Browsing All Posts filed under »Uncategorized«

Év végi emberi üdvözlet

december 24, 2017 Szerző:

0

Orosz István grafikáját kölcsönvéve köszönöm minden munkatársunknak és immár hatezret (6000!) meghaladó számú kedvelőnknek, olvasónknak az Olvassbele, a kultúrakirakat társaságában töltött időt. Bedő J. István szerkesztő

Tényleg az! | Boris Martinović: Tokiói lilaság

december 10, 2017 Szerző:

1

Tsukaiban D. | Kedves olvassbele, kösz Boris Martinović könyvét. A szerző szerint Japánban játszódó lélektani regény. Azt kérted, írjam meg a benyomásaimat, úgy is, mint aki megmerítkezik mindenfélében, ami Japánnal kapcsolatos. Röviden: a történet tökjó, mindenesetre szokatlan. Tényleg van benne minden: álmodozó és állandóan elrévedező lány (sokáig nem is derül ki, mi a baja), bortanfolyam-leírás, […]

Kodály és a népzene | A Honvéd Férfikar koncertje az Akadémián

december 4, 2017 Szerző:

1

Bedő J. István | Tisztelgés volt a Honvéd Férfikar október végi koncertje a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Tisztelgés Kodály Zoltán előtt – születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából. A Kodály-év magától értetődően kínálta a lehetőséget, hogy a zeneszerző sokszínű palettájáról válogassanak a kórus számára. A bérletsorozat első hangversenye Kodály legismertebb zenei arcát mutatta fel: a […]

Mr Tahó és Mrs Tapló romantikázik | John Godber: Április Párizsban / Hatszín Teátrum

november 2, 2017 Szerző:

0

Bedő J. István | Vajon miért fog meg annyira ez a kedves kétszemélyes bolondság? Talán mert majdnem mindenki találkozott már ilyen kissé lökött házas- (vagy nem házas) párral. Bár a lököttség nem egészen pontos; Bet, a lány és Al, a fiú maga tömény lúzerség. Valahol a dicső Thatcher-korszakban járhatunk, a fiú (már) elveszítette a munkáját, […]

Az igazi Red Bull | A falu rossza / Weöres Sándor Színház

július 8, 2017 Szerző:

0

Tóth Zsuzsanna | Kéretlen krónikásként osztom meg az élményt, ami magával ragadott a minap. Nem mintha először történne ilyen – máskor is voltam kéretlen, s máskor is értek élmények. De ez most kicsit más, ez véletlen jóleső, amitől néhány napja derűsebb a lelkem. Láttam a Mohácsi testvérek (Mohácsi János rendező – Mohácsi István dramaturg) által […]

Megfordult a színpad | Dióhéjban a POSZT-ról

június 27, 2017 Szerző:

0

Hárságyi Margit | Pécsett élő kollégánknak nemcsak lehetősége nyílt eljutnia a POSzT számos rendezvényére, hanem interjút is készített Lévai Balázzsal, a korábbi évek találkozóinak moderátorával. A teljes interjú a Pécskertváros.hu oldalon olvasható. (…)Elkezdődött hát, és naponta már „csak” válogatnunk kellett, hova is menjünk, annyi értékes program volt. Én a szakmai beszélgetésekkel kezdtem, ahol a POSZT […]

Manda Scott: Tisztítótűz (részlet)

február 16, 2016 Szerző:

0

Első fejezet Orléans 2014. február 24. hétfő 02:00 Encore un feu… Egy újabb tűz. A magasba szökkenő, óriási lángnyelvek ezúttal képesek lennének megolvasztani a szunnyadó Orléans háztetőit. Picaut farmert és kabátot húz, öltözködés közben az ablakból figyeli a vakító ragyogást. Odakint a tűz fénye alapján tájékozódik. Kocsiba ül, és kanyargós utcákon követi a felperzselt eget, […]

…minden olvasónknak!

december 26, 2015 Szerző:

0

Tényleg »jobb a lyánynak, mint a menyecskének«? | Harmath Artemisz: Esküdj!

július 10, 2015 Szerző:

0

Xénia | »A házasságkötéstől mindenki fél. Van, aki nem, de az nyilvánvalóan bolond. Aki elkerüli, az még várja az igazit. A házasságkötés körüli időszak ezért tele van álcázni vágyott csetlés-botlással – írja a könyvről Bánki György pszichiáter, majd így folytatja –, Harmath Artemisz írása enyhíti az olvasó szorongását, hogy mivel ilyesmi nem gyakran fordul elő […]

Szellemes szellemke | Otfried Preußler: A kis szellem

április 18, 2015 Szerző:

0

Jeges-Varga Ferenc | Akár hisznek benne, akár nem, a túlvilági lények létezése örök beszédtéma az élők körében. A legtöbben valószínűleg telecsinálnák a gatyájukat, ha közülük akár csak eggyel szembetalálkoznának. Mert az emberek az ismeretlentől legalább annyira tartanak, mint amennyire kíváncsivá is teszi őket. Talán e szorongás oldása miatt van, hogy az emberi ruhát levetett szellemeket […]

100 magyar dokumentumfilm | Az Uránia visszatekintő sorozata

november 4, 2014 Szerző:

0

2014. november 10.— december 15. Az 53 magyar film című televíziós és filmklub-sorozat sikere után a Magyar Művészeti Aka­démia Film- és Fotóművészeti Tagozata úgy döntött, újabb válogatást készít, mely a ma­gyar dokumentumfilm történetét öleli fel. A válogatás során a tagok filmesztéták és törté­nészek véleményét is kikérték, így született meg a száz filmből – kilencven dokumen­tum­filmből […]

Hettiták Prágában | Tomáš Zmeškal: Az ékírásos szerelmeslevél

január 12, 2014 Szerző:

0

Zemen Annamária | Egyszerű, elegáns borító, sokat sejtető cím, de isme­ret­len a cseh író, majd a fejezetek indí­tásának grafikája is szokatlan. Minden együtt van, hogy felcsigázza az ol­vasó érdeklődését. És szerencsére a tartalom sem okoz csalódást. Igaz, ha kicsontozzuk (amit persze nem len­ne szabad), csupán két szerelmi történetet mesél el Tomáš Zmeškal, családregény formájában. De […]

Minden kedves olvasónknak egészséget és jó szerencsét kívánunk az új évre!

december 31, 2013 Szerző:

1

A többi csak megjön valahogyan magától… Koltai Éva: Házacskák (1967) Ezekben lakik a szerencse, az egészség, a szeretet meg a boldogság Legközelebb 2014. január 2-án kínálunk újabb olvasnivalót.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk minden olvasónknak!

december 25, 2013 Szerző:

0

Olvasnivalóval legközelebb december 26-án jelentkezünk. Az Olvassbele.com csapata

Antirecenzió | Helga Weiss: Helga naplója

július 5, 2013 Szerző:

1

Írta: Cserhalmi Imre A cseh zsidó kislány a terezíni gettóban Sienkiewicz: Quo vadisát olvassa. És ő, az üldözött így kommentálja raboskodásának harmadik évében az olvasmányélményét: „Szörnyű volt a keresztényüldözés.” Például ezért, a véres történelmi pillana­tokban is patyolattisztán maradt gyermeki igazságérzet láttán nehéz erről a könyvről recenziót írni. Nem az a nehéz, hogy az embernek már […]

Győrffy Ákos: Haza

október 11, 2012 Szerző:

0

Győrffy Ákos prózája a létezés mélyre ás, a lehető legmélyebbre. Miközben a végletekig személyes, egy pillanatra sem személyeskedő. A mindenséggel méri magát, és nem találtatik könnyűnek. ,,Mintha egy végtelenül finom, de épp ezért áthatolhatatlan függöny választana el önmagamtól és mindattól, ami a testem határain kívül fekszik. De már a testem is. Egyszerűen nem visz rá […]

Működteti a WordPress.com.