A lehetséges, az ijesztő, a valószínűtlen és… | Mike Pearl: A nap, amikor megtörténik

Paddington |

Mike Pearl könyve – a kritikus is csak ember – azzal keltette fel a figyelmemet, hogy fordítását Müller Péter Sziámi és három fia készítette. Először jobban érdekelt, hogy mennyire érezhető bármiféle egyenetlenség egy olyan kötetben, amit különböző korosztályhoz tartozó emberek fordítottak (nem érezhető), de ahogy olvastam a cikkeket, egyre inkább a témák váltak izgalmassá.

Pearl, aki gyakorló szorongó és újságíró is egyben, 19 olyan forgatókönyv valószínűségét és kimenetelét latolgatja, amelyek mindegyikét feldolgozták már filmekben, regényekben – vagy éppen politikusi ígéretek között találkozhatunk velük. A felvetett lehetőségek egy része már a cím elolvasása után is rémisztő volt, de olyan is akad, ami egészen jó ötletnek tűnt – egészen addig, míg el nem olvastam Pearl írását. A kötet pedig éppen azt nyújtja, amit egy tudományos ismertterjesztő kötetnek nyújtania kell: szórakoztat és elgondolkodtat.

A könyv 19 fejezete azonos szerkezetű: A nap, amikor… cím után a szerző röviden megosztja az olvasóval, hogy mekkora valószínűséggel érkezik el az a bizonyos nap még ebben az évszázadban, azaz a következő 80 évben, s hogy ennek mekkora a valószínűsége. Vagyis mennyire ijesztő a dolog, és hogy változtassunk-e a szokásainkon. Ez utóbbi kérdés részben arra vonatkozik, hogy ha megváltoztatjuk a szokásainkat, akkor csökken vagy megszűnik-e az adott esemény, mint lehetséges forgatókönyv, illetve hogy a nagy biztonsággal bekövetkező forgatókönyv hatásait magunkra nézve csökkenthetjük-e, ha változtatunk. Ezt mindig rövid sci-fi követi, annak a napnak az eseményei, amikor az a bizonyos dolog valósággá válik.

A fejezetek utolsó része a szerző kutatásait foglalja össze, alátámasztva a fejezetet indító rövid összefoglalót, könnyeden és humorral. Ez segít elfogadni a valószínű, ám sötét szcenáriókat, s könnyebben emészthetővé teszi annak elfogadását is, hogy bizonyos pozitív lehetőségek bekövetkezésének esélye kicsi, vagy hogy nem is annyira pozitívak.

Európából nézve a legtöbb ember számára nagyon is vonzó például a lőfegyverek betiltásának lehetősége. Az pedig teljesen érthető, hogy ezzel a témával egy amerikai szerző foglalkozik, hiszen az USA politikai témái között mindig is előkelő helyén szerepelt a kérdés. Ki másnak lenne rossz – gondolja az egyszerű és békepárti európai –, ha a tilalom valósággá válna? De még száz évet sem kell visszamenni, hogy lássuk, egy másik általános tilalom, az alkoholé, milyen hatással volt Amerikára. Kijózanító (mármint szembesülni vele).

• Olvass bele!*

A #veganuary kampány, amiben arra biztattak 2020 januárjában mindenkit, hogy legalább egy hónapra váljon vegánná, különösen aktuálissá teszi azt a fejezetet, amely megvillantja a lehetőséget, hogy az utolsó vágóhíd is bezár. A rövid összefoglaló szerint csak rajtunk, embereken múlik, hogy ez mikor következik be, de a fejezet utolsó része kijózanít. Ha váratlanul mindenki vegánná válna, annak még a húsfogyasztás esetleges növekedésénél is nagyobb, negatív hatása lenne a környezetre. Megnyugtató (legalábbis nekem).

Egy amerikai gondolkodó szemszögéből érdekes kérdés, hogy mi lenne, ha elérkezne a nap, amikor az utolsó rabszolga is felszabadul. Az USA már régen törvényen kívül helyezte a rabszolgaságot, és az egykori fekete rabszolgák leszármazottai, bár nehéz és sokszor véres utat jártak be, ma már aránylag közel állnak ahhoz, hogy egyenrangúak legyenek a fehérekkel. No, de azt is tudjuk, a Mexikó felől érkező menekültek közül sokan valóságos rabszolgaként élnek az USÁ-ban. Sőt, ennyire messzire nem kell mennünk. Tényfeltáró újságírók több cikket is írtak a hazai rabszolgákról, egy olyan jelenségről, ami a rendszerváltás után jó 10-15 évvel jelent meg, és sajnálatos módon terjed. Rémisztő.

A kötet megírása előtt Pearl sokat foglalkozott különböző lehetséges és ijesztő forgatókönyvek elemzésével a Vice magazin számára írt Mennyire legyen megijedve? című sorozatában. A harmincas éveiben járó szerzőnek ez a 2019-ben napvilágot látott (és a magyar olvasóhoz is meglepő gyorsasággal eljutott) kötet az első könyve. Életkorából fakadóan komoly esélye van arra, hogy az évszázad nagy részét megérje, nem csoda hát, hogy foglalkoztatják ezek a kérdések. A választott témák között vannak régi félelmek, mint például az atomháború lehetősége, újabb keletűek, mint például hogy az antibiotikumok hatástalanná válnak, és vannak olyanok is, amik az olvasás pillanatában, 2020 januárjában egészen különlegesen aktuálisak. Közvetlenül a The Good Place című Netflixes sorozat utolsó évada után olvastam például A halhatatlanságról szóló fejezetet, amelyben kiderül, a menny és pokollá válhat az egyén számára az öröklét, ha nincs benne perspektíva. A kötet első fejezete pedig, ami a brit monarchia bukásának lehetőségét taglalja, abszolút forró téma néhány nappal a Brexit után, ami – hű de nagy szükség van ismertterjesztésre – az amerikaiak egy része szerint nem más, mint Harry és Meghan kiűzetése a királyi családból.

Hogy miért éppen ezt a 19 témát választotta ki Mike Pearl, nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy van még néhányszor 19, amiről legalább ennyire szívesen olvasnék, ha lenne második vagy akár harmadik kötet.

*Az Athenaeum Kiadó oldalán közölt részlet

Mike Pearl: A nap, amikor megtörténik –
Üzenet az űrből, dínóparkok, halhatatlanság, meg ami még jöhet…
Fordította: Müller Péter Sziámi, Müller Máté, Müller Péter Jonatán, Müller Brúnó Noé
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019
250 oldal, teljes bolti ár 3699 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2959 Ft
ISBN 978 963 293 8127

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Bárki gondolkodó földlakó számára a földi élet jövője egyszerre tűnik bizonytalannak és ijesztőnek. A neves újságíró, Mike Pearl olyan valós veszélyekre hívja fel a figyelmet, mint az antibiotikumok ökoszisztémára gyakorolt negatív hatása, a tengeri életközösségek megszűnése, de elgondolkodik a legrosszabb forgatókönyvekről: mi lenne, ha az USA-ban korlátoznák vagy egyenesen betiltanák a fegyverviselést, vagy idegenek jelennének meg a bolygón…
A nap, amikor megtörténik jövőben bekövetkező események elemzésével mutat rá törékeny mivoltunkra, de arra is, hogy mindennel együtt az embernek jó esélyei vannak a túlélésre.