Trónörökösök a színen 2012/2 | A klasszikus zene új generációjának koncertsorozata

Posted on 2012. május 10. csütörtök Szerző:

0


Vámosi-Nagy Zsuzsa

Vámosi-Nagy Zsuzsa

A Starlet Music Management 2008 novemberében indította el koncertsorozatát a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a kiugró tehetségű fiatal előadóművészek bemutatásának szándékával. A hangversenyeket azóta is minden évben megrendezték.

Ezek célja a közönség figyelmének felhívása a »trónörökösökre«, és új, fiatalabb közönség megnyerése. A jelenlegi sorozat igen nagy érdeklődést váltott ki nemcsak a szokásos koncertlátogatók, hanem elsősorban a 14-30 év közötti, klasszikus zenére nyitott fiatalok körében is.

Az idei első alkalommal, április 22-én a Kelemen Kvartett (tagjai: Kelemen Barnabás, Homoki Gábor, Kokas Katalin és Kokas Dóra) aratott sikert Mozart, Bartók, Kurtág és Csajkovszkij vonós műveivel.

A május 19-i hangversenyen Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész és Csáki András gitárművész játszik, közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar, az ifjú amerikai karmester, Teddy Abrams vezényletével.

A hangverseny műsora:
de Lhoyer: Versenymű gitárra Op. 16
Rodrigo: Concierto de Aranjuez
Bach: a-moll fuvolaverseny (Gyöngyössy Zoltán átirata)
Dubois: Fuvolaverseny

A művészekről

Csáki András

Csáki András

Vámosi-Nagy Zsuzsa a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd Hágában tanult. A londoni Royal Academy of Music posztgraduális képzésén 2008-ban második, kitüntetéses diplomája mellett elnyerte II. Erzsébet angol királynő nagydíját, a »Queen’s Commendation for Excellence« kitüntetést. Számos nemzetközi verseny győztese, 2009-ben elnyerte a rangos Junior Prima díjat.

Csáki András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait. A világ számos országában koncertezett. Nagy múltú és tekintélyes versenyek győztese. 2009-ben megkapta a Junior Prima díjat, 2010-ben Márciusi Ifjak Díjjal tüntették ki.

Teddy Abrams zongoristaként, klarinétosként valamint karmesterként végezte Philadelphiában, a Curtis Institute-ban. Az európai zenekultúra iránti érdeklődése vezette Budapestre, 2011-től Takács-Nagy Gábor asszisztenseként vezényli a MÁV Szimfonikus Zenekart.

A MÁV Szimfonikus Zenekar számos világhírű szólistával és karmesterrel dolgozott már együtt. Koncertezett Európa szinte minden országában, emellett Dél-Amerikában, Libanonban, a Távol-Keleten aratott sikereket. Az elmúlt néhány év során több jelentős európai zenei fesztivál résztvevője volt (Lourdes, Bécs, Thesszaloniki, Merano, Ohrid, Róma, Paphos, Assisi). Az együttes karmestere 2010 szeptembere óta Takács-Nagy Gábor.


A művekről

Teddy Abrams

Teddy Abrams

Antoine de Lhoyer (1768–1852) Virtuóz francia gitárművész, korai romantikus gitárművek szerzője. Zeneileg nagyjából Beethoven kortársa. Jelentős katonai karriert is befutott, a Királyi Gárda tagjaként magas presztízsű rendjelekkel tüntették ki. A zenetudományi kutatások felélénkítették az érdeklődést művei iránt, számos zenedarabjának készült új felvétele, különösen gitár duói váltak népszerűvé.

A most műsorra kerülő Op. 16. gitárkoncert 1800 és 1804 között, Hamburgban született, ahova a francia forradalmat követő időkben (királypártiként) menekülnie kellett.

Joaquín Rodrigo Vidre (1901–1999) Zeneszerző, zongoraművész. Gyerekkorában veszítette el látását, de elvégezte a konzervatóriumot, majd Párizsban zeneszerzést, zenetörténetet tanult. 1948-ban lett a madridi konzervatórium zenetörténet professzora.

Zenei stílusa – melyet Manuel de Falla és Paul Dukas befolyásolt – ötvözi a neoklasszicizmust a spanyol zenei folklór elemeivel. Átvett és megváltoztatott 16–17. századi formákat, feldolgozta a régi spanyol mesterek darabjait. Melódiái igen hatásosak, a hangszerelése világos, leginkább a kamarazenére emlékeztet, ennek ellenére nagyon színgazdag.

Leghíresebb alkotása a Concierto de Aranjuez, a 20. század legnépszerűbb zenéi közé tartozik. Hangszerelése egészen egyedi, ahogy a szóló gitár koncertál a teljes zenekarral. A háromtételes mű (Allegro con spirito, Adagio és Allegro gentile) középső tétele a legismertebb, önálló számként (Aranjuez, Mon Amour) is sikeres. Záró tételének különlegessége a szabad ritmusú, bár leginkább 3/8 + 3/4-es képletű zene.

Magát a zeneművet az aranjuezi királyi palota ihlette, II. Fülöp király tavaszi rezidenciája, mely a 16. század első felében épült, majd 200 évvel később átépítették. A palota kertjének benyomásai, „a magnóliák illata, a madárdal, a szökőkutak csobogása” adtak inspirációt a koncerthez.

J. S. Bach a-moll fuvolaversenye többszöri átalakuláson ment át megszületése óta. Az őseredeti, cötheni tartózkodása (1721–1723) alatt hegedűre írt, korábbi munkáját 1729 és 1736 között Bach maga dolgozta át csembalóversennyé. Az f-moll csembalóverseny (Nr. 5., BWV 1056) lett a nyersanyaga a későbbi g-moll hegedűversenynek, amelyből a tavaly tragikusan elhunyt Gyöngyössy Zoltán készítette a most hallható átiratot. [Egyes vélemények szerint a zenemű eredetileg is fuvolára készült.] A 2. (Largo) tételt Bach egyébként Sinfoniaként (zenekari részlet formájában) beépítette a 156. (Ich steh mit einem Fuß im Grabe) kantátába.

Pierre Max Dubois (1930–1995) francia zeneszerző igen termékeny művész volt. Zenéje Prokofjevnek, továbbá kortársainak és a valamivel korábbi generációnak a hatását mutatja; jellemzően könnyed muzsika, érdekes harmóniai és melodikus szövettel. Figyelemre méltó módon járult hozzá a szaxofon repertoárhoz; a hangszerre két szólókoncertet írt, szonátákat, versenyműveket, továbbá egy Concertinót négy szaxofonra.

  • Jegyek a koncert előtt egy órával a helyszínen kaphatók. Helyfoglalás az érkezés sorrendjében.
  • További információk a www.starlet.hu oldalon
  • Helyszín: MTA Díszterem (1055 Budapest, Széchenyi [volt Roosevelt] tér 9.)
  • Időpont: 2012. május 19. 19.30

Források: starlet.hu, Wikipédia