Browsing All posts tagged under »regény«

Idézetek tükrében | Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág

május 29, 2013 Írta:

0

Írta: Cserhalmi Imre A regény első fejezete arról szól, hogy 110 emelet magasságban egy férfi két épület közt kifeszített drótkötélre lép, hogy áthaladjon rajta. Azaz: nem jól mondom, ez ugyanis csak e fejezet utolsó sorában történik meg. Előtte, oldalakon át csak készülődik a mutatványra, s eközben az író az utcákon felfelé bámuló emberek közé vegyít […]

Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág

május 29, 2013 Írta:

0

A Hadd forogjon a nagyvilág az elmúlt évek egyik legizgalmasabb angol nyelvű regénye. A cím Lord Tennyson Locksley Hall című versének egyik kulcssora. A címben emlegetett forgás a regény poétikájára és történetére is jellemző. A regény egyik cselekményszála Philippe Petit lenyűgöző légi mutatványától indul, aki 1974-ben átsétált a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között. Ebben a kontextusban […]

Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág (részlet)

május 29, 2013 Írta:

0

Annak, aki látta, elakadt a szava Annak, aki látta, elakadt a szava. A Church Streeten. A Libertyn. A Cortlandten. A West Streeten. A Fultonon. A Vesey-n. Csönd lett, szörnyű és szépséges, s ez vált hallhatóvá. Egyesek először azt hitték, hogy biztos csak a fény játéka, valami időjárási jelenség, véletlen árny vetült oda. Mások arra gondoltak, […]

Lélek-barométer | Junot Díaz: Így veszíted el

május 27, 2013 Írta:

0

virginiawoolf Egyáltalán nem könnyű eligazodni ezekben a könyv­zajos idők­ben. Amikor percenként zuhannak ránk a kihagy­­hatat­lan best­­sellerek, szirénhangon csábíta­nak az irodalmi szuper­sztá­rok, akkor a nap végén már csak legyinteni tudunk. Vagy mégsem? Mivel se rokonom, se távoli ismerősöm a dominikai származású amerikai író – Junot Díaz, higgyenek nekem: betűdömping ide vagy oda, rá mindenképpen érdemes oda­figyelni. […]

Junot Díaz: Így veszíted el

május 27, 2013 Írta:

0

Junot Díaz kötete egymáshoz kapcsolódó történetek füzére, melyek közép­pont­jában a szerelem áll, csak épp más-más jelzővel: szenvedélyes, tiltott, haldokló, anyai. A szerelem pedig maga is „idegen” egy idegen földön, hi­szen New Jersey-be szakadt dominikaiak közösségében já­runk, akik gyötrelmesen próbálják összekapcsolni a két vilá­got, hogy életteret találjanak maguknak. Az energikus és ötletes, gyengéd és humoros szöveg […]

Junot Díaz: Így veszíted el (részlet)

május 27, 2013 Írta:

0

Nap, hold, csillagok Nem vagyok rossz ember. Tudom, hogyan hangzik ez – védekező, gátlástalan –, de igaz. Olyan vagyok, mint mindenki más: gyenge, tele hibákkal, de alapvetően jó. Magdalena ezzel nem ért egyet. Tipikus dominikai férfinak tart engem: sucio, seggfej, faszkalap, ilyesmi. Tudod, hónapokkal ezelőtt, amikor Magda még az enyém volt, amikor még nem kellett […]

Alessandro Baricco: Történet (részlet)

április 18, 2013 Írta:

0

NYITÁNY Langyos a májusi éjszaka Párizsban, ezerkilencszázhárom­ban.                      Az éjszaka derekán százezer párizsi örvénylik otthonából a vasútállomás, a Montparnasse és a Saint-Lazare pályaudvar felé.             Néhányan nyugovóra sem tértek, mások egy lehetetlen időpontra állították az ébresztőórát, nesztelenül keltek, hangtalanul mosakodtak és a tárgyakat csöndben kerülgetve a kabátjukat keresték. Olykor egész családok kerekedtek fel, többnyire mégis a férfiak […]

Fregoli utópia | J-M. Gustave Le Clézio: Uránia

február 27, 2013 Írta:

0

Írta: virginiawoolf Melankolikus időpásztázás, elégikus merengés, égi-földi szerelem egyidejű megélése, pragmatikus ökotudatosság, eszme- és földtörténeti értekezés, no meg ki tudja, mi minden még az Uránia, Jean-Marie Gustave Le Clézio regénye. Ez a költői bédekker magánmítoszokon és keresztsorsokon keresztül vezeti végig az olvasót a fikció és valóság paraszthajszál vékonyságú peremén. S hogy ez a több kötetnyi […]

J-M. Gustave Le Clézio: Uránia

február 27, 2013 Írta:

0

Egy dél-franciaországi kis falu, a második világháború idején. Itt él egy faluszéli házban a gyermek Daniel nagyszüleivel és édesanyjával. Az apa elhagyta a családot. A sivár háborús hétköznapokba, amelyekben az éhség és a csontig hatoló hideg az úr, a görög szigetvilágból származó rajongva szeretett anya meséi és mitológiai történetei lopnak fényt és melegséget. A felnőtt […]

J-M. G. Le Clézio: Uránia (részlet)

február 27, 2013 Írta:

0

Délután négy óra felé eleredt az eső. A kövér esőcseppek nyomán a parázsból csípős pára szállt fel. Az antropológusok a torony belsejébe húzódtak, s ott a helyszűke miatt két csoportra oszlottak. Menendez a házigazda szerepétől valósággal megrészegülve pillangóként rebbent egyik csoporttól a másikig, poharakban sangriát, rumos kólát, dinnyelét osztogatva, körbeadva a chicharrónnal [töpörtyű, pörc] és […]

Alessandro Baricco: Selyem

január 18, 2013 Írta:

0

»Ez nem regény. Nem is elbeszélés. Ez egy történet. Olyan férfiról, aki beutazza a világot, s a végén egy szeles tó partján ül egész nap. A férfi neve Hervé Joncour. A tóét nem tudni. Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani. Szerepel benne vágy és fájdalom, mindkettőről tudjuk, mi […]

Alessandro Baricco: Selyem (részlet)

január 18, 2013 Írta:

0

| 51 | Hervé Joncour kilenc nap múlva érkezett Lavilledieu-be. Felesége, Hélène messziről látta, amint a kocsi fölkapaszkodik a villához vezető fasorba. Nem sírhat, mondta magának, és elmenekülnie sem szabad. Lement a bejárati ajtóhoz, kinyitotta, s megállt a küszöbön. Amikor Hervé Joncour odaért, rámosolygott a férjére. Az átölelte, s halkan mondta: – Kérlek, maradj velem. […]

Egy tó tükrében | Alessandro Baricco: Selyem

január 18, 2013 Írta:

0

Írta: Tóth Zsuzsanna Ismerik az érzést, amikor úgy belemerülnek egy könyvbe, hogy konkrétan megszűnik a külvilág? Hogy nem hallják a zajokat, nem figyelnek a kérdésekre, mert a belső figyelem csöndharangot borít mindarra, ami kívül van? Gyerekkorom gyakori állapota volt. Azóta – sajnos – ritkán esik meg velem. Most az történt, hogy nem szálltam le a […]

Búcsú az illúzióktól | Vámos Miklós: Szitakötő

november 9, 2012 Írta:

2

Írta: Jeges-Varga Ferenc Aki a gazdaság mozgásaira figyel, a G8 nevű csoportosulásra gondol, ha a Nyolcakról hall, a mű­vé­szet­kedvelő a magyar avantgárd művészcsoportra asszociál – azonban akik végigolvassák Vámos Miklós új könyvét, a Szitakötőt, új jelentést kapcsolnak hozzá. Nyolc gyereket az 56-os forradalom utóélete sodort egy társaságba, és a viharos október után szövődik közöttük „örök […]

Vámos Miklós: Szitakötő (részlet)

november 9, 2012 Írta:

0

|| Továbbképző Központ || Mi már lediplomáztunk, kiléptünk a nagybetűs ÉLET-be, állást kaptunk, albérletet találtunk. Elmúlott a hetvenes évek első fele, a hatvanasak csorgásához képest gyorsan. Megszületett az első gyerek, Gyöngyike, Vica-Gyurinál, ők kezdték közülünk a fajfenntartást, ahogyan a családosdit is, ha Joli névházasságát nem számítjuk, márpedig azt nem számítjuk. Vica sokáig latolgatta, nyolcunk közül […]

Vámos Miklós: Szitakötő

november 8, 2012 Írta:

0

– Levél Vámos Miklóstól – »Kedves Barátaim, Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem – személyes érintettség okán – régóta izgat a kérdés. A Szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány „kültag”) a […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.