Igen, ő látta Budapestet éjjel | Kalmár Tibor: Sztárok az éjszakában

Posted on 2015. november 8. vasárnap Szerző:

0


KalmárT_Sztarok_az_ejsz-BOR200Bedő J. István |

Kalmár Tibor már eddig is jelentős régészeti munkát végzett, amikor a nagy komédiás egyé­ni­ségek meg a Fészek Klub-beli asztal­társa­ságok anekdotákká (vagy humoresz­kekké) pá­rolt történetét egy-egy ki­sebb kötetben föltálalta. A feladat részben leporolást igé­nyelt, mivel a sztorik vándorszövegként már él­tek, viszont – sajnos – egyre több magya­rázatot kellett hozzá fűzni, hogy a számos, már eltávozott főszereplő mikor kivel élt, kit szeretett, mit evett-ivott. Föl kellett idézni a kort – de még a mel­lék­szereplőket is.

Kalmár mostani kötete a mulatókról szól – azokról az intézményekről, melyek a színház és a vendéglátóhely közötti mezsgyén helyezkedtek el, társadalmilag pedig…. Nos, ez fogósabb kérdés.

Ugyanis a mulatókban, éjszakai lokálokban, bárokban a műsor lehetett világ­szín­vonalú és/vagy közepes alkotórészekből összegyurmázva, nagy művészek kis (nem is olyan kis) jövedelem-kiegészítése volt. Nézőközönsége pedig főként azokból állt vagy ült, akik számára kezdődhetett az igazi élet este 11 felé, végződhetett hajnalban – de semmiképpen sem kellett elérniük az esztergagép reggel 6 órás indítását. Mondjuk úgy: a polgárság, majd a polgárság maradéka – meg persze a külföldi turisták – voltak látogatói ezeknek a helyeknek.

Ezekből a szórakozóhelyekből ma már szinte csak mutatóban akad egy-egy. Pedig a háború előtt édes, utána pedig tiltott vagy megtűrt gyümölcs volt. Párizsban, Londonban, Hamburgban (a sor folytatható) ma simán megél számos mulató, Budapest jó, ha el tud tartani egyet. Pest nem Las Vegas, ahol a mulatószínházakban a dzsessz és a rock nagyjai léptek színpadra. Kis ország, tenyérnyi színpadok…

Kalmár tömegével rendezte e szórakozóhelyek revüműsorait, melyekben szóló tánc és tánckar, sanzon és világsláger, bűvész és artistaszám váltogatta egymást. A szöveges jeleneteknek nem mindenütt volt keletje, hiszen hazai vendég olykor csak mutatóba vetődött be ide. A gyorsan pergő, órás-másfél órás programban volt minden, mi szem-szájat (és egyéb tájakat) ingerel, lehetett enni is valamit. De a fő: a műsor volt. Szép alakú lányok, látványos jelmezekben, melyek a legtöbb anyagot nem a keblek és a csípő tájékán használták el. Az egykori táncdalfesztiválos egyéniségek szinte mind körbejárták számaikkal a mulatókat, és amikor a sztriptíz lassan polgárjogot nyert, még a vetkőzőszámok is beépültek a látványosságok közé.

A főleg Budapesten – meg a Balaton mentén, de még a cívis városban is – dolgozó művészek között olyan nevek vannak, melyek kihagyhatatlanok az igényes szórakoztatás történetéből Harangozó Teritől és a Vámosi–Záray házaspártól a Hofi–Koós duóig, Máté Pétertől Zámbó Jimmyig, Medveczky Ilonától – á, ő páratlan – az olyan all-round énekes-táncosokig, mint Galambos Erzsi. És persze a háttérben – vagy az előtérben – hasonlóan mindentudó zenekarok.

Az éjszakai munka nagy strapa ugyan – viszont a kereset sem volt elhanyagolható. Igaz, ezek a gyorstüzelő pénzek legnagyobbrészt nem termeltek nyugdíjalapot – de ez már egy másik téma.

Kalmár Tibor a kötetről kötetre vándorló anekdotákból ez alkalommal keveset hasznosított újra, viszont elég sok olyan sztorit rögzített, amit sokáig nemigen lehetett közzé tenni – vagy kevesekhez juthatott el. Koós és Hofi párossá alakulását is legfeljebb a balatoni hakni (ma: road-show) közönsége hallhatta (ha egyáltalán, a röhögéstől…).

Mivel a szereplők körbeénekelték, -táncolták, -vetkőzték az országot, rengeteg mókás, kesernyés, színházi bakis – és lerészegedős – dolog történt velük, ami idővel aszúsodott és sztorivá érett. Forrásmunkának nemigen ajánlanám a karcsú kötetet, túl sok benne a pontatlanul felidézett név (hazai és külföldi vendég), helyszín, műsorszám. Szórakozásnak viszont pompás Kalmár Tibor könyve, kivált, hogyha valaki elengedi magát, és csak a már meg sosem ismételhető eseményekre figyel.

Kalmár Tibor

Kalmár Tibor

Kalmár Tibor: Sztárok az éjszakában
Kossuth Kiadó, Budapest, 2015
272 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft
ISBN 978 963 098 3129

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Látta-e már Budapestet éjjel? – énekeltük egy­kor a slágert, amely Zerkovitz Béla szerze­mé­nye. Kalmár Tibor könyvében különleges éjsza­kai sétára és egyben időutazásra hívja az Olvasót Budapesten, mely a második világháború és a napjaink közti időszakot öleli fel. A csatangolás során bejárjuk Pest belső kerületeit, kimegyünk a Margitszigetre, átmegyünk Budára, elbarangolunk a Rózsadombig, majd felmegyünk a Várba és a Gellérthegyre, hogy felkeressük az egykori szórakozóhelyeket. A kötetben megismerkedhetünk az EMKE, az Éden Bár, a Moulin Rouge, a Hajnal Bár és a Béke Kupola sztárjaival, éjszakai életével, de ellátogatunk a Casanova Bárba, a Kaméleonba, a Lánchíd Eszpresszóba – és még sorolhatnánk.

Kalauzunk írásában az egykori kitűnő művészeket mutatja be, akik szereplésükkel a bárok műsorait fémjelezték. A teljesség igénye nélkül: Alfonzó, Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Kiss Manyi, Komlós Juci, Mezey Mária, Rátonyi Róbert. S a későbbi korosztályból: Bodrogi Gyula, Hofi Géza, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Medveczky Ilona, a „három K” (Kazal–Kabos–Kibédi), Csala Zsuzsa, Lorán Lenke, Cserháti Zsuzsa, Harangozó Teri, Koós János, Korda György, Kovács Erzsi, Kovács Kati, Kovács Zsuzsa, Máté Péter, Payer András. Nem beszélve a nemzetközileg is jegyzett zenekarokról, mint például a Holéczy, Fóti, Filu, Martini, Ungár és Chappy együttesei. Aztán a csodálatos szólista muzsikusok: Beamter Bubi, Tabányi Mihály, Solymossy Lulu, Turán László, Zsoldos Imre és Cziffra György.