Browsing All posts tagged under »családregény«

Herman Koch: A vacsora (részlet)

április 18, 2014 Írta:

0

| 30 | Nem tudom, hogy már a diákok is panaszt tettek-e, vagy a dolog híre a szülőkön keresztül, illetve csak később jutott-e el az igazgatóhoz. Akárhogyan is történt, egyik nap az igazgatói szobában megkaptam a felmondásomat. Az igazgató az a típus volt, amelyet manapság már ritkán látni: oldalt elválasztott haj, alatta pedig halszálkás barna […]

Lelepleződünk | Herman Koch: A vacsora

április 18, 2014 Írta:

1

Bodó Viktória Booklány | „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Tolsztoj kezdte így az Anna Kareninát, az egyik legnagyobb közhelyes igazságot a papírra vetve a Gutenberg-galaxisban. Bár valódi divatja az orosz realistáknál volt, egy holland regény is ezt hivatott alátámasztani. Kezdhetném azzal, hogy A vacsora az év egyik […]

Legyőzhető | Jonathan Franzen: Javítások

április 15, 2014 Írta:

0

Vámos Miklós |  Érdekes módon Amerikában (Egyesült Államok) nem hátrány az idegen hangzású név azoknak, akik sikeres írói (művészi) karrierre vágynak. Íme a legújabb példa, mára kiszemelt szerzőnk így mutatkozhat be: Nevem Franzen, Jonathan Franzen. Németesen csöng a családi, biblikusan a keresztnév. A fotóról introvertált, szem­üveges könyvmoly néz ránk, akkor is, ha a Times vagy […]

Szécsi Noémi: Gondolatolvasó (részlet)

március 6, 2014 Írta:

0

Amikor tizenhat éves lettem, apánk értésemre adta, hogy ezentúl húgomnak kell hívnom a nővéremet. A szemembe nézett, úgy mondta – máshogy meg sem értettem volna. Szerinte immár felnőtt férfivá lettem, s a felnőtt férfinak hajadon nővére nem, csakis húga lehet. Tita elmúlt tizennyolc, férje pedig nincs. Nem értettem, miért mondja ezt nekem. Néztem rá jelentőségteljesen, […]

Siketek közt | Szécsi Noémi: Gondolatolvasó

március 6, 2014 Írta:

0

Vámos Miklós | Az ifjú kolléganőt Szécsi Noéminek hívják, és nem tudom megítélni, milyen mértékben ismert a neve e lap* olvasói között. Talán hallottak róla, amikor 2009-ben sokak meglepetésére elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, 33 ország pályakezdőit győzve le, öregbítve a magyar irodalom hírnevét külföldön. Ha mégsem, jegyezzék meg most. Gyorsan két számozott megjegyzés, […]

Jodi Picoult: Vezeklés (részlet)

január 23, 2014 Írta:

0

Egy Westerbrook méretű városban, amelynek jenki alapítói még a Mayflowerrel érkeztek, zsidó mivoltunk ön­magában abnormitássá avatott minket, a nővéreimet és engem, akik legalább annyira különböztünk az osztály­társainktól, mintha, mondjuk, sötétkék bőrünk lenne. – Hogy különbözzünk az átlagtól – felelte apám mindig, amikor megkérdeztem, mi miért nem eszünk kenyeret nagyjából úgy egy hétig, miközben az iskolában […]

Hogy van tovább? | Jodi Picoult: Vezeklés

január 23, 2014 Írta:

1

Kleyer Éva | Meg lehet-e bocsátani egy szörnyetegnek? Kap­hat-e fel­oldozást a gonosz, még ha oly kedves és szim­patikus is? Megkönyörülhet-e az elkövetőn a túl­élő az áldozat he­lyett? Jodi Picoult új könyve fájdalmas kérdésekkel szembesít. Az amerikai írónő eddig magyarul megjelent munkái is egy-egy forró, aktuális vagy nagy vitákat kavaró témát dolgoztak fel: iskolai lövöldözés, leszbikusok […]

Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: A Radnayak örökében – Búcsú Erdélytől (részlet)

november 10, 2013 Írta:

0

| 5 |  »Néha olyan kis buta vagy, Zsófi. Miért gondolod, hogy az emberek olyanok, amilyennek hinni szeretnéd őket?« Robi szokta ezt kérdezgetni fejcsóválva, és még most, több mint tíz együtt töltött év után is halálosan fel tudja bosszantani vele. Pedig Robinak van némi igazsága, és még csak nem is ő az első, akitől ezt […]

Falak | Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: A Radnayak örökében — Búcsú Erdélytől

november 10, 2013 Írta:

0

Kibédi Varga Sándor Rizikós dolog a múlttal, még húzósabb a közelmúlttal foglalkozni, családregényben is, mert az olvasónak bizto­san van valamilyen sajátos tapasz­talata, véle­­ménye, mániája. Így a szépíró „falakba” ütközhet. Jelen könyv szerzőjének sem sikerül megúsz­nia a megúsz­hatatlant. Két hőse – Radnay Zsófi és Radnay Lóránt – tizenhat éves, amikor megismerkedünk velük. Kolozsvár közeli romos vadászlakban […]

Szörnyetegek között élni | Bíró Kriszta: Fércmű

június 16, 2013 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Folyamatos rémület Bíró Kriszta legújabb kötetét ol­vas­ni. Rögtön le kell szögezni azonban, hogy ez a benne föl­idé­zett szereplők miatt van így. Mert egyéb­ként! Ha megpróbálunk eltekinteni (még ha nehezen is), hogy az elbeszélő ÉN természetesen egy másik én, nem a szerző, akkor is újból és újból fejbe vág az a tény, […]

Bíró Kriszta: Fércmű

június 16, 2013 Írta:

0

Bíró Kriszta harmadik kötete lazán összefüggő, hosszabb-rövidebb írások láncolata, melynek szereplői akár egyetlen család tagjai is lehetnének. Dédszülők és nagyszülők, nagynénik és nagybácsik, apák és anyák történetei bukkannak fel a huszadik századi ma­gyar hétköz­napokból. A fikció és a személyesnek tűnő emlékezés folyamatosan válto­gatott perspektívája mögött mindig ugyanaz az én áll: a hajdani gyerek és a […]

Bíró Kriszta: Fércmű (részlet)

június 16, 2013 Írta:

0

Az állomás körül nem voltak házak. A vonat épphogy megállt egy percre. Zsíros forgalmista­nő tartotta magas­ba a szabad jelzést, rágott közben valamit. A kislány szok­nyája beleakadt a szerelvény likacsos lépcsőjébe, fel­ha­sadt. A nagyanyja szállt le elsőre, hátrakapta fejét a reccse­nésre. Te, te Lina, sejthettem volna, hogy nem bírod ki odáig. Most vihetlek szakadt ruhában, hadd […]

Emylia Hall: Nyarak könyve (részlet)

május 30, 2013 Írta:

1

| EGY | Hirtelen döntöttem. Letettem a kávét, fölálltam, és megkör­nyé­keztem a táskát. Belenyúltam, és kihúztam a csomagot. Az asztal­ra helyeztem, és jól megnéztem magamnak. Vidám bélyegei ugráltak, a merész és szálkás betűk mintha le akarnának ugrani a papírról, akár egy bonyolult kihajtós könyv része. Úgy néztem rá, mint valami kiszámíthatatlan, élő dologra, megfeszített izmokkal, […]

Elvesztett varázslat, megfakult fényképek | Emylia Hall: Nyarak könyve

május 30, 2013 Írta:

0

Írta: Fekete Judit Biztosan sokan vagyunk időutazók. Van pár porosodó fénykép a fiókunkban családról, régi nyaralásokról, nevetésekről, vicces nagybácsikról, fontoskodó nagynénikről. De a régi fotók sokszor olyan emlékeket is felszínre hoznak, melyeket már régen el­nyom­tunk, eltemettünk magunkban. És reménykedünk, hogy soha többé nem kell szembenézni velük. Elisabeth Lowe-nek édesapja hozza el a Nyarak könyvét, egy […]

Emylia Hall: Nyarak könyve

május 30, 2013 Írta:

0

Elisabeth Lowe váratlanul csomagot kap. Egy albumot, tele réges-­régi, Magyarországon készült fényképpel, és egy kísérő­levelet, melyben arról értesítik, hogy édes­anyja, akivel több mint egy évtizede megszakított min­den kapcsolatot, meghalt. A képek nézegetése felidézi a fájdalmas múltat, amikor a kilenc­éves kislány a szüleivel a Bala­ton­nál töltött egy hetet, és édes­anyja úgy döntött, nem tér vissza a […]

Gabi Gleichmann: A halhatatlanság elixírje

május 6, 2013 Írta:

0

A Spinoza család az ősidőktől fogva zsidó volt, talán inkább a körülményeknek, mint a meggyőződésüknek következ­ménye­ként. Egy váratlan felfedezést követően a család egyik tagjának birtokába kerül az örök élet receptje, ami isteni adomány, de ördögi örökség is egyben. Ari Spinoza az utolsó sarj, kezében a múlt és a jövő: 36 generáció mágikus, vérrel és szenvedéllyel […]

Működteti a WordPress.com.