Szubjektív szuperválogatott | Nyáry Krisztián: Igazi hősök

Posted on 2014. december 22. hétfő Szerző:

0


NyáryKr_Igazi-hősök-bor180Bodó Viktória Booklány |

Nyáry Krisztián két kötettel ezelőtt irodalmi bombát robbantott a köztudat hímes mezején. (Vigyázat, rémes képzavar!). Elővette minden tudását, és leemelte a porosodó tablókról a magyar költőket és írókat, amikor szerelmeiken keresztül emberivé rajzolta (vissza) a jellemüket. Nem a szerelmi szálak voltak a legfontosabb összetevők az előző két könyvben, az leginkább csak eszközként szolgált arra, hogy a tudástól (is) elidegenedett világunkban egy kis fényt gyújtson az irodalomórán is facebookozó tömegek fejében.

Ilyen világot élünk, az pedig témánk szempontjából irreleváns, hogy jó-e ez vagy rossz. Egyszerűen arról van szó, hogy az információkkal agyonterhelt, ellustult agyak nem fogadnak be semmit, amit nem megfelelő köntösben tálalnak nekik. Mindkét részlet fontos is: a megfelelő köntös és a tálalás is. Előre meg kell rágni ahhoz, hogy lenyelhető legyen egy kor, egy élettörténet: eltunyultak az agyak. A szerelmi történeteknek megvolt mindkét vonása, sőt: adtak egy kis bizsergést is itt, az értékválság közepén. Szerelemről, azaz valódi, igazi lojalitásról, hűségről, megbecsülésről szóltak, tehát mindarról, ami mainapság hiánycikknek számít.

Azonban nem csak szerelemre volna igény, hanem minden más, igaz érzelemre és értékre is. Fájóan hiányzik a nem együtt bégetés képessége, a tudásvágy, a bölcsesség, a valódi hazaszeretet is, ami nem egyenlő a bokacsattogtatósan gyűlölködő urambátyám giccsel, ugyanis a hazát szeretni valamiért lehet, és nem mások ellenében. Aztán az erő is hiányzik 2014-ben. Erő a hajnalig tartó tanuláshoz, a szakadatlan munkához, egy olyan célért, amiért hisszük, hogy érdemes, akkor is, ha mást bégetnek a nyájból, ahogyan küzdött Veres Pálné Beniczky Hermin a nők oktatáshoz való jogáért, nem törődve az ellenszéllel, vagy ahogy kiállt magáért Hugonnai Vilma, az első magyar orvosdiplomás nő.

(Közbevetés: különös aktualitása van a jóért való harcnak, hiszen a közelmúltban adták át az idei Nobel-díjakat a békéért, mégpedig az indiai Kailás Szatjárthi és a pakisztáni Malala Juszafzai között megosztva. Mindketten a gyermekek oktatáshoz való jogáért küzdenek, nemtől függetlenül. A 17 éves Malalát emiatt pár éve közvetlen közelről fejbe lőtte egy tálib, de a lány túlélte. Azóta újabb fenyegetéseket kapott ezektől a „harcosoktól”. Bármit is bégessen a nyáj: tudjuk, hogy a friss díjazottaknál van az igazság és az érték.)

Egy országban, mely végtelenül kirekesztő, ahol könnyen táptalajra lel és szárba szökken bármilyen ostoba, demagóg, populista közhely, ahonnan sok-sok művésznek és tudósnak el kellett mennie ahhoz, hogy elérhesse sikereit, sajátosan viszonyulnak a népek bárminemű mássághoz. Az Igazi hősök szereplői mind-mind mások voltak elsőségükben, a maguk területén. A köztudat pedig úgy van most velük, mint az emigráns magyar zsidó vagy cigány díjazottakkal: döngeti a mellét a díj okán, mert az magyar, de soha nem bocsátja meg nekik sem azt, hogy zsidónak/cigánynak/nem heteroszexuális-középkorú-sörhasú-fehér-férfinak születtek, sem azt, hogy elmentek, holott szülőhazájukban soha nem lett volna sikeresek, mert pont a melldöngetők gátolták őket a boldogulásukban. A másik sajátos megtorlási mód pedig, hogy egyszerűen csak nem beszélnek róluk, mert a magyar a hallgatással büntet.

Éppen ezek miatt tetszik Nyáry Krisztián legújabb könyve, az ő szubjektív hős-válogatottja. Mert gyönyörűen elválasztja értékekre figyelve az ocsút a búzától. Mert nem enged elfelejteni olyanokat, akiknek szobrokat kellene állítanunk, akiknek tiszteletére utcákat, házakat, módszereket és piknikeket kellene elneveznünk Magyarországon. A valódi érték ugyanis kurzusfüggetlen.

Nyáry Krisztián

Nyáry Krisztián

Nyáry Krisztián: Igazi hősök. 33 magyar
Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2014
248 oldal, teljes bolti ár 4500 Ft
ISBN 978 963 136 2626

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Nyáry Krisztián, az elmúlt évek két könyvsikerének, az Így szerettek ők című irodalmi szerelmes­köny­veknek szerzője ezúttal is valódi emberi sorsokról írt igaz történeteket. Harminchárom 19–20. századi ma­gyar emberről, akik köztünk éltek, és akiknek élete vagy személyes döntései ma is példaszerűek. Ők az igazi hősök. Vannak köztük ismert emberek, mint Papp Laci vagy Semmelweis Ignác, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér, a világ első mozgás­sérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler.

„Az emberi sorsok érdekelnek, erről írok. Előző két könyvemben arról meséltem, hogyan formálja az emberi sorsot a szerelem. Most arról, hogyan tehetnek hőssé valakit a személyes döntések. A könyvben szereplő 33 magyar ember igazi hős, akik a megfelelő pillanatokban jól döntöttek, és aztán képesek voltak kitartani a döntésük mellett. Hősök, akik a nehezebb utat választották, és kisebbségben maradva is az igazságot képviselték. Vagy egyszerűen csak végig mertek menni a saját útjukon, úgy, hogy másoknak ezzel példát mutattak. Kiválasztásuk teljesen szubjektíven történt, ők az én személyes hőseim.” – Nyáry Krisztián