Browsing All posts tagged under »patrick_rothfuss«

Hosszú mese sok száz oldalon | Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme

május 28, 2012 Írta:

3

Írta: M. Dalnoki Fanni A bölcs ember félelme a hasonlóan terjedelmes A szél neve folytatása. Az ember nem gondolná, hogy érdemes lehet valamiről egy olyan trilógiát írni, aminek csak az első két kötete egyenként 900 oldal. Pedig lehet, csak valahogyan meg kell változtatni a nézőpontot. A korábbi kötet kapcsán már szó volt róla, hogy ez […]

Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme (részlet)

május 25, 2012 Írta:

0

Előszó | A háromszólamú csend Hajnalodott. Csend honolt a Jelkő fogadóban, és ez a csend három szólamból épült föl. A legjobban hallható szólam az az üres, visszhangzó némaság volt, amely a dolgok hiányából ered. Ha vihar lett volna, esőcseppek doboltak és kopogtattak volna a fogadó mögött a selasindákon. Mennydörgés morgott és morajlott volna, hullott őszi […]

Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme

május 25, 2012 Írta:

0

„Három dolog van, amelytől minden bölcs fél: a viharzó tenger, a holdtalan éjszaka és a szelíd ember dühe.” A nevem Kvothe. Hercegnőket loptam vissza sírdombokban alvó királyok mellől. Felégettem Trebon városát. Feluriannal háltam, majd ép bőrrel és elmével távoztam. Fiatalabban csaptak ki az Egyetemről, mint amennyi idős korában a többséget odaengedik. Olyan utakon jártam a […]

Mese a meséről | Patrick Rothfuss: A szél neve

április 1, 2012 Írta:

0

Írta: Dalnoki Fanni Aki valaha életében olvasott már klasszikus fantasyt, látott már harcos-varázslós filmet, az találkozott már a Kocsmával vagy a Fogadóval, ahonnan elindul a történet. Ide térnek be a hősök, hogy – többnyire verekedésbe keveredve – tovább lendítsék az eseményeket. Ebben az intézményben a Kocsmáros (vagy Fogadós) folyton a pultot, esetleg a poharait törölgeti, […]

Patrick Rothfuss: A szél neve

március 28, 2012 Írta:

0

Rothfuss – vagyis Kvothe, aki csakhamar átveszi az elbeszélés fonalát – nagyon tud mesélni. Látszólag minden sora, minden története egyszerű, de az azokat átszövő apróbb utalások százai, a rövid fejezetek csattanóra kihegyezett befejezései, a sejtetésekből kibomló világ egykettőre magához láncol. Nem is lenne igazi fantasy, ha nem egy kocsmából indulna a történet, távolabbról egy városkából, […]