Hol is tart a kapitalizmus? | Naomi Klein: Sokkdoktrína

Posted on 2013. augusztus 31. szombat Szerző:

1


Cserhalmi ImreKleinNaomi_sokkdoktrina-bor180

A legismertebb jelenségek is akkor válnak igazán nagy hatásúvá, ha előfordulásuk gyakoriságával, mennyi­ségével elérnek bizo­nyos halmazt, mondhatnánk tudományoskodva: kritikus töme­get. Így és ebben az értelemben döbbenetes ez a könyv. Mert látható nap mint nap a világ számtalan feszültsége, megoldat­lansága, tudhatók azok a szégyenteljes ember­telenségek, amelye­kben a kapita­lizmus is dúskál, nem lep meg senkit, mire képes a tőke és a politika – de általában a modern ember is – a haszon vagy az erőfölény élvezetéért. De amikor a tudományos igényű szemlélődés az egyes tünetekben, történetekben felmutatja az állandó elemeket: a tendenciákat és a törvényszerűségeket, akkor bizony elállhat a lélegzetünk.

Ez nem az a hely, ahol a Naomi Klein nevű, világhírű kanadai antiglobalista újságírónő többéves munkáját összegző, nagyméretű kötet (682 oldal) mély elemzésére vállalkozhatna bárki is. Arra annál inkább, hogy a szónak az üzletinél jóval tágabb értelmében reklámot csináljon neki. Pontosabban nem is könyvnek, hanem annak a gondolkodásmódnak, amelynek rokonszenvező megismeréséhez nincs okvetlenül szükség tudományos képzettségre.

Klein könyve lényegében arról szól, hogy az általában kapitalistának nevezett korban a globális méretű gazdasági-politikai berendezkedés éppúgy nyomorral, szenvedéssel, gyilkolással képes csak megteremteni és megőrizni a hatalmát, mint bármely elődje az emberiség eddigi történetében. A „kapitalizmus kísértésének” is nevezhető emberi mohóság, a rendszer lényegéből fakadó növekedési kényszer (ezzel együtt a piacszerzés s az olcsó munkaerőszerzés parancsa) és több más tényező hatására jött létre a kapitalizmusnak az a „fejlődési” szakasza, amelyet Klein is katasztrófakapitalizmusnak nevez. Ennek működését és hatását mutatja be ez a könyv Dél-Amerikától Ázsiáig, Európától Afrikáig terjedő látókörrel – térben és időben. A szerző izgalmas kutatói képességekkel, hatalmas segítőcsapattal, oknyomozó újságírók, továbbá írók, tudósok százainak munkáira támaszkodva írta meg ezt az – öt éve már Londonban is megjelent – könyvét. Legfőbb érdeme, hogy párt- és napi politikai szándékoktól mentesnek látszó módon, tehát azok fölé emelt szempontból, tények százai alapján festi le a kapitalizmus jelenkori „virágzásának” képét. A szándékosan létrehozott válságokat, amelyek leple alatt a kormányok – a kisebbek a nagyobbaknak többnyire kiszolgáltatottan – lenyomják a keserű pirulákat a népek torkán. Idézem egy mondatát: „amíg az irakiakat ellepik a napi túlélés feladatai, az országot lopva kiárusítják, és az eredményt végül kész tényként közölhetik.”

Arról is szól ez a könyv, hogy a terrorizmusnak ma már piaca van. A belbiztonság iparág lett, a hadsereg sok helyen modern, kiszervezéseken alapuló vállalat, erősödnek az államot privatizáló folyamatok. A közegészségügyi vészhelyzetek létrejötte (sőt: előidézése?) a versenyeljárások nélküli szerződések terjedő gyakorlata, a háború, mint hatalmas nyereségeket termelő, tömeges kínzóipar, az erőszak és a terror – végül is mind üzlet. Újabb idézet: „Önmagába zárul a pusztítás és újjászületés profittermelő ciklusa”, amelyekért „ugyanazon cégcsoport különböző részlegei felelnek”.

Az általános zűrzavar jót tesz – írja – a globális gazdaságnak, nem érvényes már a régi elmélet, amely szerint az erőszak és az instabilitás időszakában nem lehetséges felvirágzás. És mindehhez nem kell valami sötét összeesküvés – ahogy azt a nehéz helyzetből politikai tőkét kovácsoló szélsőségek szeretik hirdetni –, az állandó növekedésre épülő gazdasági rendszer önmagában és futószalagon gyártja a katonai, ökológiai vagy éppen pénzügyi válságokat.

Mindennek – állítja – megvannak a tudományos víziói és dogmái is, élesen támadja az úgynevezett chicagói iskolát, különösen a korszakalkotó, Nobel-díjas közgazdászt, Milton Friedmant, nem véletlenül fordul elő a könyvében az intellektuális imperializmus kifejezés.

Mindehhez, persze, nélkülözhetetlen politika és gazdaság már nem is nagyon leplezett, kikerülhetetlen és szerinte totális összefonódása csakúgy, mint a korrupció, amely – következtetem én – nem valami morális sallang a világon, hanem a rendszer mai állapotának egyik leglényegesebb pillére. Kiváló bizonyítéka lehet ennek – temérdek más között –, ahogyan az orosz oligarchák bebizonyították (s ahogyan Klein részletesen leírja): milyen jövedelmező lehet egy iparosodott ország kifosztása. És az utóbbi néhány évtizedben bebizonyosodott e könyv szerint, hogy az úgynevezett sokkterápia – a megfelelő és cseppet sem felelőtlen vagy tudománytalan doktrínákon alapulva – hatalmas pénzforrás szokott lenni. És nem feltétlenül a „megsegítettek” számára!

A számomra ebből a könyvből is bizonyítottá vált, hogy kevés dolog jelenthet nagyobb veszélyt a 21. században valamely nép számára, mint a befelé fordulásra és kisebbségei elnyomására hajlamos nacionalizmus. Meg az is, hogy a kapitalizmus sem örök kategória: nem volt és nem is lesz mindig. Hogy pályája melyik pontján tart éppen – jelentős ismereteket nyújt a könyv az erről való tűnődéshez.

Naomi Klein inkább leír, mint elemez, de azért a véleménye egyértelmű, ezért meglepő lenne, ha nem volnának ellenzői. Akadnak, akik összeesküvés-elmélet gyártásával vádolják, mások olvasmányos, helyenként riportos stílusa miatt nem tartják eléggé egzakt módon tudományos mércével mérhetőnek. Lehetséges, hogy No Logo című, Magyarországon is megjelent, előző könyvének állításai újszerűbbek és talán emiatt is meggyőzőbbek voltak. (AMF – Tudatos Vásárlók Egyesülete, Budapest, 2004) Ez azonban mit sem von le a könyv azon értékéből – és itt ismételnem kell magam –, hogy gondolkodásra hajlamos emberekre nemcsak érdekességével képes hatni, de fontosságával is.

Naomi Klein: Sokkdoktrína. A katasztrófakapitalizmus felemelkedése
Fordította: Gilicze Bálint
Akadémiai Kiadó, 2013

* * *  * * *

Naomi Klein

Naomi Klein

A könyv kiadói fülszövege

Bármerre tekintsünk is a földgolyón, Nagy-Britanniától az Egyesült Államokon és Ázsián át a Közel-Keletig, mindenütt jelen vannak a hatalom birtokosai, akik hasznot húznak a káoszból, kihasználják a vérontást és a katasztrófákat, hogy brutális módon saját képükre formálják a világot. Ők a sokkdoktorok.

A Sokkdoktrína, e lebilincselő és revelatív munka rávilágít korunk titkos történetére. Mikor sokat látott újságíróként Naomi Klein a nyereségvágy globális lovagjainak nyomába eredt, olyan információkra és kapcsolatokra bukkant, melyek még őt is megdöbbentették. Álmában sem hitte volna, hogy a sokkdoktorok nézetei ilyen mértékben eluralták világunkat, mint ahogy hatalomra kerülésük története is minden képzeletet felülmúlt. A szökőár nyomán besöpört milliárdok, Oroszország kifosztása és az iraki háborús helyzet kihasználása mind-mind egy folyamat állomásai, melyben a haszon növekedésének gyilkos tempóját csak az ennek érdekében elkövetett gyilkosságok brutalitása múlja felül.

Naomi Klein: Sokkdoktrína. A katasztrófakapitalizmus felemelkedése
Fordította: Gilicze Bálint
Akadémiai Kiadó, 2013
682 oldal
ISBN 978 963 059 3748