Hogyan élhetnénk egy boldogabb országban? | Dr. Cecilia Chrapkowska, dr. Agnes Wold: A svéd módszer

Bodó Viktória Booklány |

Babavárás és csecsemőgondozás: szorongás helyett boldogság – emlékeztet a könyvborító, amire az egyszeri magyar nő csak pislog, miközben félrecsúszott pókerarcot vág. Azért csak a nő, mert az egyszeri magyar férfi nem vetemedik ilyesminek még a megnézésére sem. Hiszen ez női dolog, ami természetes, minek köré ennyi hiszti, és „nőügyekkel nem (amúgy sem) foglalkozom”.

Az egyszeri magyar nő pedig tudja, hogy ebben az országban, ahol a #metoo is megbukott (gyalázat!), hogyan lehetne egyáltalán elfogadott, mi több: természetes igénye anyaként a boldogságra élete e kiszolgáltatott és embert próbáló szakaszában? Ugyan már! Csak egészséges legyen, mármint a gyerek. Az anyja kibírja, az apja meg majd megússza valahogy, mint a többiek.

Ám, ha belegondolunk, számos jogos kérdés merül fel. Miért kellene az anyának csak „kibírnia” ezt az életszakaszt? Sőt: miért csak az anyát érinti mindez? Létezik egyáltalán jogos igény a boldogságra? Ez ismét olyasvalami, amit északon láthatólag jobban csinálnak. A lagom a családtervezésbe is beszűrődik szépen, lassan, és mindenkinek csak hasznára válik. A svéd lagom szó azt jelenti hevenyészett fordításban, hogy éppen jó. Nem sok, nem kevés, hanem éppen elég, kényelmes, könnyen kezelhető, komfortos, megfelelő. Ha lehet ennek megfelelően otthonokat berendezni, napirendet felállítani, miért ne lehetne családot is alapítani? Nyugalomban, kellemesen, elfogadóan? Mentesen ítélkezéstől és felesleges szorongástól, tudván, hogy a bölcsek köve nincs sem a mogorva ötvenes férfi nőgyógyásznál, aki enyhe lenézéssel szemléli a félelmeit megfogalmazni is alig tudó terhes nőt, sem pedig a fészbúkcsoport tagjainál, akik persze mindent jobban tudnak. Mindent is.

A világ egyik legboldogabb országában a könyv két szerzője abból indul ki, hogy bár nem vagyunk egyformák, mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének. Nem is kell uniformizálódásra törekednünk, így a sokféle családmodell mindegyike lehet megfelelő a bővülő család minden egyes tagjának. Nagykorú, autonóm emberként kezeli az anyává válni kívánó nőt, természetes módon elfogadja a különböző emberek különböző igényeit, s elképzeléseit a családról, gyereknevelésről, a mindennapokról. Sőt: ugyanígy gondolkodik a férfiról, a majdani apáról is.

A tudós szerzőpáros (orvos + immunológus) kimondott célja volt, hogy nemtől és családi szerkezettől függetlenül mindenki számára hasznos könyvet írjanak. Hasznosat, ami segít, hogy a különféle családok tagjai mind boldogak lehessenek, és a felnőttek – azonos lehetőségeket kapva – teljes értékű, egyenrangú szülővé válhassanak. Ez az előfeltétele annak, hogy az apák is ugyanolyan kompetens szülők legyenek, mint az anyák, és az anyáknak is ugyanannyi lehetőségük legyen a szakmai életükben, mint az apáknak. A szülők ugyanis egyenjogúak, és ezeknek az egyenrangú, kiegyensúlyozott szülőknek nagy eséllyel boldog, kiegyensúlyozott gyerekeik lesznek.

Ehhez persze le kell számolniuk számos tabuval. Köztük a legnagyobbal, ami azt hirdeti, hogy csak egyetlen üdvözítő út van a gyereknevelésben, és aki nem áll be a sorba, annak gyermeke elfajzik, családja elkárhozik. Holott ez ép ésszel végiggondolva nincs így. Hiába a hirdeti például a magyar családpolitika, hogy gyerekenként három évet kell egy anyának (de csak neki) otthon rostokolnia, ha akarja, ha nem, hogy a gyereknek egyáltalán esélye legyen a túlélésre, ezt nem támasztja alá egyetlen kutatás vagy tapasztalat sem. Azokban az országokban sincs több tömeggyilkos vagy elfajzott kamasz, ahol pár hónap után visszamennek a szülők dolgozni. Sőt ha már itt tartunk: meg lehet nézni a három év gyereknevelési szabadsággal felnövekedettek országában a lelki-testi egészséggel foglalkozó (világszinten siralmas!) statisztikákat, a függőségi mutatókat meg a többit. Vagy elég csak belenézni egy átlagos, azaz túlhajszolt és elvárásokkal agyonnyomott, de a versenypályán erőnek erejével hátrányban tartott nő szemébe.

• Olvass bele!

Ezzel szemben A svéd módszer maga a szabadság, a tisztelet, a nyugalom, a nyitottság és a tolerancia friss fuvallata. A témában magyarul megjelent könyvek közül az egyik legfontosabb. Visszaadja a családoknak az önrendelkezés jogát, és azt mondja, hogy jól fogjátok csinálni a magatok módján, és ez a mód nem rosszabb a másik útnál. Gondoljátok át, ti ketten, felelős szülők, hogy hogyan rendezitek be az életeteket, és haladjatok aszerint, mert jogotok van hozzá, és nem ártotok vele senkinek. A döntés joga a tiétek, legyen szó teherbe esésről vagy örökbefogadásról, a szülés módjáról, a születendő gyerek táplálásáról, arról, hogy kimarad vele otthon kettőtök közül és meddig stb. A könyv felvázolja a legfontosabb tényeket, a valós egészségügyi kockázatokat, miközben lebont mindent, ami fölösleges, és azt mondja: döntsetek. A ti életetek, és mint ilyet, senkinek nincs joga a döntéseiteket megkérdőjelezni, feltételezve, hogy mindenki a legjobbat akarja. Senki sem tökéletes, de lehet elég jó szülő, a maga módján. A fő, hogy a döntés joga az övé, mert így lesznek a család tagjai mindannyian kiegyensúlyozottak. Az pedig a gyereknevelés egyik legfontosabb tényezője: a lelkileg és testileg is rendben lévő szülő. Az ő gyerekük lesz boldog, mi több: az ő gyerekük sokkal nagyobb eséllyel születik meg, mint azon pároké, akiket agyonnyomnak a fölösleges társadalmi elvárások, a megrögzött tabuk és a jóakarók.

A svéd módszer persze nem csak a lelki dolgokról szól. Valódi és hasznos gyakorlati tanácsokat ad a leendő szülőknek a gyerekvállalás és -nevelés minden szakaszára, a fertőzésektől az alvászavarokon és a védőoltásokon át a gyerek fejlődésének szakaszaiig. Ha megtehetném, minden leendő szülőhöz eljuttatnék belőle egy példányt. Olvassátok! Meggyőződésem, hogy így egy boldogabb országban élhetnénk.

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Cecilia Chrapkowska, Agnes Wold:
A svéd módszer. Babavárás és csecsemőgondozás
Fordította: Harrach Ágnes
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2019
370 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3199 Ft
ISBN 978 963 433 3081

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Leendő szülőként mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének. A várandósság ideje alatt azonban nem könnyű eligazodni az információk áradatában. Az egymásnak ellentmondó tanácsok közül vajon mit érdemes megfogadni?
A svéd módszer című kézikönyv azt mutatja meg, hogy a svédek mit gondolnak a babavárásról és a csecsemőgondozásról. Svédország évtizedek óta a világ legboldogabb országainak egyike. Lehet, hogy mindennek ahhoz is köze van, ahogy a gyerekvállaláshoz és a gyerekneveléshez állnak? Vajon a különböző családmodellek elfogadása, az ítélkezésmentes hozzáállás, az egyéni szuverenitás megőrzése is segíthet elérni a boldogságot?
A szerzők a megengedő, svéd életszemléletet tükröző útmutatásaik mellett sorra veszik azokat a témákat is, amelyek a várandósság és a baba első éve során felmerülhetnek, és szakmailag megalapozott tanácsaikkal segítenek eligazodni a rengeteg felmerülő kérdésben.

A tartalomból

Felkészülés a babavárásra * a szülői teendők megosztása * vizsgálatok a terhesség ideje alatt
lehetséges komplikációk * a szülés * hitek és tévhitek a szoptatás körül * párkapcsolati nehézségek és megoldásuk * hozzátáplálás * mit tegyünk, ha rossz alvó vagy rossz evő a baba * csecsemőkori betegségek, védőoltások

Dr. Agnes Wold bakteriológus és immunológus, aki fáradhatatlanul küzd a nők egészségével kapcsolatos mítoszok és tévhitek ellen. Ismeretterjesztő munkájáért Svédországban “Az év nője” címre is jelölték.

Dr. Cecilia Chrapkowska Svédország legnépszerűbb gyermekneveléssel foglalkozó blogjának szerzője, orvosként pedig a védőoltásokkal kapcsolatban végez kutatásokat.