Soros György: A nyílt társadalom védelmében (részlet)

Posted on 2020. december 16. szerda Szerző:

0


Bevezetés

Meggyőződésem, hogy forradalmi pillanatokat élünk át. Ezért gyakorlatilag bármi lehetséges, és még soha nem volt annyira könnyű hibázni, mint most.

Életem során bőven szereztem tapasztalatokat forradalmi pillanatokból, amelyek fontos szerepet játszottak a konceptuális kereteim kialakításában, ahol is különbséget teszek az egyensúlytól távoli és az egyensúlyhoz közeli állapotok között. Ezek a forradalmi pillanatok jelentős hatással voltak az életemre, ahogy az alapítványom életére is.

Az első tapasztalatokat a forradalmi pillanatokból Magyarország náci megszállásakor szereztem 1944-ben, amikor még nem voltam tizennégy éves. Valamilyen értelemben a dolog talán korábban kezdődött, amikor az apámmal uszodába jártam, és szibériai kalandjairól mesélt nekem az 1917-es orosz forradalom idején. Ha az apám visszaemlékezéseit is hozzáteszem a sajátjaimhoz, talán állíthatom, hogy száz évre visszanyúló emlékeim vannak.

1944 meghatározó volt az életemben. Egy dolog különösen erősen megmaradt az emlékezetemben. Adolf Eichmann első dolga az volt, hogy felállított egy Zsidó Tanácsot, én pedig iskolásfiúként (a zsidó gyermekek akkor már nem járhattak iskolába) mindenfajta lóti-futi feladatot kaptam. Az első feladatom az volt, hogy sokszorosított értesítéseket kézbesítsek, amelyeken, mint később kiderült, az A-val és B-vel kezdődő vezetéknevű ügyvédek szerepeltek, akiknek egy váltás ruhával és egynapi hideg élelemmel meg kellett jelenniük a rabbiképzőben. Mielőtt kézbesítettem volna ezeket az értesítéseket, otthon megmutattam őket az apámnak, aki történetesen szintén ügyvéd volt. Ő azt mondta nekem, hogy kézbesítsem az értesítéseket, de figyelmeztessem az átvevőket, hogy ha elmennek, minden bizonnyal deportálják őket. Az egyik ügyvéd azt válaszolta, hogy ő világ életében törvénytisztelő állampolgár volt, és nem fordulhat elő, hogy baja essen. Amikor ezt elmondtam az apámnak, azt válaszolta, hogy abnormális időkben a normális szabályok nem működnek, és aki ezeknek engedelmeskedik, annak komoly kockázatokkal kell számolnia. Ez lett a mantránk, és ennek az útmutatásnak köszönhetően mindannyian megmenekültünk. Apám ezen túlmenően sok embernek segített. Így lett 1944 pozitív tapasztalat forrása számomra.

Ami a Nyílt Társadalom Alapítvány életét illeti, a forradalmi pillanatok mindig is fontosak voltak. Elsőként a szovjet rezsim összeomlását említhetem az 1980-as években; ez voltaz első alkalom, amikor az alapítvány fontos szerepet játszott, ma pedig az a szerepe, hogy igyekezzen megakadályozni, hogy az Európai Unió a Szovjetunió sorsára jusson.

Az intellektuális és érzelmi felkészültség dacára nem vagyunk mentesek a hibáktól, ami a forradalmi pillanatok elsőrendű jellemzője. Reagálhatunk az eseményekre, de nem tudjuk előre jelezni őket. Ez azt jelenti, hogy nem lehet határozott stratégiánk, hacsak a rugalmasságot nem nevezzük stratégiának.

Én inkább taktikának nevezem ezt, és nem restellem. Lehetőséget ad arra, hogy tanulmányozzuk a jelenségeket, és felkészüljünk a különböző forgatókönyvekre. Ha valami szilárdra szeretnénk támaszkodni, nincs másunk, mint az értékeink és a megyőződésünk. Pontosan ez az, amit manapság teszünk. Ez a könyv A nyílt társadalom védelmében címet kapta, ám amikor 1979-ben létrehoztam az alapítványomat, a célom nem a nyílt társadalom védelme, hanem az előmozdítása volt. Az azt követő huszonöt évben a Szovjetunióhoz hasonló elnyomó rezsimek összeomlottak, a nyílt társadalmak pedig, mint az Európai Unió, fejlődtek. A trend csak a 2008-as pénzügyi válságot követően fordult negatívba. A mélypont 2016-ban a Brexittel jött el Európában, illetve Donald Trump elnök megválasztásával az Egyesült Államokban. Ezekben az eseményekben aktív szerepet vállaltam, így sok mondanivalóm van róluk. Most látok bizonyos kezdeti jeleket arra, hogy a trend talán megfordulóban van.

Ebbe a könyvbe néhány írásomat gyűjtöttem össze. A könyv hat fejezetből áll: az elsőben azokkal a példa nélkül álló veszélyekkel foglalkozom, amelyekkel a nyílt társadalmak kénytelenek szembesülni. A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként számomra ez a legfontosabb kérdés. A fejezet két beszédemet tartalmazza, amelyeket 2018, illetve 2019 januárjában a davosi Világazdasági Fórumon mondtam el. A 2018-as beszéd a közösségi médiaplatformok jelentette veszélyekkel foglalkozik.

A 2019-es beszédben egy még ennél is nagyobb veszélyre hívtam fel a figyelmet, amit az jelent, ha a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia jelentette ellenőrzési eszközök elnyomó rezsimek kezébe kerülnek. Hszi Csin-ping rezsimjével foglalkoztam, mert ez utóbbi a legfejlettebb ezen a téren.

Szükségesnek tartom, hogy a két beszédet külön mutassam be, mert a gondolkodásom a közbenső egy évben radikálisan megváltozott.

Konceptuális kereteim kialakításával diákként az LSE-n (London School of Economics) kezdtem el foglalkozni mentorom, Karl Popper osztrák filozófus irányítása alatt. Ezt aztán egész életemben folytattam. A filozófiám segített abban, hogy pénzt keressek, de abban is, hogy pénzt költsek annak érdekében, hogy a világ jobb hely legyen. Ezek a keretek a gondolkodás és a valóság közötti bonyolult kapcsolatról szólnak.

Soros György

Úgy döntöttem, hogy a filozófiám ismertetését az utolsó fejezetre hagyom, mivel a legjobb, amit ebben a kérdésben írtam, a Journal of Economic Methodology folyóiratban 2014-ben megjelent cikkem. A cikket szakértőknek szántam, ezért elég rágós olvasmány. Attól tartottam, hogy sok olvasó kedvét szegem, ha rögtön az elején rájuk kényszerítem. Remélem, akad majd valaki, aki képes egy, a széles olvasó közönség számára könnyebben emészthető ismertetés megírására, én azonban már túlságosan öreg és túlságosan elfoglalt vagyok ehhez. Mindenesetre igyekeztem e könyv céljaihoz igazítva érthetőbbé tenni a Journal of Economic Methodology-ban megjelent cikket, ezért átnéztem és lerövidítettem.

Fordította: Felcsuti Péter

A teljes bevezető itt olvasható.

Soros György: A nyílt társadalom védelmében
Fordította: Felcsuti Péter
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2020
át és a filozófiáját is.