Browsing All posts tagged under »jónás_erika«

A Garmann-para | Stian Hole: Garmann nyara

július 7, 2012 Írta:

0

Írta: Jónás Erika A mese gömbölyű. Amíg a kisded még nem olyan ügyes, addig elgurul. Jó móka. Majd amikor már elég ügyes, hogy elkapja, akkor hosszú-hosszú ideig pattog a gyerekszoba falai között. Aztán még rá lehet ülni, körbeugrálni a lakást. Az uszoda vizében rá lehet borulni és így tovább. Mikortól egyenesedik ki a történet? És […]

Kétdimenziós Afrika | Elina Hirvonen: Legtávolabb a haláltól

május 2, 2012 Írta:

0

Írta: Jónás Erika Afrika egy poros út. Veri a nap, az úton rozsdás, horpadt buszok döcögnek, időnként egy-egy fényes terepjáró, ki tudja, ki ül benne. Az út mentén tekintetüket a földre szegező, rongyos utcagyerekek ballagnak. Illetve Afrika sárszínű folyó is egyben, sárszínű krokodilok rejtőznek benne, szemük mindig figyel. Bármikor lecsaphatnak. A vízparti köveken asszonyok ruhát […]

Konyak, őrület, La Rochelle | Georges Simenon: A kísértetek

március 28, 2012 Írta:

0

Írta: Jónás Erika Franciaország a részletekben lakik. Georges Simenon regényének minden lapja tanúskodik erről: bővelkedik részletekben, hangulatokban, melyek oly vonzóvá teszik a francia vidéket, városkákat az idegenek számára, azt sugallva, hogy azon szerencsések, akik ide születtek, biztosan nem laknának soha máshol. Árkádok, szűk utcácskák, apró boltok, csengettyűvel az ajtó fölött, kisvendéglők, ahol a tulajdonos maga […]

Koponya a képtárban | Orosz István: A követ és a fáraó

február 6, 2012 Írta:

0

Írta: Jónás Erika Majdnem kétszáz oldal két festményről (plusz húsz oldalnyi jegyzet)? Egy detektívregény számára éppen ideális dimenziók. Ha olyan különleges módon váltakoznak és rétegződnek egymásra a különböző nézőpontok és műfajok, mint Orosz István A követ és a fáraó című könyvében, akkor akár a detektívregénynek is tekinthetjük. A nyomozás tárgya két reneszánsz festmény. Hans Holbein […]

Fehéren fekete, fehéren fehér, feketén… | Shan Sa: A gójátékos

november 27, 2011 Írta:

0

Írta: Jónás Erika „Az ég gyöngyházszínű, a nap karmazsinban nyugszik le.” Gyönyörű mondat. De ebben a történetben két másik szín uralkodik, a gó játék feketéje és fehérje. Ez a négyezer éves, kínai-japán játék olyan, mint a háború kicsiben, amelyben egy fehér és egy fekete tábornok bekerít, foglyokat szerez, taktikázik, harcol, öl. A gó metaforája végig […]

Működteti a WordPress.com.