A szép királynétól a szépségkirálynőkig | Czingel Szilvia: A női test alakváltozatai

Posted on 2021. január 27. szerda Szerző:

0


Sváb Ági |

Czingel Szilvia új könyvében azt ígéri, hogy az 1880 és 1945 közti időszak testkultúráját térképezi fel. Mivel is kezdődhetne az e korszakkal foglalkozó könyv, mint Sisi királynéval? – gondoltam, és valóban: a szerző a mi Wittelsbach Erzsébetünkkel kezdi meg a bevezetőjét, mintegy letudva a kötelező köröket már az első oldalakon.

Viszonylag rövid fejezetek szólnak a kor hatására változó testképről, a viselet átalakulásáról, a szépségápolás és a higiénia korabeli evolúciójáról. A tárgyalt kor a polgárosodás megerősödésének időszaka, a legfontosabb változások a divatban, szokásokban a középosztályból indultak ki. Korábban, évszázadokon át létezett egy berögzült, kialakult női testkép (és szerepfelfogás), de pont ebben az izgalmas 65 évben gyökeresen átalakul az élet szinte minden területe. Igaz, évtizedek kellenek hozzá, de eltűnik a fűző, középpontba kerül az egészséges, tiszta, sőt sportos női test. A folyamat egyik mai napig ható következménye, hogy a női test eltárgyiasodik, előkerülnek, majd megszaporodnak a legkülönfélébb reklámok, hirdetések, amelyek már ebben az időszakban is rengeteg elvárást és követendő példát fogalmaztak meg a nők számára.

A fentiekre az egyik legjobb példa, hogy miképp gondolkodtak a női testről. Az első világháborút megelőzően, a Monarchia idején a nők csak férfi családtagjaik kíséretében mutatkozhattak a tengerparton, élvezhették a vizet. Ez fürdőzést vagy (sportként) úszást jelentett, természetesen nyaktól bokáig ruhába burkoltan. A felsőbb osztályokban a hamvas, fehér volt a bőr elvárt árnyalata. A húszas évektől kezdve egyre merészebb fürdőruhák jöttek divatba, amivel együtt járt a napbarnított test megjelenése (és ennek felértékelődése).

Az 1910-es évek végére fokozatosan eltűnik a fűző – és ezzel a művi karcsúság. Helyette új ruhadarabokat alkotnak a szabászok: jön a kényelmesebb corsolette („henger alakú, vállpántos vagy vállpánt nélküli, harisnyatartóval ellátott” fehérnemű), a girdle (csípőszorító, amely deréktől combig fegyelmezte az idomokat), a kombiné, végül pedig a melltartó. (A felsorolás természetesen közel sem teljes.) A Monarchia idején a fűzőviselet elzárta a hölgyeket a sporttól. A 20. században a fűző elhagyásával megváltozik a női sziluett, és divatba jön a karcsú, kisportolt alak. „Az a nő, aki rendszeresen végez testgyakorlatokat, nemcsak arányos alkatra tesz szert, kedélyét is javítja, és a sportolással gyermekeinek is követendő példát mutat” – mondták a korabeli véleményformálók. Az első világháborút követően a lányok, asszonyok már tornázni, korcsolyázni, teniszezni jártak a hétköznapokban (persze a középosztály és attól fölfele…), és hétvégente a korzón mutathatták meg legszebb ruháikat, divatos hajviseletüket, és különféle karcsúsító diétáknak is kitették magukat.

Czingel Szilvia rengeteg forrásból dolgozott, ez nagy erénye a könyvének. Számos fotót illesztett a könyvbe a Fortepanról, és reprodukált korabeli plakátokat, hirdetéseket. Nagyon gazdag kiegészítője tanulmányának a számos levél, szépirodalmi művekből vett részlet, a visszaemlékezések, híradások, kritikák, beszámolók. Az idézetek kiválasztása kiegyensúlyozott, és kiterjed minden társadalmi osztályra, rétegre. Mert ugyan a polgárság volt a motorja az újabb divatok kialakulásának, gyönyörűen kirajzolódik az a folyamat, ahogyan a cselédség közvetítésével megváltozik az alsóbb társadalmi rétegek öltözködése, viselete, de még szokásai is.

Ha a könyv egészét egy finom párizsi nagyáruház osztályainak fognánk fel, akkor az ötödik, legutolsó fejezet mindenképpen a haute couture (a szalon-szabászat) részlege lenne. Ez ugyanis az első magyarországi szépségkirálynő-választások történetét dolgozza fel.

A húszas évek frizurái, köztük a bubi- és az Eton*. (Forrás: http://soul-rivers.blogspot.com/2014/01/o-azok-20-as-evek.html)

Az első ilyen versenyt a kor nagyon népszerű hetilapja, a Színházi Élet hirdette meg, és 1925-ben több mint 60 vidéki városból jelentkeztek rá a korzók szépei. De hirdettek külön Eton-frizura (határozottan nem bubifrizura)-versenyt is.

Végül 1929-ben, francia mintára hirdették meg az első Miss Hungária hivatalos szépségversenyt. Ennek (és ugyanebben az évben a Miss Európa címnek) a nyertese egy keszthelyi középpolgári család lánya, Simon Böske volt.

Simon Böske

A fiatal, kék szemű és szőke lány „törékeny, kecses vonásaival elbűvölte a 18 tagú zsűrit”, amelynek tagjai között találjuk például Hegedűs Gyulát, Heltai Jenőt vagy Márkus Emíliát. A lányt később hatalmas érdeklődés várta Párizsban az európai versenyen, és hazatérése során Bécsben és Budapesten is.

Már Simon Böske, és később, az 1933-as versenygyőztes, Gál Júlia esetében is igen figyelemreméltó a korabeli közbeszéd alakulása. Miközben a gyönyörű, divatos lányok megtestesítették a modern női szépségideált és tömegek ünnepelték őket, zsidó származásuk miatt rengeteg támadás is érte őket. Az ebben rejlő ellentmondásokat megmutató záró fejezet rendkívül érdekfeszítő olvasmány. Más megvilágításba helyezi a szépségversenyeket és a szépségipart – megmutatja az árnyoldalakat és a közvéleményt befolyásoló hatását.

A második világháború előtti hat és fél évtized testképének, viseletének, divatjának változása izgalmas tükörképe a korszak társadalmi változásainak. Czingel Szilvia kötete pedig értőn, érzékenyen, részletgazdagon mutatja be ezt a sokszínű kort.

*A kép forrása: soul-rivers.blogspot.com

Czingel Szilvia

Czingel Szilvia: A női test alakváltozatai.
1880–1945

Jaffa Kiadó, Budapest, 2020
252 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft
kedvezményes ár a kiadónál 2799 Ft,
ISBN 978 963 475 3865

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880–1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások – mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak – hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi „testőrület” bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatású női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára.