Genetikai múltvadászat | Sági György: Hiszen ti ismeritek

Posted on 2020. december 15. kedd Szerző:

0


Somogyi András |

A kalandos történet elején a szerző saját identitását keresi, DNS-teszt segítségével. A teszt 91,9% askenázi (európai zsidó), 7% szefárd (észak-afrikai zsidó) eredetet mutat. És mi lehet a maradék 1,1%? Egyéb közel-keleti – de ennél pontosabb válasz nincs. A gének – ez ma már közismert – generációról generációra vándorolnak, alapvetően meghatározzák szervezetünk felépítését. De a neveltetés, a család, az ősökhöz való kötődés legalább ennyire meghatározzák életünket. A sorsok, viselkedési formák ismétlődnek nemzedékről nemzedékre. Az elődök tapasztalásai irányítják a következő nemzedék életét, meghatározzák a személyiséget – talán az utódok sorsát is. Ez a könyv a történelem különböző korszakaiban élt zsidók sorsáról szól. És a csapongó történetmesélés arra kényszerít, hogy meglehetősen sok részletet idézzek fel én is.

Izraelben kezdődik a történet, 1991-et írunk. Egy kis csoport német fiatal úgy kíván vezekelni nagyszüleik bűneiért, hogy egy kibuc idős lakóit segíti egy éven át. A többség többnyire közömbösen viseli el jelenlétüket, csak a Litvániából származó Dora kiáltja világgá a németek iránti gyűlöletét. Nem hajlandó elfogadni és megérteni, hogy a huszonévesek vétlenek a felmenőik tetteiben, és hogy bűn az általánosító gyűlölet. A kibucban él a többszörös nagypapa Shay, akinek a kor nem rongálta meg szexuális aktivitását, és ebben társa az említett Dora, sőt egy másik hölgy is. Shay egy alkalommal összebarátkozik Gerdával, a segítő csapatban dolgozó fiatal német lánnyal, s kifejti neki, hogy az európai baloldal igazságtalanul elfogult Izraellel szemben a palesztinok javára. Gerda elcsábítja a nagyapja korú Shayt, és ez a fellobbanás nem is marad egyéjszakás kaland. A hazatérés előtt a német csoport az idősekkel együtt elsétál a Jordán partjára. A közös programon részt vesz Dora unokája, Mara és dédunokája, a kétéves Jeremiah is, akinek az apja Jonathan, a sötét bőrű, etióp zsidó. Az együtt töltött idő feloldja a feszültségeket, a gyűlöletet, Dora is megbékél. A német csoport vidáman búcsúzik. (Mint egy vígopera zárójelenete.)

Nagyot ugrunk visszafelé térben és időben. Az i. e. 5. század elején vagyunk Egyiptomban, a Nílus szigetén, melynek neve: Elephantine. Itt jelentős zsidó közösség él, őrzik Egyiptom déli (núbiai) határát és felépítik Salamon lerombolt templomának mását. Sajátos hitviláguk szerint Anat-Yahu istennő Jehova szeretője. Megismerkedünk Ananiah-val, a templomszolgával, aki házasságot köt egy rabszolganővel, Tamuttal. Tamut gazdája engedélyezi ezt, s az akkori szokás szerint születendő gyermekük már szabad ember lesz. Itt a rabszolga urának nem tulajdona, az csak a munkáját birtokolja. A zsidók készülődnek a kivonulásra Egyiptomból, minden vagyonukat elássák: ékszereiket, edényeiket, papiruszra írott történeteiket és okmányaikat, hiszen a vándorláshoz ezekre nem lesz szükség. De nem az Isten által ígért hazába (az Ígéret Földjére) térnek vissza, délnek, Núbia felé mennek, ahol a fekete zsidók élnek.

Ismét nagy ugrás következik – vissza Izraelbe, csak 2014-ben. Jeremiah – a korábban megismert Dora dédunokája – tehetséges fiatal orvos, komoly karrier várományosa, barátnője pedig gyönyörű. Sebész és bohócdoktor, amikor nem operál, piros bohóc-orrot viselve igyekszik felvidítani a szenvedőket. Egy robbanásban súlyosan megsérült szír férfit, Marwant kezel, aki iker-várandós feleségével jött át segítségért Izraelbe. Jeremiah nem tud megbékélni a gondolattal, hogy Marwan és családja visszatér Szíriába, ahol nem juthat megfelelő orvosi ellátáshoz. Csak Európa jöhet szóba, oda viszont csak menekültként indulhatnak. Jeremiah úgy dönt, elkíséri őket Németországba. Otthagyja karrierjét, barátnőjét és végigkíséri – a sokszor kínos gyaloglással tarkított úton – a családot, szintén menekültként, iratok nélkül Hamburgba, ahol ápolói állást kap egy kórházban.

A szerző ezután a 9. századi Cordobába repíti az olvasót. Jelentős zsidó közösség él itt is, az uralkodó emírt szolgálják. A zsidók azonban ekkor nem alkotnak népet, törzsekre bomlottak szét, és így keresték a megfelelő hatalmat (bármelyiket), amelyiknek szolgálatában védelmet élvezhettek. Sok nemzedékkel korábban ők is Elephantine szigetéről jöttek, és minden bizonnyal itt sem maradnak örökké, mert amint mondja a rabbi: „Minden hatalomnak velünk van baja, ezért vándorlunk újabb és újabb földekre, más népek közé… Mások vagyunk.”

Ezután ismét Hamburg a helyszín, és az idő 2017. Itt Jeremiah és családjának története következik, de ennek megismerése most már maradjon az olvasó feladata és öröme.

Érdekes, kalandokban, ritkán hallott információkban és gondolatokban gazdag a Hiszen ti ismeritek cselekménye. Köszönetet érdemel a szerző az idegen (pl. jiddis) szavakat, különösen a vallási szakkifejezéseket közérthetően magyarázó lábjegyzetekért.

– – – –

Nem hallgathatom el azonban az egyébként igen figyelemreméltó kötettel kapcsolatos megjegyzéseimet sem.

Az ókori Egyiptommal foglalkozó fejezetek csak azok számára értelmezhetők, akik széles körű ismereteknek vannak birtokában az Ószövetségről, de leginkább az ókori Egyiptom történetéről. A könyv olvasójától a szerző feltehetően elvárja, hogy feltúrja az internetet, és megtalálja a gyakran csak angolul hozzáférhető információkat. Ebben hadd segítsek az érdeklődő olvasónak:

Elephantine
Elephantine papiruszok
The Jews of Elephantine (videó)

Nem zárom ugyan ki a lehetőségét, de kissé életszerűtlennek tartom a huszonéves Gerda és a hetvenes Shay szenvedélyes viszonyát, különösen úgy, hogy lány volt a kezdeményező.

Ennél azonban még kevésbé életszerű Jeremiah döntése. Orvosi karrierjét, szeretett barátnőjét és barátait odahagyva, a személyazonosságát és hivatását igazoló okmányok nélkül felkerekedik, hogy egy alig ismert szír család kísérőjeként, mint menekült vándoroljon keresztül fél Európán, majd eltitkolja orvosi képzettségét.

Végül pedig: Marwan kezelésének részletes orvosi naplóját feltehetően csak ortopéd sebész tudja értelmezni.

Úgy érzem, hogy az itt felsorolt szellemi akadályfutás – amely nélkül nem tudtam volna hiteles recenziót írni – nem igazán segíti, inkább eltávolítja az olvasót ettől az egyébként valóban értékes és filozófiai gondolatokban is bővelkedő kötettől.

Sági György (Fotó: Sági Mirjam)

Sági György: Hiszen ti ismeritek
Jaffa Kiadó, Budapest, 2020
296 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2799 Ft
ISBN 978 963 475 4015

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Azt hisszük, ismerjük magunkat.
Azt hisszük, ismerjük családunk történetét, tudjuk, ki honnan származik.
Aztán egy genetikai teszt felborít mindent.
A Hiszen ti ismeritek kiindulópontja is egy DNS-teszt meglepő eredménye.
Ami után meg kell fogalmazni a kérdést, vajon ki vagyok én? Kik az őseim, kitől mit kaptam örökül?
A válaszkereséssel indul el a történet, ami a zsidók vándorlásának, keveredésének évezredeken és földrajzi térségeken átívelő kalandos, szövevényes, romantikus legendájává terebélyesedik. Hogy végül a huszadik század közepéig tartó hányattatások után kiindulópontjára visszatérjen.
Az Ígéret földjén létrejött állam vajon mindenki, így akár a történetünk szereplői számára is beteljesítette a hozzáfűzött reményeket? Megvalósította az álmaikat?
Ha igen, akkor miért indul útnak az etióp zsidó fiú egy szír sebesülttel, hogy a modern exodus stációit végigjárva eljusson nagyanyja gyűlölt Németországába?