Spiró György: „Társadalmunk passzívvá vált”

Posted on 2012. május 8. kedd Szerző:

0


Az interjú eredetileg 2011. január 23-án jelent meg az olvassbele.hu-n.

A Tavaszi Tárlatot olasz nyelven a Longanesi szépirodalmi kiadó adja majd ki. Bruno Ventavoli fordító a soros magyar EU-elnökségről kérdezte Spiró Györgyöt. Az interjú a La Stampa hasábjain jelent meg. A fordítást a Magvető Kiadó honlapja adta közre.

Spiró György

Spiró György

Jól működik majd az EU-elnökség a magyarok vezetése alatt?
Mivel súlyos gazdasági problémáink vannak, attól félek, ez megakadályozza, hogy jó példát mutassunk Európa számára.

Európában többen gyanakodva tekintenek a jobbközép kormányra, főleg a médiatörvény miatt. Fél attól, hogy visszatérhet az állami cenzúra?
A szocializmus alatt megszoktam, hogy cenzúra van: bizonyos témák, és főleg a szovjet megszállás témája tabu volt, de közben rengeteg könyvem jelent meg. Az olvasók tudták ezt, értették, és olvastak a sorok között. ’89 után a szabadság semmilyen hatást nem gyakorolt az írói stílusomra, viszont nehezebbé vált elérni a megfogyatkozott számú olvasókat. Azoknak, akik korábban olvastak, csak a 10 százaléka olvas manapság. Ma a piac a cenzúra. A legtöbb ember a tévé előtt ül: az USA után mi nézünk legtöbbet tévét. A magyar társadalom elképesztően passzívvá vált.

Csak a televízió hibája?
Nyilvánvalóan nem. A gazdasági válságnak volt a legrosszabb hatása. Tízmillió lakosból egymillióan hatalmas szegénységben élnek, és hárommillióan nagyon szegények. A lakosság fele nehezen boldogul, és kizárva érzi magát a társadalmi és politikai életből. A modern Magyarországot svédországi standardok és az afrikaihoz hasonló valóság jellemzik.

Ön az egyetemen tanít, sok fiatallal van kapcsolata. Miről álmodnak a magyar fiatalok?
Korábban szabadságról és nyugati fogyasztói lehetőségekről álmodtak. Ma munkára, lakásra és jólétre vágynak. A legnagyobb tehetségek, egy csöppnyi kisebbség, külföldre megy. A többiek félnek a jövőtől. És nekik a politika nem ad választ.

Ezért jelennek meg totalitárius kísérletek a politikai struktúrában?
Magyarország 20. századi történelmére súlyként nehezedett a fasiszta, a náci és a bolsevik ideológia. Válság idején kísértenek a múlt szellemei és megmérgezik a mindennapokat. De úgy hiszem, az emberek általánosságban elég közömbösek a szélsőségek ideológiák ostobaságai iránt. A „jobboldal” nagyobb táborral rendelkezik, de ez nem az utolsó választás terméke, ez a folyamat már a kádári időszak végén elkezdődött.

Ma ismét probléma a politikai és a sajtószabadság?
Nem hinném, a kérdés ennél összetettebb. Történelmünkből hiányzik a 19. századi polgári forradalom, mely elszakíthatta volna a régi világ feudális kötelékeit. Olyan problémákkal kell szembenéznünk, melyek inkább jellemzik a 19. századot, mint a 2000-es éveket, és végig kell járnunk egy utat, melyet Európa nyugati felében már végigjártak, és számukra ez a helyzet a megszokott.

Büszkék a magyarok az EU-elnökségre?
Az emberek többsége fütyül rá. Én a vasfüggöny mögött nőttem fel, a nyugat egy másik világ volt. Ma ugyanott vagyunk. De Közép-Európa egy külön világ, ezeréves hagyományok és ezer éve létező gyűlöletek jellemzik, melyek láthatatlan határokat jelölnek ki. Európa perifériáján érezzük magunkat, és ott is vagyunk, nem csak földrajzi értelemben.

(Fordította Tracikievicz Zsófia)