Brahms és Sosztakovics | A Pannon Filharmonikusok a Müpában

Posted on 2012. április 16. hétfő Szerző:

0


A Művészetek Palotájában újabb koncerttel mutatkozik be a Pannon Filharmonikusok. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Brahms és Sosztakovics műveit adják elő, a szólista Baráti Kristóf, vezényel: Olari Elts.

Pannon Filharmonikusok - fotó: Bublik Róbert

Pannon Filharmonikusok - fotó: Bublik Róbert

A műsorban Brahms két műve, a Tragikus nyitány és az I. (c-moll) szimfónia fogja közre Sosztakovics: I. Hegedűversenyét.

Amióta Schumann zenekritikai újságjának hasábjai Johannes Brahmsot (1833–1897) mint szellemi örökösét méltatta, zenerajongók tömegei vártak az ifjútól szimfóniát. 1854-től születtek ugyan vázlatok, de a kész mű 22 évet váratott magára.

Brahms időközben megírta a Német Requiemet, az 1. zongoraversenyt és egy sereg kisebb terjedelmű alkotást, ám be kellett látnia, hogy a szimfónia komponálásában félig megbénította őt a nagy előd öröksége: „El se tudjátok képzelni, milyen érzés Beethoven lépteit hallani a hátam mögött!”.

1876-ban hangzott fel végül az 1. (c-moll) szimfónia, amelyet minden várakozó mesterműnek ismert el. Az 1. (Allegro) tétel hagyományos szonáta formában íródott, egyik jellegzetes témája emlékeztet Beethoven 5. szimfóniájának indító, „sors” motívumára.

Ezt követi a békés hangulatú Andante sostenuto, majd a darab legrövidebb (Un poco Allegretto e grazioso) tétele. A finálé két fontos téma köré szövődött: egyik a nemes, Brahms által „alpesi kürt”-témának nevezett, a másikban Beethoven Örömóda-dallamát idézi fel.

Johannes Brahms

Johannes Brahms

A tragikus nyitány előtörténetét Brahms egész életművében találjuk meg. Mindvégig a klasszikus goethei egyetemességet kereste, amelyben az egyéni mondanivaló tökéletes formai arányokkal alkot egységet. Noha az 1880-as évek elején arról panaszkodott, hogy nincs semmilyen konkrét téma a gondolataiban, mégis feltehető, hogy Goethe Faustjához készült kísérőzenét komponálni. Mintegy színházi maszkot öltve két művet alkotott egy időben: „az egyik sír, a másik nevet” – így jellemezte a két darabot.

Kiadójának azt írta, hogy miután komponált egy vidám Akadémiai ünnepi nyitányt „két Gaudeamussal és minden egyebekkel”, melankolikus énjének egy tragédia-nyitánnyal kellett adóznia. Minthogy Brahms sosem tett kirándulást az akkoriban hódító programzene területére, az Op. 81-es Tragikus nyitányt (1880) címével ellentétben végül nem követi drámai program, sem benne nem foglaltatik zenén kívüli élménytartalom.

* * *

Dimitrij Sosztakovics

Dmitrij Sosztakovics

Dmitrij Sosztakovics (1906–1975) 1. Hegedűversenyét (a-moll, Op. 99) barátjának, David Ojsztrahnak ajánlotta. A számos reminiszcenciával teletűzdelt művet 1948-ban befejezte, ám az akkori kedvezőtlen művészetpolitikai klíma miatt Ojsztrahhal csak házi koncerten játszották el. Sosztakovics úgy vélte, hogy a negyvenes évek Szovjetuniójában nem lenne bölcs dolog nyilvánosságra hozni a darabot. A hivatalos bemutató lehetősége két évvel Sztálin halála után adódott: 1955-ben Ojsztrah hegedűjátékával és a Leningrádi Filharmonikus zenekar közreműködésével hangzott el. A nagy volumenű koncert nyitó Nocturne-jét démoni Scherzo követi, amelyben egy pillanatra hallhatjuk a DSCH (D, Es, C, H) motívumot, amely a szerző zenei monogramja nevének német változatából (Dmitri SCHostakovich), ahogy feltűnt a 10. (e-moll) szimfóniában is.

A lassú tétel a barokk kornak hódoló Passacaglia, amely a repertoár egyik leghosszabb kadenciájába torkollik. A 4. tétel forgószélszerű Burlesque. A zenemű a végsőkig próbára teszi a szólista technikai felkészültségét és állóképességét. Ojsztrah ezt a hegedűszólót shakespeare-i szerepnek nevezte.

Olari Elts

Olari Elts

A karmester: Olari Elts. Az 1971-ben Tallinban született művész nagy tiszteletnek örvend különleges interpretációs stílusa miatt, melyben az intelligencia és a tisztaság, érthetőség minden esetben tetten érhető. 2000-ben megnyerte a Helsinki Nemzetközi Sibelius Karmesterversenyt. 2001 óta a Litván Nemzeti Szimfonikus Zenekar, a Skót Kamarazenekar élén állt, 2007 óta az Észt Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető vendég karmestere, rendszeresen vezényel az Észt Nemzeti Operában. A Pannon Filharmonikusokkal nem először dolgozik, 2008-ban Marschner A vámpír című operáját vezényelte a Szegedi Nemzeti Színházban.

Baráti Kristóf

Baráti Kristóf

A szólista: Baráti Kristóf. 1979-ben született Budapesten. Zenész családból származik, nyolcévesen adta első zenekari kíséretes hangversenyét Venezuelában, ahol akkor élt. Több nemzetközi verseny nyertese és díjazottja. 2004 júliusában Modenába és a katalán Puigcerdában tartott mesterkurzust. 2004-ben nagy sikerű háromhetes koncertkörúton vett részt Ausztráliában. 2005-ben lépett fel először Amszterdamban, a neves Concertgebouw hangversenyteremben. Rendszeresen szerepel a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Budapesti Fesztivál Zenekarral és a MÁV Szimfonikusokkal.

A bérletek jó része elővételben elfogyott, de mindig érdemes még utolsó szóló jegyekért próbálkozni…

Forrás: www.pfz.hu

  • Helyszín: Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – Művészetek Palotája (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.).
  • Időpont: 2012. április 21. 19:30.