Apák és fiúk | Vámos Miklós: Apák könyve

Posted on 2011. november 8. kedd Szerző:

2


Írta: Jeges-Varga Ferenc

Vámos Miklós: Apák könyveVámos Miklós tizenegy éve napvilágot látott regénye, az Apák könyve tizenkét emberi sorsot, egyazon nemzetség tizenkét elsőszülött férfijának élettörténetét fűzi egybe, és mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet ölel fel. A Csillagok, Sternovszkyk, Sternek, Berda-Sternek története az 1705-ös esztendőben, a Rákóczi-szabadságharc, a kuruc-labanc összecsapások időszakában veszi kezdetét, és az 1999. évi napfogyatkozás napjaiban zárul le, az ezredforduló felfokozott, várakozással teli pillanatában.

Ebben a családban apákról fiúkra száll a magántörténelem megörökítésének igénye. Az egymást követő nemzedékek férfijai ugyanis gondolataikat, tapasztalataikat, fölismeréseiket egy régi vászonba kötött füzetben, az „apák könyvében” vetik papírra az utókor számára. De az elsőszülött fiúknak nincs szükségük arra, hogy őseik feljegyzéseit böngésszék, csodálatos képességnek birtokosai: látják az őseik által megélt tapasztalatanyagot, és még az elkövetkezendőkbe is van betekintésük.

Nemzedékről nemzedékre ugyanazt akarja valamennyi családfő: boldogulni valahogy az életben, szerelemre lelni, valamiben kiválónak lenni, vagyont és elismerést szerezni, túlélni a válsághelyzeteket, biztonságot teremteni a család számára. Vámos „családregénye” az emberi történetekre fókuszál, a valódi történelmi eseményeket csak a háttérben mutatja fel. A Sternek, Csillagok azonban hiába koncentrálnak a családi élet köznapi ügyeire, a külvilágot képtelenek kirekeszteni. A történelem, a politika folyamatosan, kérdezés nélkül, beavatkozik hőseink életébe. Zaklatja, taszítja, vonzza, sodorja, hányja-veti őket.

Sok minden megesik egy családdal háromszáz év alatt. Felvonul a Rákóczi-szabadságharc, a 48-as forradalom, a Bach-korszak, a Monarchia időszaka. Megannyi megmérettetés után a huszadik század eseményeit hőseink – minden igyekezetük ellenére – már képtelenek távol tartani maguktól. A zsidótörvények, a holokauszt, a Rajk-per, az 56-os események belenyúlnak életükbe. A főszereplők boldogságkeresése állandóan csalódásokkal telődik, folyamatos változtatásra kényszeríti őket. A leszármazottak elhagyják az országot, elveszítik a hitüket, később ösztönös erő által hajtva mégis visszatérnek, hogy fölkutassák a gyökereiket. Hogy tisztában legyenek azzal, merre tartanak, tudniuk kell, honnan jöttek.

A regény egyes fejezeteiben megfogalmazott élettörténetek tehát tulajdonképpen az eltávozás és a hazatérés, a vándorlás és otthonteremtés periodikus váltakozását példázzák. Az emberi természetre jellemző kötések és oldások furcsa rendje bontakozik ki. E „Kárpát-medencei históriák” szinte mindegyike erőszakos halállal végződik, de Vámos könyve nem csak a kegyetlenségről, a fájdalomról és a szenvedésről szól. Benne van az öröm is, beleíródott a boldogság megannyi pillanata.

Vámos elmondása szerint „az Apák könyve majdnem minden eleme könyvtári vagy levéltári búvárlás eredményeképp összehordott tényeken alapul”. Azonban éppen azért jó olvasni a regényt, mert a történelmi hűség sosem megy a szerzői képzelet rovására. Szögezzük le: Vámos munkája nem kordokumentum, hanem minden ízében komolyan veendő szépprózai mű. Több évszázadnyi családi élményanyagból összegyúrt, sajátos belső látású korrajz. Jellegzetes szereplői azonban tökéletesen beleilleszkednek az általuk megélt történelmi kor világába.

A regény szövege az írói narrációból, valamint a főhősök naplóbejegyzéseiből áll össze. Vámos ügyel arra, hogy az egymást követő korok stílusában szólaljon meg. Így jutunk el a nyelvújítást jócskán megelőző archaikus szóhasználattól egészen a napjaink (illetve a szorosan vett tegnap) modern nyelvéig. Nem csupán a történelem, hanem a magyar nyelv változásait is megtapasztaljuk. Az író szerencsésen mértéktartó e téren, a nyelvi zsonglőrködés nem gyűri le az elbeszélést.

Vámos Miklós

Vámos Miklós

A nemzedékeken átívelő történet szerint az élet mindenek ellenére folyik tovább, a fiúkból apák lesznek, és minden egyes generáció új bölcsességre tesz szert, amely az azt megelőzőt gazdagítja, ám nem oltja ki. A második világháború után a soron következő főszereplő úgy dönt, megtagadja múltját, szakít nemzetsége hagyományaival. Elpusztul az „apák könyve”. A tizenharmadik elsőszülött azonban, akinek történetét Vámos már nem írja meg, csak az apja fejezetében mutatja meg egy kicsit, újra képes látni a múltat. A gyökerek megőrzésének reménye megmarad.

Az Apák könyve Vámos Miklós leghíresebb és legsikeresebb regénye, talán főműve is, amelyet számos nyelvre lefordítottak már. Az angol nyelvi területen a magyar íróban egyenesen Márquez kelet-európai kistestvérét vélik felfedezni. Először 2000-ben jelent meg, azóta idehaza még két tucat kiadást megért. Most az Európa Könyvkiadó új köntösben, a szerző életműsorozatának részeként bocsátotta újra az olvasó utódok rendelkezésére.

Olvass bele: Részlet a könyvből

Interjú Vámos Miklóssal: A javíthatatlan realista

Adatok: A könyv fülszövege

Vámos Miklós: Apák könyve

Európa Könyvkiadó, 2011 (VM életmű sorozat)