Trónörökösök a színen | A klasszikus zene új generációjának koncertsorozata

Posted on 2012. április 17. kedd Szerző:

0


A Starlet Music Management 2008 novemberében indította el koncertsorozatát a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a kiugró tehetségű fiatal előadóművészek bemutatásának szándékával. A hangversenyeket azóta is minden évben megrendezték.

Ezek célja a közönség figyelmének felhívása a »trónörökösökre«, és új, fiatalabb közönség megnyerése. A jelenlegi sorozat igen nagy érdeklődést váltott ki nemcsak a szokásos koncertlátogatók, hanem elsősorban a 14-30 év közötti, klasszikus zenére nyitott fiatalok körében is.

Kelemen Kvartett

Kelemen Kvartett

Ennek keretében kerül sor április 22-én a Kelemen Kvartett hangversenyére. A vonósnégyes tagjai: Kelemen Barnabás, Homoki Gábor, Kokas Katalin és Kokas Dóra.

A hangverseny műsora:
Mozart: c-moll adagio és fúga K. 546
Bartók: 5. vonósnégyes Sz. 102, BB 110
Kurtág: 6 Moments Musicaux vonósnégyesre Op. 44.
Csajkovszkij: esz-moll vonósnégyes Op. 30

A Kelemen Kvartett 2009-ben alakult. A vonósnégyes 2011 szeptemberében megnyerte a 4. Pekingi Nemzetközi Zenei Verseny első díját, 2011 júliusában a Melbourne-i Nemzetközi Kamarazenei verseny második díját és közönségdíját, valamint az egyik fődíjat.

A közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett Kelemen Barnabás egy interjúban így fogalmazott munkájukról és a mostani koncertről ( beszélgetés teljes terjedelmében itt olvasható):

»A mi megközelítésünk abban különbözhet az eddigi kvartettekétől, hogy míg a legalázatosabban álluk a szerző eredeti szándékához, megpróbáljuk az előadásnak azon élmény és pillanat adta inspirációját megragadni, és eredeti hangulatát megteremteni, amelyet a XIX. századi szerzők a korabeli kisebb szalonok zenekedvelő polgáraiból szerveződő jól felkészült amatőr, vagy akár professzionális kvartettjeire gondolva célként szem előtt tarthattak. Cél, hogy ne legyen sematikus, kétszer egyformán eljátszott mű a koncertjeinken, s ne a hideg precizitás áradjon az előadásból. A természetes, élményteli és spontán előadás koncepcióját tartjuk a legfontosabbnak.

Ez a fajta zene a műfajából adódóan is egy lényegesen intimebb műfaj, amelynek nagyon kedveznek napjaink kis kávéházai, hoteljei és szalonjai. Napjainkban szerintem erre van szükség. Hiszem, hogy nem csak a gigantomán dolgoknak lehet mozgástere és sikere napjainkban.

A ’Trónörökösök’-koncert remek lehetőség és nagyon örülnénk, ha a hazai és a környező országok zenei szcénájában további koncertek szervezésére lenne lehetőség a Starlet ügynökséggel. Kiemelten kezeltük a programjaink között ezt a koncertet, ezért a műsort is igyekeztünk ennek megfelelően összeválogatni, ahova a legharmonikusabb, és legkarakteresebb, ugyanakkor a számunkra legkedvesebb darabokat igyekeztünk összeválogatni. Egyébként az anyaggal egy zenei versenyre is készülünk, ahova még egy Schumann-vonósnégyest is viszünk.«

* * * *

A művekről:

Mozart: c-moll adagio és fúga
A rövid adagio egy korábban (1783) írt, kétzongorás fúga kiegészítéseként készült el öt évvel későbben. Ez idő tájt Mozart fokozott figyelmet fordított a már divatjamúltnak tekintett kontrapunktikus műfajra. Nem egy félbemaradt vagy később átdolgozott zenemű és töredék maradt meg ebből a stiláris kitérőből.
A művet indító adagio szaggatott, szenvedélyes ritmikájú, izgatott hangzású, kromatikus meglepetésekben gazdag prelúdium, a hatalmas fúgát Mozart nagy műgonddal dolgozta ki. Az eredetileg is vonósnégyesre írt mű manapság legtöbbször inkább vonószenekari változatban hangzik el.

Bartók: 5. vonósnégyes
Bartók alkotói pályája a harmincas évek közepén érte el tetőpontját. Ezt a csúcspontot kissé megelőzve, 1935-ben született az 5. vonósnégyes, melyet a kortársi zene pártolásáról híres amerikai mecénás, Elizabeth S. Coolidge megrendelésére komponált. Az ősbemutató Washingtonban, a Kongresszusi Könyvtár hangversenytermében zajlott le, 1935 áprilisában, a bécsi Kolisch-kvartett hangversenyének keretében, utána csaknem egy teljes év telt el a mű hazai bemutatásáig.
Bartóknak e műve eltér a klasszikus és romantikus vonósnégyesek szerkezeti típusától. Öt tételből áll, szimmetrikus elrendezésében: a szimmetria tengelyét a harmadik tétel, egy bolgár ritmusú scherzo alkotja, mely körül a második és negyedik helyen egy-egy lassú, az első és az ötödik helyen pedig egy-egy gyors tétel áll. A szimmetrikus rend azonban nemcsak a tételek tempó-megfeleléseiből adódik, hanem a zenei anyag egyéb összefüggéseiből is.
Bartók saját analízise szerint: „Az I. és V. tételnek hangnemi szempontból közös vonásai vannak, és az V. tételben még egyszer megjelenik az I. tétel 1. témája. Továbbá: A IV. tétel a II. tétel szabad variációja.” Mindkét tétel centrumában egy népdalstruktúrájú, széles ívű téma áll. A másodikban ez szerényen, méretében is takarékosan mutatkozik be, a negyedik tételben – mint minden egyéb – szélesebb, gazdagabb kifejezést kap, és a kíséret anyaga is sűrűbbé válik.
A negyedik tétel„hullám-motívumainak” félelmetes morajlása fölött valóságos viharzene szólal meg, majd ennek elvonultával tiszta harmóniák sora festi a háborgó lélek lecsendesedését. A záró Presto tétel igen gyors lüktetésű zenéjében a játékos és az elkeseredetten vad hangulatok változnak.
A bonyolult szerkezetű tétel kavargásából egy furcsa epizódot mindenképpen ki kell emelnünk. Az 5. vonósnégyes zárótételében egy banális dallam szólal meg a II. hegedűn, a többi hangszer ugyancsak banális kíséretével. Majd a dallam fél hanggal magasabbra csúszik, a kíséret azonban marad. Az eredmény egy szándékosan hamis „verkli-zene”, olyasféle tréfa, mint Mozarté a „Falusi muzsikusok” szextettben (KV522). Az idézetszerű epizód nem tart sokáig, a téma igazi, bartóki formája „haraggal” söpri el a verkli-zenét. Bartók keserű, vad, halálosan komoly hangvétele győzedelmeskedik.

Kurtág: 6 Moments Musicaux vonósnégyesre Op. 44.
Az 1999-ben megkezdett vonósnégyest Kurtág csak 2005-ben fejezte be. Benne korábbi műveinek anyagát használta fel újra, legnagyobbrészt a zongorára írt Játékokat. A művet fiának ajánlotta, bemutatójára a zeneszerző 80. születésnapján, Bordeaux-ban került sor a Keller Quartet előadásában (2006).

Csajkovszkij: esz-moll vonósnégyes Op. 30
A komponista utolsó vonósnégyesei közé tartozik az op. 30-as esz-moll mű (1876). Ferdinand Laub cseh hegedűművész és zeneszerző emlékére íródott. Egy alkalommal barátai azzal lepték meg a művészt, hogy eljátszották neki a vonósnégyest. Amikor befejezték, Csajkovszkij megjegyezte: „Eleinte nem tetszett túlságosan a Finálé, de most már látom, hogy egész jó lett.”

Források: starlet.hu, mr3-bartok.hu (Kárpáti János előadása), Wikipédia

  • Helyszín: MTA díszterem (1051 Budapest, Széchenyi tér 9.)
  • Időpont: 2012. április 22. 19.30