Válságtúlélési gyakorlatok | Lionel Shriver: A Mandible család 2029–2047

Bodó Viktória Booklány |

Amikor az ember egyik kedvenc szerzője új könyvvel rukkol elő, az mindig izgalmas pillanat. Különösen akkor, ha az említett szerző, Lionel Shriver nem ontja magából futószalagon a habkönnyű, két-három hónap alatt elvirágzó csodákat, hanem megvárakoztatja a világot, hogy egy kiérlelt művet adhasson közre.

A Mandible családdal egy ritka műfajú könyv született meg: a disztópikus gazdasági fikciós mű. Ám mielőtt az olvasó pánikba esetten kattintana a jobb felső sarokban az ikszre, megmagyarázom, mire is gondolok. A jövőben, a nagyon közeli jövőben összeomlás következik be Amerikában. Nem robban fel semmi, senki nem támad meg senkit, nem is vezetnek gépeket tornyoknak, ám a gazdaság teljesen összeomlik. A dollár elértéktelenedik, egy fiktív pénz (bancor) ellenben egyre erősödik. Gyakorlatilag hiperinfláció következik be, szinte olyan mértékű, ami az 1929-ben kitörő válságban volt tapasztalható Európában. Ezzel el is érkeztünk az első analógiához, és ahhoz, hogy Shriver milyen tökéletes érzékkel helyez el magyarázó utalásokat a könyvében. Alig száz évvel a Nagy Válság után már az USA sem úszhatja meg, a világ csendőre nem viselkedhet többé különálló szigetként, amit nem érnek el az élet viharai. Gazdasága tönkremegy, míg Mexikó egyre szárnyal.

A vízió szerint, amint a pénz megszűnik értékmérőként funkcionálni, szépen, lassan összeomlik minden. Állások ezrei vesznek el, akiknek fizetésük van, az egyre értéktelenedő pénzükön alig tudnak venni valamit, így nem lesz többé érték a megtakarítás, az öngondoskodás, az előre tervezés, sőt: lassan a gondolkodás sem. Ahogyan az ország magára marad és szigetelődik el gazdaságilag, úgy maradnak magukra az emberek is a fosztogatások, a vízhiány és az éhezés közepette. Az állami erőszakszervezetek már nem képesek ellátni funkciójukat, a világ kifordul sarkaiból. Amerika-szerte kártyavárként dől össze minden, ami államilag irányított vagy akárcsak kissé szervezett volt, és az ígéret földje többé nem ígér senkinek semmi jót.

• Olvass bele!

Ezúttal a gazdagok sem menekülhetnek meg, holott sokan, köztük a Mandible család tagjai is ezt hitték. A család legvénebbje, a 98 éves pater familias halála után az utódokat busás vagyon illette (volna) meg, ám a válság közbeszólt. A teljesen különböző életet élő emberek gyökeresen eltérő módon reagálnak a biztosnak hitt jövőjük elvesztésére, és még csak nem is sejtik, hogy a jövő lesz a legkisebb problémájuk: a jelen sokkal fájóbbá válik számukra.

Shriver briliáns történetmesélő, ezt eddig is tudtuk, ahogyan azzal is tisztában lehettünk, hogy mélyről jövő intellektusa alapjaiban rengeti meg olvasóinak világképét. Ám ezzel a könyvvel azt is bebizonyította, hogy nem csupán követi a korszellemet, a világ fősodrát, de képes elébe is menni a történéseknek. Valós, megalapozott víziója van mind az intézmények, mind a karakterei működéséről az általa felvázolt valóságban.

Apropó, karakterek. A szerző egészen bensőséges viszonyban van velük. A válogatott faramuci helyzeteken szinte sztoikus nyugalommal vezeti át őket, az árnyalatokat olyan lakonikus megfogalmazással festi fel, hogy szűkszavúsága már-már cinizmusnak hat.

A Washington Post kritikusa szerint Shriver a korszellem nyakát szorongatja ezzel a regénnyel, e sorok írója azonban kénytelen tovább menni: Shriver ezzel a könyvvel a korszellem fejét beleverte a saját tükörképébe. Megkaptuk a magunkét, és még azt sem mondhatom, hogy nem érdemeltük meg. Ez a Shriver ismét a mizantrópia mestere, és minden eddiginél jobban képes volt nagyon közelről úgy láttatni az eseményeket, hogy közben egy pillanatig nem szűnt meg távolságot tartani elkárhozott karaktereitől. Mert ezek a karakterek nincsenek szeretve, az nyilvánvaló. Maga a szerző sem ápol velük érzelemgazdag viszonyt: ám tökéletesen érti és láttatja mindet.

Mindez azonban csak javára válik a könyvnek, ami sokkal inkább figyelmeztetés, mint egyszerű (vagy bonyolult) regény. Kiáltvány az emberiség ellen, de a mi érdekünkben.

Az olvasó pedig nem szabadul egykönnyen a szigorú tanítómester gondolataitól. Olyan érzés olvasni a regényt, mint meginni egy jóféle pángalaktikus gégepukkasztót, melynek köztudottan olyan a hatása, „mint amikor szétverik az ember agyát egy lédús citromszelettel, melyet vaskos aranytéglára erősítettek”. A másnap pedig csak még kínzóbb utána.

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Lionel Shriver: A Mandible család – 2029–2047
Fordította: Komló Zoltán
Gabo Kiadó, Budapest, 2017
504 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár 3391 Ft
ISBN 978 963 406 5531

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A közeljövő Amerikájában játszódó, sugárzóan szellemes, éleslátó regény egy valamikori jómódú család négy generációját követi nyomon, amint keresztülbotorkálnak a – nagyon is ijesztően valóságosnak tűnő – országos méretű adósságválságtól romokban heverő amerikai gazdaságot megrázó utórengéseken.

Az Egyesült Államok 2029-ben vérontás nélküli világháborúba keveredik, amely idővel amerikai családok millióinak megtakarítását teszi semmivé. A nemzetközi devizatőzsdén a „mindenható dollár” értéke egyik napról a másikra óriásit zuhan, és helyét egy új globális fizetőeszköz, a bancor veszi át. Az elnök megtorlásul bejelenti, hogy Amerika nem tesz eleget hitel-visszatérítési kötelezettségeinek. Számlái fedezésére a kormány pénzt nyomtat. Ami kevés tényleges valuta a takarékoskodóknál megmarad, azt egykettőre elnyeli az elszabadult infláció.

A Mandible család a kilencvensok éves pátriárkájuk halála után jókora örökségre számított. Miután szülői jussuk semmivé porlad, a kezdeti szimpla csalódás a puszta túlélést jelentő kihívásba torkollik.

Avery ingerült, amiért nem vásárolhat olívaolajat, Florence nővére viszont földönfutóvá lett családtagokat kénytelen befogadni szűkös háztartásába. Nollie nénikéjük, a külföldön élő írónő hetvenhárom évesen egy olyan országba tér haza, amelyre rá sem ismer. Nollie fivére, Carter azon füstölög, hogy megtébolyodott mostohaanyjukról neki kell gondoskodnia, mert idősek otthonára immár nem telik. Az egykor jobb napokat látott amerikai családot csupán Florence csodabogár tinédzser fia, Willing, a közgazdasági autodidakta menti meg az utcára kerüléstől.

Lionel Shriver többek között a Nagytestvér, az Ennyit erről (The New Republic, National Book Award-döntős), a Születésnap után (New York Times bestseller) és a Beszélnünk kell Kevinről (Orange-díj) szerzője.