Browsing All posts tagged under »krasznahorkai_lászló«

Ördögi jubileum #2. | Irodalom és film a 10. Ördögkatlan Fesztiválon

július 30, 2017 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Már tíz év eltelt azóta, hogy Cseh Tamás 2008-ban megnyitotta az első Ördögkatlan Fesztivált. Halálhíre ugyanitt érte egy évvel később a barátokat, rajongókat, fesztivállátogatókat. Már tíz éve, hogy nem vagyunk normálisak, ahogyan Törőcsik Mari, a fesztivál másik fővédnöke 2011-ben olyan kifejezően megfogalmazta. Már tíz éve, hogy Nagyharsányban és a környező településeken öt […]

Vadállat | Krasznahorkai László: ÁllatVanBent

november 23, 2011 Írta:

0

Írta: Novics János Felkavaró szöveg. Az egész kötet csak harminc oldal, részben képekkel, alig félóra alatt letudható, számomra mégis az utóbbi idők legfontosabb kortárs prózája. Krasznahorkai László persze a legkedvesebb szerzőim közé tartozik, de az utóbbi időkben megkopott az iránta való érdeklődésem. A keleti tárgyú könyveiért nem tudtam rajongani és bár az elbeszélés-gyűjteménye tetszett, már […]

Krasznahorkai László – Max Neumann: ÁllatVanBent

november 23, 2011 Írta:

0

Krasznahorkai hagyja, hogy prózája kanyargó hanghordozása, Becketté-hez hasonlóan, tükrözze a vizsgálódó elme működését, amint gondolkodik, elemez, rögzít, emlékezik, érzékel, ellent mond, reflektál. És akár csak Beckettnél, nála is mély és perzselő gyengédség lakozik univerzuma szívében, amit még igazabbá és valóságosabbá változtat a könyveiben rejlő tiszta komédia és hamisítatlan komorság egyvelege. A nyelv Krasznahorkai számára a […]

Végjáték | Tarr Béla: A torinói ló

november 9, 2011 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Rendíthetetlenül süvít a szél, táncoltatja a dombon álló fa koronáját. Egy alak botorkál a végtelennek látszó vidéken. Mozgását hosszan követi hátulról a kamera. Haja folyamatosan az arcába csap. Bárhogy is igazgatja, nem tudja elsimítani a szeme elől a tincseket. Hiábavaló minden igyekezete. A vihar erősebb nála. Tarr Béla utolsó filmje, A torinói […]

Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent

november 4, 2011 Írta:

0

„…rögtön tudta, ahogy rájuk nézett, hogy ezek az angyalok igaziak.” Susan Sonntag „az Apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkai Lászlót, hazai méltatói mondták már a kortárs magyar irodalom egyetlen metafizikus ihletésű írójának, melankolikus-szaturnuszi alkotónak. E meghatározások mindegyike érvényes marad a Seiobo járt odalent elbeszéléseit olvasva is, ám mindezek mellett szembeszökő az írásokat […]