Browsing All posts tagged under »lázár_júlia«

Óda a magányhoz | Claire-Louise Bennett: Tó

október 25, 2022 Írta:

0

Németh Lívia | Az emberekkel telezsúfolt életünkben egyre ritkábban halljuk a saját belső hangunkat, mert egyszerűen olyan nagy a külső zaj. Ki ne álmodozott volna arról, hogy hátrahagy mindent, egy tengerparti faluba költözik és nem törődik mások véleményével? Claire-Louise Bennett főhőse pont ezt teszi. Bennett húsz történetét a narrátor köti össze, egy fiatal nő, aki […]

Új asztal, új ágy – irány a vidék! | Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban

június 30, 2015 Írta:

0

Zemen Annamária | A tősgyökeres New York-i lány, akit a szíve Párizsban marasztalt, már ismerősünk az Ebéd Párizsban című regényből. Elizabeth babát vár, életük kiteljesedni látszik, felhőtlen a boldogság. És úgy érzi, hogy végre megtalálta a neki való helyet. Ám az élet mindig tartogat meglepetéseket. Férj és feleség úgy dönt, hogy még a gyermekük megszületése […]

Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban (részlet)

június 30, 2015 Írta:

0

1. fejezet | Piknik Provence-ban Általában nem társalgok tehenekkel. De ezek a tehenek kivételesek, sőt nélkülözhetetlenek. Ha ők nincsenek, rögtön hamvába hal a helyben készült provence-i fagylaltötletünk. – Üdv, hölgyeim! – szólítottam meg őket bátran, miközben a csontos farukat fürkésztem. Egy amerikai számára kicsit soványkának tűntek a finom levendulafagylalthoz. De Franciahonban vagyunk, ahol az sem […]

Gitta Sereny: A sötétség felé (részlet)

március 14, 2014 Írta:

0

| 1 | 1971. április 2-án találkoztam először Franz Stangllal, abban az apró helyiségben, melyben rendesen a düsseldorfi börtönt felkereső jogászok várakoztak vagy pihentek. A helyiség pont akkora volt, mint a börtön új szárnyának cellái, egy ilyen cellában raboskodott Stangl is. Az ablak rácsos, a sivár, kövezett börtönudvarra néz, és a berendezés is ugyanabból a […]

Átlagemberből bármi lehet | Gitta Sereny: A sötétség felé

március 14, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Mindannyian emberek vagyunk. Ez nem felmentés, puszta tény. Olykor rettenetes tény, de előbb-utóbb mindannyiunknak rá kell ébrednünk, hogy a romantikus, felemelő ábránd az ember alapvető jóságáról nem más, mint költői túlzás, a kiválasztott kevesek tulajdonsága. Az ember alapvetően önző, gyakran aljas, félelemből vagy érdekből pedig mindig könnyebb becsuknia a szemét, mint […]

Michael Morpurgo: Hadak útján

február 20, 2012 Írta:

0

Joeyt csikó kora óta nagy szeretettel neveli gazdájának fia, Albert. Ám nehéz idők jönnek: kitör a háború, és a gazda pénzszűke miatt kénytelen eladni a lovat a hadseregnek. Albert képtelen belenyugodni barátja elvesztésébe, és megfogadja, mindent megtesz azért, hogy egy nap újra együtt lehessenek. A deres belecsöppen az első világháború gyilkos kavalkádjába. Ahogy fordul a […]