvenes évekbeli „tisztújításból” fölöslegessé vált, majdnem mindenre alkalmatlan, ámde roppant megbízható ember, akit nem lehetett visszaküldeni az állványzatra vagy az esztergagép mellé (vagy oda, ahonnan kiemelték), hiszen már valamely iparágban jutott meglehetősen magas polcra. No, ezeket is elhelyezgették például a szovjet külképviseleteken. Természetesen a követség létszámába került az is, aki nem a KÜLügyminisztérium állományából érkezett.

A terepen dolgoztak újságírók a magyar sajtóból (+ egykori Magyar Rádió) – ők beszéltek egy vagy több idegen nyelven, vagyis ők jobbára a helyükön voltak. Akkor most tessék elképzelni, a hiánygazdálkodás keretei között élelmiszert beszerezni, autót javítani, taxikat hívni, messzire utazni (városon belül, vagy pláne a Távol-Keletre) – minden egyes nap a kalandok nagy lehetősége. Nem is beszélve az időnként cserélődő (otthonról hozott vagy helyben beszerzett) partnernőkről.

Ezek azok az kisszerű, de megrázóan mulatságos események, amelyekre a föntebb említett gyilkosság kapcsán fény derül. A helyiek segítséget nyújtanak az itthonról küldött rendőr kollégának a fölgöngyölítésben, de ez is leginkább beavatás a helyi korrupció játékszabályaiba. (Igaz, anélkül nem forognának a kerekek…) Vagyis szatíra ez a javából – azzal a különbséggel, hogy nem kellett hozzá a valóságot eltorzítani, elég torz volt az magától is.

Az olvasó könnyedén megbocsátja a szerzőnek, hogy a krimi szabályait meglehetős nagyvonalúsággal kezeli – nincsenek majdnem-gyanúsak és hamis nyomok, csak vakvágányok és zsákutcák. A végére azért kiderül, ki szúrta le a külszolgálatos Bárczi Benőt. Viszont amíg eljutunk a végkifejletig, rengeteget röhögünk – tulajdonképpen magunkon meg a múltunkon. Ez sokkal fontosabb.

Kulcsár István: Gyilkosság a magyar követségen
Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2021
224 oldal, teljes bolti ár 3290 Ft,
kedvezményes ár a bookline.hu-n 2632 Ft,
ISBN 978 963 557 0126

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Kósa Henriket, a moszkvai magyar nagykövetség második emberét holtan találják Kutuzov sugárúti lakásában. Tizenhat késszúrással ölték meg, és a nyomozás heteken át semmi mást nem tud kideríteni, mint azt, hogy a fiatal, jóképű és facér magyar diplomata tucatszámra és válogatás nélkül fogyasztotta a különböző korosztályhoz tartozó és családi állapotú orosz és magyar hölgyeket.
A Moszkvába küldött magyar nyomozótiszt és orosz társa egyaránt arra gyanakodnak, hogy a nőfaló diplomata halála is valamelyik gáláns kapcsolatával függhet össze, de hogy valójában mi történt…
A gyilkosság elkövetőjének keresése közben megismerkedünk a korabeli moszkvai diplomáciai és politikai élet, valamint a magyar külpolitika visszásságaival és különcségeivel, melyekről csakis a fenomenális emlékezőtehetségű és kimeríthetetlen fantáziájú szerző képes hiteles korrajzot készíteni.