Nem alaptalanul optimista | Pécsi Nyári Színház

Posted on 2014. június 27. péntek Szerző:

0


pnysz-logo-állóHárságyi Margit |

A nagy nyári hőségben kisebb-nagyobb kihagyásokkal már 35 éve teszi szebbé az estéket a nyári színház. Vidákovics Szláven, a Pécsi Nyári Színház és a Horvát Színház igazgatója átmenetileg egy belvárosi üzletház emeletén tartja a „frontot”, hiszen most újítják fel, építik az Anna utcai Horvát Színházat.

Ez az egy emberöltőnyi idő megérdemel egy rövidebb visszatekintést. A két kezdeményező a legendás Eck Imre balettművész, koreográfus volt és Bagossy László rendező, aki most már joggal használja a senior utónevet, hiszen ugyanezen a néven vált ismert művésszé a fia is. Az egykori Pécsi Kulturális Rendezvények Irodájában és a balett világában egyértelmű volt a gondolat: összművészeti fesztivált teremtenének.

Az első években nagylélegzetű balettek, pazar kiállítású operettek, prózai művek, zenés darabok helyszínei voltak Pécs történelmi belvárosának jellegzetes épületei, udvarai, főként a tettyei püspöki palota maradványai tövében a közkedvelt játszótér. Teret kaptak akkoriban a bábosok is, a kevéssé ismert belső udvarokban, parkokban. S mindezt képzőművészeti kiállítások egészítették ki a Sétatéren.

Vidákovics Szláven

Vidákovics Szláven (PNSz)

A kezdeményezőkhöz társuló néptáncos, koreográfus Vidákovics Antal egyfajta totális színházat valósított meg. Mára szép emlékké vált a Salome, melyből Oscar Wilde drámája alapján, Petrovics Emil zenéjével és saját koreográfiájából építkezve Eck Imre rendezett előadást, vagy a Miroslav Krleža-darab, a Szentistvánnapi Búcsú, expresszionista látomásával, monstre bacchanáliával.

És akkor most csöppenjünk a jelenbe Vidákovics Szlávennel!

Igazgató, színész, rendező

Nehéz vagy könnyű örökség volt átvenni a stafétát a két színházban?
Voltak évek a rendszerváltás után, amikor teljesen megszűnt a Nyári Színház. Öt évig nem volt semmi, aztán 1995-ben az édesapám, Vidákovics Antal, a Horvát Színház igazgatója Nyári Játékok címmel elindította újból – a horvát színházra támaszkodva – az Anna udvarban, majd csatlakozott ehhez a Tettye, és 2001-ben a Szabadtéri Színpad is visszakerült a vérkeringésbe. Tőle vettem át ezt az örökséget, s azóta én vagyok mindkét színház igazgatója a színészi, rendezői munkám mellett.

Amikor összeállítja a Nyári Színház műsorát, mi a válogatásának fő szempontja?
Nem lehet most már olyan színházat hívni, keresni, mint a hetvenes években. A közönség szórakozni akar, s mi igyekszünk olyan összművészeti fesztivált szervezni, amely tartalmas szórakozást nyújt. Kezdetektől törekvésem volt, hogy legalább két, vagy inkább több helyi produkció is szerepeljen a repertoárban. Ezek a darabok ősszel átmennek a kőszínházba. Most a nagy durranás az Én és a kisöcsém lesz pécsi színészekkel és stábbal, s amire joggal büszkék vagyunk, az a Jó, a rossz és a csúf (Colos) táncbohózat, mely óriási sikerrel megy már egy ideje. Voltunk vele Győrben, Szarvason, megyünk Eszékre, Tuzlába, s remélhetően Mexikóba is.

A Jó, a Rossz és a Csúf (Colos) – (ML)

A Jó, a Rossz és a Csúf (Colos) – (ML)

Hogy vetemedik egy prózai színész balett rendezésre?
Édesapám a tánc világában élt, engem a színészet érdekelt jobban, de szerettem a táncot nézni, voltak gondolataim, melyeket kiválóan meg tudtam fogalmazni Vincze Balázzsal, a Pécsi Balett igazgatójával, amikor megszületett az előadás szinopszisa. Én arról gondoskodtam, hogy a táncosokban rejlő színészt előhívjam, s ez sikerült is, Így teremtünk hamisítatlan vadnyugati hangulatot, a filmklasszikusok jól ismert dallamaival.

A „nagy testvér”, a POSZT után mindjárt kezdődik a Pécsi Nyári Színház, s idén először itt is megjelennek az OFF-programok, érdekes helyszíneken.
Bagossy László, a Nyári Színház egyik alapítója keresett meg, hogy diák színjátszó csoportjával be szeretnék újból játszani azokat a tereket, amelyeken elindult a Pécsi nyár. Alternatív színházukkal ők a belső udvarokat, a Várfal sétányt népesítik be, meg a Tettyét, ahol a felújítás során teljesen használhatatlanná tették a színpadot.

Amadeus (Kulka János, Keresztes Tamás) – ( )

Amadeus (Kulka János, Keresztes Tamás) – (MV)

Idén számos budapesti sikerdarabot hívtak meg, nagy hazai sztárokkal. Most, a hétvégén lesz az Amadeus előadása, majd egészen augusztus közepéig válogathatnak – főként fővárosi produkciókból – a már az egész országból, sőt igen gyakran külföldről is érkező nézők. Nem olcsó mulatság a legnépszerűbb színészeket és produkciókat meghívni, szerepeltetni Pécsett.
Kiemelten támogatja az NKA a Pécsi Nyári Színházat már három éve, de a pécsi városi költségvetésben még nem szerepel állandó tételként, így minden évben meg kell harcolnunk érte. Ígéretünk van arra, hogy jövőre uniós támogatással 100 milliós költséggel felújíthatjuk a Szabadtéri Színpadot, s akkor Magyarország egyik legszebb játszóhelye lehetünk, s megvalósulhat talán régi tervem, hogy nemzetközivé válhasson a Pécsi nyár.

Misina Táncegyüttes (TA)

Misina Táncegyüttes (TA)

A Pécsi Horvát Színház az egyetlen anyaországon túli horvát színház a kontinensen. Hivatalosan 1992 óta létezik magyar és horvát szereplésekkel, művekkel, önálló galériával. Szépséges, de teljesen elavult belvárosi épületét április elejétől újítják fel, s idén október elején már nyit is.
A színpad és a nézőtér a mellette kialakított új épületbe költözik, az emeleti részén próbaterem lesz, így a jelenlegi színház alapterülete megháromszorozódik. 2006-ban édesapám indította el a hozzáépítés, felújítás terveit, melyet Zágráb városa támogatott, s megvette a színház melletti telket. Hosszú évekig nem történt semmi, majd 2013-ban sikerrel jártam elképzeléseimmel, s a magyar állam 600 millió forinttal támogatott bennünket. A pécsi városvezetés is mellém állt, s nagy lobbizással sikerült kiharcolnunk ezt az eredményt.

Fotók: Mezei Vera (MV), Mihály László (ML), TótA (TA), Pécsi Nemzeti Színház (PNSz)

Bővebb információk a rendezvénysorozat oldalán