Fekete péntek, sok hűhó | Lackfi János: Levágott fül

Tóth Zsuzsanna |

A legkevesebb, ha bombasztikusnak nevezzük a címet. Nemcsak felfigyelünk rá, de rögtön felmerül a kérdés: milyen történetet rejthet? Ezt a könyvet muszáj kézbe venni. Ám miféle témát adhat egy Levágott fül?

Lackfi János írásait – ha nem is mélységig – ismerve, először elvetem a thriller-krimi vonalat, inkább valamiféle laza mókára gondolok, ám a fülszöveg mást ígér. A legtöbben találkoztunk már Lackfi élénk, humorral teli előadásaival, ironikus szösszeneteivel, „vicces” verseivel, hihetetlenül gazdag életművének vidám oldalával (is). Általában nem veszi véresen komolyan sem önmegát, sem a világot. De hogy krimit írjon? No, nem is igazán lesz az, bár kétségtelenül van benne némi nyomozás, bűneset meg ilyesmi.

A szerzőt úgy ismerteti a fülszöveg, hogy „író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász”. Az immáron négy unokás (hacsak közben nem nőtt a számuk), de nagyapának cseppet sem látszó író ezúttal ismét a regény műfajával próbálkozik. Nem sűrűn tesz ilyet, egyet leszámítva (Halottnéző), többnyire ugyanis félbehagyta kísérleteit, ám most – ahogy több forrásban is megjelent – rózsafüzér morzsolgatása közben kapta az ihletet, aminek nem tudott ellenállni. Ez is izgalmas; vajon mire inspirálja ez a hívő írót?

Kedvelem Lackfit, bár sok kritikát kap, még az is lehet, hogy némelyiket nem vétlenül (és most csak az írásairól beszélek). Sokszor az az érzésünk, olvasva őt, hogy túl könnyedén ír és beszél, elkapja időnként a saját svungja, s bár meggyőződésem, hogy valójában nem felszínes, mégis előfordul, hogy enged a csábításnak. Véleményem szerint most is ez történhetett. Semmi fékezett habzás, csak úgy ömlik ránk minden a lapokról, mértéktelen áradással. Nem feltétlenül csak a sztori „sok”, bár jómagam kissé túlbonyolítottnak érzem azt is, hiszen jóval több minden belezsúfolódik, mint az igazán kényelmes volna – és szükségszerű –, de egy kalandos, krimi vonásokat is mutató, „vallomásos” regény majd’ mindent elbír. Mégis, olyan ez a mű, mintha egy lakástulajdonos megadta volna magát a „Black Friday” ellenállhatatlan bútorhirdetéseinek, s telezsúfolta volna otthonát. Ami belefér. Mert minden van itt, amit csak képzelni lehet.

Először is két kamasz, egy fiú és egy lány (meglehetősen nehéz periódust élő családdal a háttérben), akik meglehetősen sokáig egymástól függetlennek látszanak. Az ő belső monológjukat (több részletben) kísérhetjük végig a könyv lapjain. A fiúk általában kicsit később érnek, mint a lányok – ez itt is érzékelhető. Lackfi kamasza (a kiskorú F. Zalán) még az identitáskeresés zűrzavaros állapotában áll elénk, míg Lili, a nagyszájú vak lány már kialakultabb személyiséggel. Naná, hogy az előbbi életét keseríti meg a váratlanul felbukkanó fül, s okoz annyi bonyodalmat, hogy az már sok is. Nem mintha anélkül – mármint a fül nélkül – nem lenne amúgy is kusza és nehéz, érzelmileg is megerőltető a fiatalok élete. (És nem mesélem el, hogy azért Lilié a nehezebb helyzet, minden vonatkozásban.)

• Olvass bele!

Belekezdhetnék most kettejük történéseinek, különösen Zalán kalandjainak sorolásába – a háttér szerteágazó apró történéseinek ecsetelésébe, de összefoglalni se tudnám. Legyen elég (s így magát a tartalmat sem kell felfednem), hogy rendesen túlbonyolított érzelmi, ismeretségi, találkozási hálók alakulnak ki. Sok megjelenő életképet, figurát nevezhetnék „élethűnek”, jól felskicceltnek, akár társadalmilag reprezentánsnak – bár ugyanígy némiképp túlrajzoltnak is. Mondhatnám, hogy a végére minden rendeződik, de ki tudja. Tény, hogy a fül, ha nem is a helyére nő vissza, legalább megtudjuk, mivégre került oda, ahová. Közben látszólag ízelítőt kapunk nemcsak a kamaszok lelkivilágából, de mai nyelvhasználatából is. Nem vagyok ugyan egészen biztos abban, hogy Lackfi János jó helyről merített, mert bár tapasztalataim szerint az érzelmi viharok általánosan jellemzők a tinikre, még a szószátyárkodás is, a néhol már-már filozófiai síkra törő, elmélkedő beszéd annál kevésbé. Még ha olykor szlengnek tűnő vagy vaskosabb szavak fel is bukkannak, aktualizálva a nyelvhasználatot.

A regényben tipográfiailag megkülönböztetik a két beszélőt, noha már a fejezetcím is azonosítja őket, ha csak belelapozunk, tudjuk, éppen ki beszél. Én kicsit többet elbírtam volna Liliből, az ő megszólalásaiban elhittem Lackfinak, hogy ismeri a vakok életét. Bevallom, a fiús részek kicsit idegesítőek. S hogy hogyan tudnám összegezni a teljes élményt? A több vonatkozásban feszültséget hordozó jelleg ellenére, sajnos, afféle sok hűhóként. A szereplők sok mindenről beszélnek, sok mindent tesznek, sok mindent el- és megszenvednek, ám mindez túl sok változással nem jár, és sok újjal nem kecsegteti az olvasót. Mindenesetre meglehetősen szórakoztató a mű – különösen az elején. És abban is biztos vagyok, hogy a kamasz korosztály talál azonosulási pontokat benne. Akkor pedig, ha sok fiatal elolvassa, már megérte. Olvasnak ugyanis.

Lackfi János: Levágott fül
Helikon Kiadó, Budapest, 2018
344 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a bookline.hu-n 3399 Ft,
e-könyv változat 2590 Ft
ISBN 978 963 227 8643

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Levágott emberi fül az ablakpárkányon. Kinek a füle? Hogy kerül oda? Hogy került le a gazdájáról? Élő az illető vagy már halott? Mit kell ilyenkor csinálni? Odaadni a kutyának? Kidobni a kukába? Eltüntetni a nyomot? Szaladni a rendőrségre? De hisz azok úgyse lépnek semmit! Akkor át kell változni Columbóvá? Vagy futni a füllel a mentőkhöz? Varrják vissza valakire? Az első fületlenre? Vajon ez Van Gogh füle? Vagy a római katonáé, akire Szent Péter karddal támadt?
A regény átlagos, tizenhét éves főhőse ezzel a nem átlagos helyzettel találja szemben magát. Eggyel több füle lesz a kelleténél. Megmutassa a szüleinek? A tanárának? A plébánosának? A dzsúdóedzőjének? Tartsa meg, és nézegesse? Beszélgessen vele? Ha már egy kamasszal senki se képes normálisan beszélni. A furcsa esetből nyomozás lesz, rendőrségi ügy, majd ámokfutás, élethalál-harc, verseny az idővel. Közben a biztosnak hitt háttér összeomlik, egy srác áll szemben a világgal, keresi a dolgok értelmét, harcol Istennel, családjával, a többi emberrel, saját kételyeivel.
Ja, és van itt egy vak lány is, Lili. Elég nagy a szája, és elég durva a története. Hogy mi köze a főhőshöz? Jó kérdés!