A háttér-nagyhatalom zsoldosai | Danyiil Turovszkij: Orosz hekkerek

Posted on 2020. december 27. vasárnap Szerző:

0


Bogárdi Iván |

A politikai manipulációnak nagy hagyományai vannak Oroszországban. Az internet létezése óta ez világméretűvé vált. Most már sokszor nem is vesszük észre, hogy álhírekkel találkozunk, amelyek Putyin álhírgyárából származnak. Miközben a tájékozódásunk látszólag határ- és korláttalan az Interneten, már lehetetlen ellenőrizni információnk igazságtartalmát. A populista diktátorok pénzt és erkölcsi normákat nem kímélve fejlesztik és terjesztik vírusaikat a számítógépekben és az agyakban.

Danyiil Turovszkij a könyvében bemutatja az orosz hekkereket, akiket a pénzéhség vagy hazafias lelkesedés hajt, esetleg e kettő keveréke. Farkasszemet – medveszemet – nézhetünk velük. Az orosz medve hideg, kifürkészhetetlen türkiz-zöld tekintete néz ránk a könyv borítójáról. Csöppet sem szeretetreméltó maci. Földi Andrea borítótervében nyilván a szövegben említett Fancy Bear (kb. Szeszélyes Medve) jelenik meg. Így hívják azt a hekkercsoportot amelyik kormánymegbízásból és/vagy hazafias lelkesedésből internetes bűnözéssel foglalkozik. Én belehallom ebbe a névbe azt, hogy FSZB (Федеральная служба безопасности, Szövetségi Biztonsági Szolgálat), vagyis a rettegett KGB utóda. A hekkerek szellemes álneveket szoktak választani. A Fancy Bear támogatja az orosz kormány politikai érdekeit, és egyik legismertebb tette, hogy feltörte az Egyesült Államok Demokrata Nemzeti Bizottságának e-mailjeit, hogy megpróbálja befolyásolni az 2016-os elnökválasztás eredményét.

Így lettek lázadókból Putyin katonái – mondja a könyv alcíme. Hogyan? A politikailag zűrzavaros 90-es években kezdődött, amikor a matekban jeleskedő orosz fiatalok szerény zsebpénzükből megvették a Hekker című magazint. Ez jó beruházásnak bizonyult, mert abból megtanulhatták, hogyan kell internetes bankokat feltörni, hitelkártyákat leolvasni, úgyhogy a zsebpénz sokszorosan megtérült. 2005-ben egy kiber-bűncselekményekről szóló konferencián elhangzott a belügyminisztérium osztályvezetőjének büszke megállapítása: „Közismert tény, hogy az oroszok erősek a matematikában. A programozóink a legjobbak a világon, ezért a hekkereink is legjobbak a világon.”

A szerző jól ismeri személyesen is a titokzatos hekkereket. Már gyerekkorában is lelkes olvasója volt az említett magazinnak. Saját bevallása szerint ezzel ő is próbálkozott, de aztán inkább az irodalmat és az újságírást választotta – „Sajnos”, teszi hozzá. A Meduza nevű orosz ellenzéki hírportálnál dolgozik, amely többek között beszámolt az orosz közvéleménynek Navalnij állapotáról, és amelynek egyik oknyomozó újságíróját letartóztatták, majd nemzetközi nyomásra szabadon engedték. Ebből tudhatjuk, hogy a sötét kiber-birodalomban melyik oldalon áll. Navalnij neve többször előfordul a könyvben, sokszor volt kitéve annak, hogy feltörték a a számítógépét, az e-mailjeit. A nevében álüzeneteket helyeztek el, amiben a liberális politikus „beismeri”, hogy Putyinnak dolgozik pénzért. (Ezt a Hell nevű hekker követte el.)

Putyin nem szégyelli, hogy Oroszország nagyhatalom az internetes bűnözésben is. Oroszország, a szabadság földje, a lehetőségek hazája… Már akinek.

„A hekkerek szabad emberek! Csakúgy, mint a művészek. Ha reggel jó hangulatban ébrednek, egész nap csak festenek – mondta az orosz elnök 2017-ben, egy német újságíró kérdésére válaszolva. – Mint a hekkerek: ha ébredés után azt olvasták, hogy történik valami a nemzetközi színtéren, és ha elég hazafias hangulatban vannak, akkor úgy érzik, az a helyes, hogy ha részt vesznek a küzdelemben azok ellen, akik negatív véleményt fogalmaznak meg Oroszországról. Elvileg ez lehetséges. Állami szinten ezzel nem foglalkozunk, és ez a legfontosabb.”

Dehogynem.

A könyv több példát sorol fel arra, hogy a lefülelt hekkerek úgy úszták meg a börtönbüntetést, hogy tudásukat az FSZB rendelkezésére bocsátották. Az illegális meggazdagodásból egyenes út vezetett a titkos politikai tevékenységbe.
Manapság már nem kell számítógépes zseninek lenni annak, aki fel akar törni hitelkártyát, be akar lépni észrevétlenül mások levelezésébe vagy vállalatokat akar megzsarolni. Ha elegendő pénze van erre a célra, megvásárolhatja a szolgáltatást a DarkNeten, az internet sötét oldalán. A hekkerek ma már szolgáltatók, hosszú árlistával. Pontos ára van annak, ha a kuncsaft az áldozat az e-mail fiókjába akar belépni, vagy a számítógépét szeretné lefagyasztani, vagy egy vállalat ellen indítana túlterheléses támadást. A listán van trójai program, amelyik magát igazi programnak álcázva jelszavakat lop a gépről. Botnet, vagyis netrobot (a kötet kislexikona ezt írja róla: sok megfertőzött gépből álló, a támadó által irányított hálózat, amit támadásra használ, s ezen keresztül rejti el a saját kilétét). Tele lehet szemetelni telefont, gépet sms-ekkel, kamu üzenetekkel. Más hekkerek – vagy sokszor ugyanazok – hazafias lelkesedéssel támadnak országokat, amelyeket ellenség(es)nek tekintenek.

Az oroszok mindkettőben jól teljesítenek.

A politikai munka is profi módon megy. Nem feltétel a bűnözői háttér, előélet, most már angolul jól tudó egyetemistákat toboroznak jó fizetés ígéretével. A munka kemény, 12 órás műszakokban, heti hét nap, napi 24 órában; de a fizetés havi 50-60 ezer rubel, zsebbe, készpénzben. Ez a 7500 rubeles orosz minimálbérnek pedig hat-nyolcszorosa, forintban úgy 250 ezernek felel meg.

A trollhadsereg katonáinak az aktuális témákat és kulcsszavakat központilag adják ki: az angol nyelvterületre dolgozóknál leginkább az összeesküvés-elméletek terjesztése, az amerikai kormány gúnyolása, és az oroszpárti hírek terjesztése, otthon pedig Putyin kultuszának építgetése, Ukrajna és az EU gyalázása, és az ellenzéki politikusok, illetve média támadása. Amerikainak tettetve magukat több száz csoportot és facebook-oldalt hoztak létre Donald Trump jelölésének támogatására és agitáltak Hillary Clinton ellen. Facebook bejegyzéseket írtak ebben stílusban: „Hillary maga a sátán… Trump tisztességes ember, én neki adom a szavazatomat.”

Természetesen az ellenzéknek is van hekkerhadserege, a Saltaj-Boltaj, az orosz kiberellenállás. Egyik fegyvertényük az volt, amikor közzétették az orosz titkos terveket Krím Oroszországhoz csatolásáról, meg a privát levelezését egy volt FSZB-ügynöknek, aki hadműveleteket hajtott végre Ukrajna keleti részén.

Ám aki azt várja, hogy megkapja a boszorkánykonyha titkos receptjeit, az csalódni fog. Szó esik a magánszemélyektől, bankoktól elhekkelt milliókról, tönkretett vállalatokról, tönkretett sorsokról, gátlástalan meggazdagodásokról, feláldozott életekről – és ez megfelel a mű eredeti címének: betörés, behatolás, invázió. De egy szó sem arról, hogy hogyan csinálják. Inkább azokat látjuk, akik csinálják. Sokan amerikai börtönben ülnek, mások jobb útra térve politikai menekültként rejtőzködnek valahol a világban. A szerző személyes ismerőse a legismertebb és legismeretlenebb hekkereknek. Az olvasó kezébe kerülő könyv viszont egy olyan fajta fényképalbumra emlékeztet, amiben fantomképek vannak, álnevekkel felcímkézve.

A könyv végén egy kis fogalomtár található, hekkeres és informatikus kifejezések rövid magyarázatával. A fordító, Gyürky Katalin igyekszik megtámogatni a magyar olvasót, hogy pótolni tudja a megértéshez szükséges helyi ismereteit.

Az Athenaeum Könyvkiadó korábban megjelentetett egy másik kötetet, ami szintén az orosz közelmúlttal foglalkozott. Az Orosz napló szerzője az egyik legbátrabb újságíró, Anna Politkovszkaja. Volt. Mert könyvének megírása után, 2006-ban egy bérgyilkos megölte Moszkvában.

Veszélyes téma az orosz politika annak, aki tisztességes akar maradni.

Danyiil Turovszkij

Danyiil Turovszkij: Orosz hekkerek. Így lettek lázadókból Putyin katonái
Fordította: Gyürky Katalin
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2020
304 oldal, teljes bolti ár 4499 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3599 Ft,
e-könyv változat 3199 Ft
ISBN 978 963 543 0154 (papír)
ISBN 978 963 293 1906 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Turovszkij könyve azt igyekszik megértetni velünk, hogy a számítógép és az okostelefon nem a barátunk – inkább a leggyengébb láncszemei személyes adataink védelmének.
A hekkerség történetének ebben a kisenciklopédiájában a szerző nemcsak az első orosz hekkerek viselkedés-lélektanát tanulmányozza, hanem a mai Oroszország kiberbűnözőit és a velük szembeszállókat is. Könyvéből az is kiderül, vajon miért éppen a szabaddá váló kilencvenes években alakult ki az orosz hekker mint jelenség.

Danyiil Turovszkij újságíró, szerkesztő, tudósító. Moszkvában született 1990-ben. Pályafutása során olyan jelentős orosz internetes lapoknál dolgozott, mint a Lenta.ru vagy a Medúza. 2015-ben az Iszlám Államról írott cikksorozatát a brit The Guardian is átvette, s ezért a munkájáért az angol GQ folyóirat Az év újságírója-díjjal tüntette ki.