Kalotaszeg ezermestere | Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott

Posted on 2020. augusztus 28. péntek Szerző:

0


H. Móra Éva |

Boldizsár Ildikó – elmondása szerint – épp elhatározta, hogy 2020-ban nem ír és nem szerkeszt új könyvet, amikor megérkezett a felkérés… Nem tudott nemet mondani. Megértem. Szép kezdeményezésbe fogott a Naphegy Kiadó, amikor jó néhány éve útjára indította ezt a sorozatot. A koncepció: a legkisebbeket megszólítva bemutatni olyan életutakat, amelyek nem mindennapiak, példaképül szolgálhatnak. Eddig a négy megjelent könyv szépen, arányosan szólított meg fiúkat és lányokat A fiú, aki…, illetve A lány, aki… címekkel. (Erdős Pál matematikus, Bartók Béla zeneszerző, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő  és Balázs Júlia csillagász  az eddigiek központi alakja.)

Aki pedig a Varjúvárat megálmodta és megépítette: Kós Károly, aki igazi polihisztorként nemcsak építész, hanem író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, tanár és politikus szerepben is nagyot alkotott. Micsoda gazdag életpálya, milyen sokféle tevékenység! De vajon valóban megszólítja-e a kicsiket? A könyv hátsó borítóján szerényen a 6+ jelzésű karika található. Vajon érdekli-e a hatéveseket a „Kalotaszegi ezermester” életútja?

Meggyőződéssel állíthatom: igen. Hatéves ikrek nagymamájaként pontosan tudom, hogyan vesz kézbe egy könyvet egy ilyen korú gyerek. Először a képeket nézegeti meg, aztán megkér egy kéznél levő felnőttet, olvassa el neki. Ennél a kötetnél minden adott: a képek – Bertóthy Ágnes jóvoltából, aki a Bartókról szóló részt is rajzolta – csodálatosan elénk varázsolják az erdélyi világot, ahonnan Kós Károly indult majd ahova visszatért, és életének más helyszíneit, illetve alkotásait is. Nem kis kihívás volt neki például az Állatkert szecessziós épületeit „mesekönyv-illusztrációvá” transzformálni, példásan oldotta meg. Boldizsár Ildikó, a mesék világának tudós nagyasszonya most is remekel. Habár most nem mesekönyvet írt, hanem ismeretterjesztő munkát (is), mégis meseként varázsolja el a kis olvasókat/hallgatókat. Már a kezdés lenyűgöző; a megjelenés óta sok helyen idézték, de itt is kihagyhatatlan: Minden gyerek álmokkal a szívében születik. Ezek nem csupán olyan álmok, amelyeket éjszakánként álmodunk, hanem olyanok is, amelyeket későbbi életünk során megvalósítunk. Annak a kisfiúnak, akiről mesélek, csodaszép épületekkel volt tele a szíve. Lakóházak, udvarházak, tornyok, templomok, iskolák, múzeumok sorakoztak benne, sőt még egy állatkert is, de ezekről sokáig ő sem tudott. És a szavak nyomán máris lázasan beindul a fejecskékben a belső képteremtés, az is, ami nincs lerajzolva. (A felnőtt fejében pedig elindul egy másféle gondolatsor az ő saját egykori álmairól vagy arról, vajon milyen álmok laknak a mesét hallgató kisgyereknek a lelkében…)

Sokszor meg-megáll majd az olvasás-felolvasás: közösen el lehet időzni az olyan kifejezéseknél, mint udvarház, csúpos fedelű ház, havasi istálló, csűr, fejfa, tisztaszoba meg a többi, amelyek különösen a városi gyerekek számára nem egyértelműek. De ez a könyv képes úgy tanítani, hogy a varázslat egy percre sem szűnik meg. Mivel Boldizsár Ildikó anekdotikus szerkesztéssel válogat az életeseményekből, a könyv olvasható részletekben is. Rokonszenves az is, ahogy hangsúlyt kap a gondolat: mindenkitől tanulhatunk valami olyat, ami majd hasznunkra válik. A kis Károly először és elsősorban édesanyjától tanulta a világ fontos dolgait, majd ahogy tágult a világ, mindig ellesett valamit parasztembertől és gróftól, időstől és fiataltól egyaránt.

Nyilván megkerülhetetlen a történelmi események említése, hiszen többnyire ezek hozták a legnagyobb fordulatokat Kós Károly életében. Boldizsár Ildikó ezeket is mesés szavakkal, a képzeletet megmozgatva mutatja be: …Magyarország sokkal nagyobb volt, mint manapság, és király uralkodott benne…; vagy: …épp Olaszországba indult volna a feleségével, amikor jött a szörnyű hír: kitört a háború! Már nem szállhattak fel a vonatra, pedig ott álltak előtte, poggyászokkal megrakottan. Trianonról: …nehéz még elképzelni is! Egy gyászos napon, amikor Kós Károly felébredt, sok millió emberrel együtt már nem magyarországi lakos volt többé. Ezt úgy képzeljétek el… Igen. Az író pontosan tudja, mit és hogyan magyarázzon a kicsiknek; mikor kell megállni, rásegíteni a képzeletre.

Bizonyos, hogy ahol megvan, többször, több életkorban is elő fog kerülni ez a vonzó könyv. Mi hát a legfontosabb, amit majd a nagyobbacska gyerekek, majd a kamaszok továbbvihetnek? Először két, egymásból következő gondolatra hívnám fel a figyelmet. Az egyik: adódnak olyan sorsfordító élethelyzetek, amikor elágazik az út, döntenünk kell. Ilyenkor nem sikerülhet úgy megvalósítani az álmainkat, ahogy elképzeltük. A másik: a hűség. Egyetlenegyszer sem szerepel ez a szó a könyvben, de ezt sugallja az életút egésze, különbözőképpen megfogalmazva: …ő megint Erdélyt és az övéit választotta, pedig még a hőn szeretett Varjúvárból is el kellett menekülnie. Másutt: …úgy döntött, nem hagyhatja cserben azokat, akik vele együtt otthontalanná váltak. (A könyvbemutatón mesélte Boldizsár Ildikó, mi volt az egyik legmegkapóbb mozzanat hőse életrajzában: amikor tömött vonatokkal jöttek Erdélyből az anyaországba, Kós Károly egymaga ment az üres vonaton az ellenkező irányba, Erdélybe…)

És kiemelek még egy félmondatot, ami emberi létünknek akár sűrítménye is lehet: …ott lett belőle másokra is odafigyelő, bátor, szabad és alkotó ember. Ha ez mutat irányt a jövő nemzedékeknek, jó úton járnak majd.

Boldizsár Ildikó

Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Bertóthy Ágnes rajzaival
Naphegy Kiadó, Budapest, 2020
48 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2966 Ft
ISBN 978 963 476 0474

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Kós Károly élete valóban érdemes arra, hogy példaként álljon a gyerekek előtt. Nem csupán a budapesti Állatkert India ősi emlékeit idéző, szecessziós ízlésű bejárati kupoláját köszönhetjük neki, hanem századunk egyik legszebb magyar történelmi regényét, Az országépítőt, drámairodalmunk egyik legkimagaslóbb kompozícióját, a Budai Nagy Antalt is. Ám az építészeten és irodalmon kívül mesteri fokon értett a festő- és grafikusművészethez, művészettörténethez, néprajztudományhoz, vezetett könyvkiadót, szerkesztett nagy hatású folyóiratot, sőt országgyűlési képviselő is volt, Erdély lelkének és társadalmi valóságának legjobb értője.