Kilenc évtized a művészet vonzásában | Remsey Ágnes és a Remseyek

Posted on 2011. december 9. péntek Szerző:

0


Forrás: Kopin Katalin összefoglalója

Remsey szőnyeg

Remsey Ágnes szőnyege

A Szentendrei Képtárban most nyílt emlékkiállítás Remsey Ágnes (1915–2010) sokoldalú, szerteágazó életművét mutatja be, a 19-20. század fordulójáig visszanyúló művészeti hagyományokat mindmáig őrző Remsey család tágabb történetének összefüggéseibe helyezve.

Az alkotó az iparművészet, az irodalom, a képzőművészet, a bábművészet területén fejtette ki tevékenységét; a kiállítás most első ízben tárja a nagyközönség elé az életmű valamennyi ágát. Remsey Ágnes gyermek- és ifjúkorát szüleivel, a Remsey Jenő – Frey Vilma művészházaspárral Gödöllőn töltötte. A gödöllői művésztelep szellemisége, részben szüleinek, részben a többi alkotónak köszönhetően életre szóló hatást gyakorolt művészetére. 1936-tól volt a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, Rudnay Gyula tanítványaként. 1939-től tagja a Magyar Iparművészeti Társulatnak. 1939 és 1943 között vezette az általa alapított Palotás Szőnyegműhelyt, mely folytatja a gödöllői szőnyegszövő hagyományokat. Szőnyegeivel hazai és nemzetközi kiállításokon aratott szakmai és közönségsikert.

1949-ben férjével, Pirk János festőművésszel Szentendrére költözött, itt öt gyermeket neveltek fel. Báb- és babatervezéssel, valamint babakészítéssel 1945-től foglalkozott, emellett regényeket, könyveket írt és akvarellfestményeket készített.

A kiállítás első részében szőnyegtervező tevékenysége és a Palotás Szőnyegműhely működése áll a középpontban. Kiemelt fontosságú tárgyakként szerepelnek Remsey Ágnes közintézményekben és magántulajdonban őrzött eredeti szőnyegei, szőnyegtervei és műhelyrajzai. Szőnyegtervező tevékenységét árnyalják azok az eredeti tervek alapján újraszőtt szőnyegrészletek, melyeket a Gödöllői Iparművészeti Műhely gobelin- és szőnyegszövő tanfolyamának növendékei készítettek erre az alkalomra, Remsey Flóra kárpitművész irányítása alatt.

A tárlat második része Remsey Ágnes írói munkásságát, valamint akvarellfestészetét mutatja be, harmadik egységében a Remsey család több generáción átívelő baba- és bábkészítő tevékenysége látható. Remsey Ágnes egyéni hangvételű, irodalmi és mesefigurákat megjelenítő textilbabái mellett, archív fotók alapján rekonstruáltuk az 1947–1953 között működő Remsey Marionettszínház egyik bábjelenete is, az eredeti marionettfigurák bemutatásával.

A kiállítás katalógusában szereplő tanulmányok új szempontok szerint dolgozzák fel az életmű alkotói korszakait és ágait. Török Katalin tanulmánya áttekinti a Remsey család négy generációjának történetét, melynek hátteréül a gödöllői művésztelep elvei és értékei szolgáltak. Megrajzolja Remsey Ágnes pályaképét és élettörténetét, valamint összefoglalja az egymást követő életszakaszokban végzett művészeti tevékenységeit.

A Remsey Marionettszínház történetét vázoló fejezet a korszak kultúrpolitikai tényezőit is figyelembe véve elemzi a család bábjátékos működését. A gödöllői kolónia hagyományait folytató, annak termékenyítő szellemiségéből táplálkozó marionettszínház értékes példaként járul hozzá a kolónia életmódbeli, valamint művészeti, nevelési elveinek gyakorlatba ültetésének és továbbélésének vizsgálatához.

Remsey bohóc

Remsey Ágnes: Bohóc

A Palotás Műhely működését bemutató írás összefoglalja a műhely történetét, felhasználva az új kutatási eredményeket és néhány elsődleges forrást. Remsey Ágnes irodalmi tevékenységét Major Tímea elemzi megjelent műveinek tükrében. A szöveg a műelemzés, műértelmezés és motívumkutatás eszközeit alkalmazva vállalkozik irodalmi tevékenységének értékelésére.

Remsey Ágnes kilenc évtizedet átölelő életművének bemutatása számos részlettel gazdagítja a magyar iparművészet történetét, és eddig feltáratlan kultúrtörténeti összefüggéseket hoz felszínre. Életműve egy következetes, töretlen életút állomásainak eredményeként és jelentős kordokumentumként áll előttünk.

Hír: Kiállítás a Szentendrei Képtárban

Posted in: Emlékcsarnok