Magyar flódni, avagy zenés történelem | Kováts Kriszta és Nyáry Krisztián egy színpadon

Posted on 2016. május 10. kedd Szerző:

0


flodni-ujsag 240BJI |

Volt a közelmúltban Kováts Krisztának egy sikeres műsora, a Budapest bámészko című, amelyben Nádasdy Ádámmal – a Kováts Kriszta Kvintett kíséretével – fölelevenítette a múlt század Budapestjét, annak legendás alakjait és helyszíneit, dalban és prózában.

Most Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész lesz partnere a pódiumon, az ő írásaival (Így szerettek ők, Így szerettek ők 2., Igazi hősök, Merész magyarok), régi és új dalokkal idéznek meg művészeket és hősöket – azokat, akikre büszkék vagyunk.

Ők magukat egyszerűen magyarnak – máskor meg kényszerűen zsidónak – vallva a magyar kultúra meghatározó alakjai lettek, mint például Molnár Ferenc, Karinthy, Örkény, Szerb Antal. Nem is egy volt közülük, akiket a Horthy-rendszer gyilkolt meg zsidó származásuk miatt, habár magyarnak és katolikusnak vallották magukat – mint például  Radnóti Miklós.

És ha visszanézünk az időben, az egyik legnagyobb 48-as hősünk éppen Löw Lipót volt, a rámás csizmás rabbi, aki Veszprémben kihirdette a függetlenséget. De a kultúránk része a pesti vicc is, ahogyan az operettek (Csárdáskirálynő), a kuplék (Weisz Adél), a magyar nóták (Seress Rezső) és a kabarék is (Alfonzó).

Ezen az esten elhangzik a leginkább irredenta dalként elhíresült Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország! is, amelyről kevesen tudják, hogy eredetileg két zsidó szerző – Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő – alkotása, és egyikük internálótáborban halt meg.

magyar-flodni-dupla600

És hogy miért épp ez a címe az estnek? A zsidó és magyar kultúra úgy olvad össze ezekben a sorsokban, mint a flódni­rétegek ízei az ember nyelvén – szétválaszthatatlanul.

Az új dalok zeneszerzői: Schneider Zoltán, Wolf Péter, szövegírói: Fábri Péter, Örkény István, Radnóti Miklós

Szerkesztő-rendező: Kováts Kriszta

magyar-flodni-zsmn-300A Kovátsműhely és a Zsidó Művészeti Napok közös produkciója