Browsing All posts tagged under »identitáskeresés«

Önmaga megtalálása | Gerlóczy Márton: Fikció 1. (A katlan)

augusztus 31, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva | Ha a legjellemzőbbet keresem, ami Gerlóczy Márton új könyvében megfogott, az az őszintesége. Önmagával is kegyetlen, kíméletlen, kendőzetlen őszinteség ez. Talán Szabó Magda Az ajtó című regényében találkoztam még ilyen fokú kitárulkozással. Letaglózó. Mert a várakozásokkal ellentétben a Fikció nem az Altató mintájára készült családregény – ezúttal az apai ágat feltérképezve […]

Genetikai múltvadászat | Sági György: Hiszen ti ismeritek

december 15, 2020 Írta:

0

Somogyi András | A kalandos történet elején a szerző saját identitását keresi, DNS-teszt segítségével. A teszt 91,9% askenázi (európai zsidó), 7% szefárd (észak-afrikai zsidó) eredetet mutat. És mi lehet a maradék 1,1%? Egyéb közel-keleti – de ennél pontosabb válasz nincs. A gének – ez ma már közismert – generációról generációra vándorolnak, alapvetően meghatározzák szervezetünk felépítését. […]

Sági György: Hiszen ti ismeritek (részlet)

december 15, 2020 Írta:

0

Somogyi András | Gének nélkül Láttam Sevillát égni. A zsidó negyedet. Nagy lánggal égett. Meleget adott a tüze. Azoknak, akik felgyújtották, a közösség akolmelegét, az összetartozásét. Azoknak, akik benne égtek, az elhamvadás forróságát, az egyedüllétet. Akadtak, akik elmenekültek a lángok elől. Mintha ott sem lettek volna. Mindig van túlélő. Akár akarják, akár nem. Mi ez […]

Fekete péntek, sok hűhó | Lackfi János: Levágott fül

február 19, 2020 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A legkevesebb, ha bombasztikusnak nevezzük a címet. Nemcsak felfigyelünk rá, de rögtön felmerül a kérdés: milyen történetet rejthet? Ezt a könyvet muszáj kézbe venni. Ám miféle témát adhat egy Levágott fül? Lackfi János írásait – ha nem is mélységig – ismerve, először elvetem a thriller-krimi vonalat, inkább valamiféle laza mókára gondolok, ám […]

Lackfi János: Levágott fül (részlet)

február 19, 2020 Írta:

0

Az élet használt cipő Vacsora közben befelé vigyorogva hallgattam a két kislánytesóm fecsegését. Hogy az orrszarvú szereti-e a csokoládét? Hogy a Holdon megnőnek-e a virágok, és vajon ott csak éjszaka nyílnak-e ki, mikor öntözi őket a holdfény? Hogy a kocsonya gumicukorból készül-e, csak megsózzák? Meg hogy a szülők haja tényleg a gyerekek rosszaságaitól őszül-e meg? […]

Mit jelent ma indiánnak lenni? | Tommy Orange: Sehonnai

szeptember 8, 2019 Írta:

0

Jeney Barbara | A filmekből megszokott tábortüzes, lovaglós western-kép helyett az amerikai nagyvárosi indiánok életét mutatja be Tommy Orange első regénye, a Sehonnai. Egy kallódó, lecsúszó kisebbségi csoport szereplőit ismerteti, teljesen elhagyva a témát eddig körülvevő nosztalgikus megközelítést. Az oaklandi pow-wow (törzsi összejövetel) megszervezése körül forog Orange története. Ez az indiánok rendszeresen megrendezett népművészeti találkozója. […]

A tánc az életü(n)k | Zadie Smith: Swing Time

május 20, 2019 Írta:

0

Pokorny Zsófia | Zadie Smith legújabb regénye 1982-ben, Észak-Londonban játszódik. Smith remekül ismeri ezt a miliőt, hiszen a londoni külvárosok szegényes, ám annál érzelemgazdagabb történetekkel telített utcái feltűntek már korábbi munkáiban is. Ebben az évben kezd el két lány táncórákat venni. Két színes bőrű, két nagyon különböző lány. A meg nem nevezett elbeszélő (akit a […]

Gemátria, avagy hosszú az út Ábrahámig | Margit Patrícia Eszter: A zsidó menyasszony

január 15, 2013 Írta:

0

Írta: Kleyer Éva Ismét szezonja van az antiszemitizmusnak. Szomorú ez. Az ember (vö. Homo sapiens, másképp a csupasz majom) mindig ösztönösen félt a számára idegentől, ismeretlentől, megmagyarázhatatlantól. Rettegett a villámtól, menekült a tűz elől és utálta a zsidókat, hiszen azok is olyan mások, idegenszerűek, sőt sikeresek. Ha nem akadt más, akit hibáztatni lehetett a saját […]

Margit Patricia Eszter: A Zsidó Menyasszony (részletek)

január 15, 2013 Írta:

0

Röpülj kis madár! Rav Joszef, a Ros Jesiva hosszú, bodros szakállával is vagány pasi volt, inkább tűnt Greatful Dead- és Bob Dylan-koncerteken edződött öreg rockernek, mintsem ortodox rabbinak. Hímzett mellényekben járt, fekete puhakalapját pedig a fejére csapta. Hangosan nevetett, mint Baruch Szimcha és talán minden más amerikai. A szemei olyan távol ültek egymástól, mint egy […]

Margit Patrícia Eszter: A zsidó menyasszony

január 15, 2013 Írta:

0

Margit Patrícia Eszter regényében nemcsak Dallos Saci, e későn serdülő pesti lány spirituális fejlődését ismerhetjük meg, hanem egy olyan rejtett világba láthatunk be, ahol az identitás keresése még felnőtt korban is szunnyadást nem bíró folyamat. Saci az út végére ér, és a hagyományokhoz visszatérve, valódi szerelmét és gyökereit megtalálva választ ad a zsidó öntudat dilemmájára, […]

Natalie David-Weill: A zsidó anyák soha nem halnak meg

január 2, 2013 Írta:

0

Egy este egy fiatal nő, Rebecca, a paradicsomban találja magát. Ott találkozik hét híres ember – Freud, Proust, Einstein, Romain Gary, Albert Cohen, Woody Allen és a Marx-fivérek – édesanyjával, akiknek csak egy beszédtémájuk van: zseniális fiaik, és a sok közös vonásuk. Mindegyik olyan szerető jó fiú, határozott, de követelőző, paranoiás, és elviselhetetlen is, ugyanakkor […]

Natalie David-Weill: A zsidó anyák soha nem halnak meg (részlet)

január 2, 2013 Írta:

0

Az anyák (időrendi sorrendben) – Amalia Freud, született Nathanshon (1835–1930) – Jákob felesége, Sigmund, Julius, Anna, Rosa, Mitzi, Dolfi, Paula és Alexander édesanyja – Jeanne Proust, született Weil (1849–1905) – Adrién felesége, Marcel és Robert édesanyja – Pauline Einstein, született Koch (1858–1920) – Hermann felesége, Albert és Maja édesanyja – Minnie Marx, született Schönberg (1865–1929) […]

Anyák mennyországa | Natalie David-Weill: A zsidó anyák soha nem halnak meg

január 2, 2013 Írta:

1

Írta: Gáspár-Singer Anna Woody Allen és Dan Greenburg nélkül valószínűleg sohasem tudta volna meg a világ, milyen is egy valódi, hamisítatlan jiddise máme mellett felnőni. Ennek pedig, Natalie David-Weill szemszögéből nézve, különösen akkor van jelentősége, ha történetesen fiúgyermekről van szó. Ők ugyanis gyámolításra szorulnak. Minden esetben. Ha pedig a gyermek még tehetséges is, többé nincs […]

Rubin Eszter: Barhesz

december 27, 2012 Írta:

0

A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. »A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál […]

Rubin Eszter: Barhesz (részlet)

december 27, 2012 Írta:

0

Fehér-fekete Mint egy rózsadombi erkélyen nevelt szobanövény. A magamfajta budai zsidó lányokat körül­rajongja a család, óvják széltől, tűző naptól, vihar közeleg, tető alá kerül. A család lehet a gond. Hogy az pont nincs. Biztos ezért maradok ki mindig a zsidó világ-összeesküvésből, pedig imádnék ben­ne lenni. Igaz, múltkor Lév megszerezte a 80C-s sportmelltartót, eladók sorfala közt […]

Bőven a mákot | Rubin Eszter: Barhesz

december 27, 2012 Írta:

0

Írta: Gáspár-Singer Anna Mi az, amit az amerikai zsidók imádnak Budapesten? A sóletet, a zsidónegyedet és a holokauszt kihagyhatatlan emlékhelyét a Dohány utcai zsinagóga mellett. És a gasztrosznobberek? A macaront, az avokádókrémet, a zsidótojást és természetesen a barheszt. Rengeteg mákkal. A tésztát gyúrni, sodorni, kisütni, a tetejét mákkal beszórni. Mégpedig vastagon, hogy minél több megmaradjon […]