Browsing All posts tagged under »spiró_györgy«

Spiró György: Kőbéka (részlet)

november 28, 2017 Írta:

0

A Kőbéka igazi történelmi szatíra, akkor is, amikor a múltban, és akkor is, amikor a jövőben játszódik: jelenünkbe-elevenünkbe vág. Nem gondolták volna, hogy Kálmánkából ispán lesz. A kukoricásban szülte meg az anyukája, és nagyon meglepődött, mert nem tudta, hogy terhes, pedig volt már egy lánya. Sanyi bácsi akkor már nem élt, egy éjszaka a sínek között tolta […]

Egy sikeres önfejű | Vincze János igazgató, rendező, Pécsi Harmadik Színház

március 16, 2016 Írta:

0

Hárságyi Margit* | Sikert sikerre halmoz Vincze János Jászai Mari-díjas rendező – a Pécsi Harmadik Színház alapító igazgatója –, aki nagy harcokkal érte el mindazt, ami híressé tette az idén harminc éves teátrumot. Az uránbányászok egykori művelődési házában szövetkeztek a Pécsi Nyitott Színpad tagjai és a Pécsi Nemzeti Színház újat akaró, kezdeményező művészei. Profizmus és […]

Spiró György: Diavolina (részletek)

szeptember 25, 2015 Írta:

0

Gorkij családos ember volt, amikor össze­került az asszonyommal, és Jaltában élt a feleségével, Katyerina Pavlovnával, a fiával, Makszimmal és a kislányával, Kátyával. Alekszej otthagyta őket, csak a legényét, Zahar Vasziljevics Szeliversztovot hozta magával a közös háztartásba. Nem hiszem, hogy az asszonyom rájött volna, hogy beleszerettem a szerelmébe, de ha rájött is, aligha érdekelte. Be akarták […]

Hamiskodások | Spiró György: Diavolina

szeptember 25, 2015 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Aki ismeri Spiró György regénymonstrumát (Fogság), biztosan kiemelt figyelemmel kíséri újabb munkáit is. Abban a zsidó származású római polgár, Uri kalandjain keresztül hitelesen és átélhető módon rekonstruálja az egész emberiség történetének szempontjából meghatározó korrajzot, a főszereplő sorsába helyezkedve pedig bemutatja a hatalmi játszmáknak kitett ember drámáját. A történelem nagy összefüggéseibe behozza a […]

Abszurd gondolatok? | Spiró György: Drámák VI.

augusztus 7, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Spiró György, akit talán joggal nevezünk korunk legfontosabb kortárs drámaírójának (s aki nem mellesleg más műfajokban és fordításokban is kiváló alkotásokkal büszkélkedhet), két drámá­ját tartalmazza a nem túl vaskos kötet, egy ré­geb­bit és egy frissebbet. Érdemes elmerengeni azon, hogy a sorozat-kiadásban vajon miért ke­rült egy kötetbe az Elsötétítés és a Helló, doktor […]

Spiró György: Helló, doktor Mengele! (komédia, részlet)

augusztus 7, 2015 Írta:

0

Játszódik Brazíliában, Charlestonban és Budapesten az 1950-es és ’60-as években Első jelenet (Polgári lakás szalonja. A fekete-fehér televízió uralja a teret, nekünk háttal. Székeket, sámlikat hoznak be, sürgés-forgás, a háziasszony elegánsan van öltözve, a terített, falhoz tolt hosszú asztalra hoz be süteményeket, a vendégek kiskosztümben, nyári öltönyben a szín mélyén csevegnek. A tévé be van […]

A középszer hatalomharca | Spiró György: Kerengő

augusztus 8, 2012 Írta:

0

Írta: paddington Ül Pókházy, akarom mondani Porházy uram félelmetes odújában, szinte ki sem mozdul onnan, mégis pontosan tudja, hogy az általa szőtt háló melyik pontján mi történik. Minden rezdüléséből ki tudja olvasni a külvilág történéseit. Azt is érzékeli, ha olyan akad a hálóba, aki tökéletes művét szétszaggatná, tönkretenné. Az ilyet viszont nem lehet hagyni, ki […]

Spiró György: Kerengő (részlet)

augusztus 8, 2012 Írta:

0

Porházy Péter ereje teljében levő, rendkívül tevékeny ember. Városatya. Kisvárosatya. A  kisváros azonban vármegyei székhely, Porházy vállát tehát nagy felelősség nyomja. Büszkén viseli. A felelősség nemcsak egy magyar kisváros (vármegyei székhely) jövőjét illeti, de Magyarország egészét. A Monarchia egészét. Az egész világot. Porházy kinyitja az íróasztal egyik fókját, kivesz belőle egy kulcsot, azzal kinyit egy […]

Spiró György: Kerengő

augusztus 8, 2012 Írta:

0

A Kerengő – Spiró György legelső, 1974-ben írt regénye – a végeken játszódik: a Monarchia keleti fertályának egyik kisvárosában és 1899 decemberében. Az otthonosan otthontalan kisváros a kilátástalan perspektívával és a belátható figurákkal a magyar regényirodalom klasszikus helyszíne. Állandóan megtorpanó modernitás. Kedélyesen nyomasztó maradiság. Vármegyei intrikák. Ebben a közegben merül el Spiró regénye, hogy aztán […]

Spiró György: „Társadalmunk passzívvá vált”

május 8, 2012 Írta:

0

Az interjú eredetileg 2011. január 23-án jelent meg az olvassbele.hu-n. A Tavaszi Tárlatot olasz nyelven a Longanesi szépirodalmi kiadó adja majd ki. Bruno Ventavoli fordító a soros magyar EU-elnökségről kérdezte Spiró Györgyöt. Az interjú a La Stampa hasábjain jelent meg. A fordítást a Magvető Kiadó honlapja adta közre. Jól működik majd az EU-elnökség a magyarok […]

Spiró György: Tavaszi Tárlat

május 8, 2012 Írta:

0

“Tizenegy éves koromban, 57 tavaszán olvastam egy különös újságcikket. Negyvenkét évvel később, váratlanul bukkant fel az emlékezetemben, és egy teljes regény cselekménye rémlett fel bennem pillanatok alatt az elejétől a végéig, már csak a két végpont közötti anyagot kellett elkészítenem. Nyomozni kezdtem az újságcikk után. Úgy emlékeztem, hogy napilapban jelent meg. Két hónap alatt mindent […]

Uri muri | Spiró György: Fogság

november 6, 2011 Írta:

0

Írta: Novics János Több mint másfél évvel a megjelenése után fogtam bele a Fogságba. Nem a médiafigyelem elcsendesedésére vártam, csupán épp most került sorra. S bár a honi irodalomkritika alaposan megtárgyalta a regényt, most mégis veszem a bátorságot, hogy magam is írjak róla, aminek csupán őszinte lelkesedésem a magyarázata: érzésem szerint ugyanis Spiró György műve […]

Spiró György: Fogság

november 5, 2011 Írta:

0

Már megjelenése előtt hatalmas várakozás és az első olvasók elragadtatása övezte Spiró György új regényét. Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény. Cselekménye a Krisztus halála körüli esztendőktől a zsidó háborúig terjedő időszakot, az i.sz. első századot eleveníti fel és teszi érzékletesen valóságossá […]

Spiró György: Messiások

november 4, 2011 Írta:

0

Az 1840-es évek elején Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából. Szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett, s azt, hogy ő az Úr. Óriási hatással volt az 1830–’31-es felkelés után emigrált lengyel értelmiségiek legjobbjaira, köztük olyan költőóriásokra, mint Mickiewicz és Słowacki. Az Úr Ügyének hívei buzgón láttak az Örömhír megjelentéséhez, s bár hatvan […]

Működteti a WordPress.com.