Kisstílű bagatellektől a hatalmas közpénzekig | Jancsics Dávid: A korrupció szociológiája

Marosán György |

Aki meg akarja érteni, mi, hogyan és miért is történt hazánkban az elmúlt másfél évtizedben, majd ennek lezárásaként 2026 áprilisában, azok számára ez a könyv, bizony, kihagyhatatlan. Jancsics Dávid, a mű szerzője szociológiából szerzett diplomát az ELTE-n, a doktori fokozatot azonban már az USA-ban szerezte meg. Több egyetemen is tanított és kutatta a rendszerváltó kelet-európai térségre jellemző korrupció jelenségét. A probléma elméleti háttérének és mindennapi megnyilvánulásainak vizsgálata során, egy különös – kifejezetten hazánkra jellemző – ellentmondásra figyelt fel.

Az Eurobarométer felmérései szerint 2005 óta évről évre kevesebb magyar érzi azt, hogy az elmúlt időszakban korrupcióval találkozott. A nemzetközi korrupciós index (CPI) adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy Magyarország az elmúlt „tizenkét év alatt 36 hellyel és 14 ponttal csúszott lejjebb a korrupciós világrangsorban”, és ezen téren Európa erkölcsi sereghajtója lett.

Ennek tükrében tette fel a kérdést a szerző: „Hogyan válhat az ország egyre kevésbé korrupttá, miközben egyre korruptabb?” Ez a sokkoló ellentmondás késztette könyvének megírására. Kutatásainak eredményéből szűrte le a végső választ: a Fidesz, a 2010-es, kétharmados választási győzelmét követően komoly változtatásokat hajtott végre az élet minden területén, aminek következményeként lezajlott egyfajta „korrupciós rendszerváltás” is. Ha az olvasó most félretenné írásomat, mert torkig van a korrupció „agyontárgyalt” jelenségéből – sajnos tévesen ítéli meg a helyzetet. Igazából a mű értelmező alcíme döbbentheti rá, hogy könyv szinte sorsdöntő fontosságú. Az alcím fogalommeghatározása – a kisstílű megvesztegetéstől a közpénzek ellopásáig – ugyanis egyértelműen utal a korrupció új típusának megjelenésére. Hogy nagyot lépjünk az időben: ennek következményei vezettek el az idei parlamenti választások, földcsuszamlásszerű eredményére.

A szerző több mint másfél évtizede folytatja az elemzéseit alátámasztó szociológiai vizsgálatokat és szólaltatja meg interjúban a korrupció sokféle érintettjét. Vagyis kutatásaival végigkövette az ország gazdasági és politikai átalakulását, beleértve a változás folyamatának részleteit is. „Az interjúkból – jegyzi meg a szerző – jócskán idéztem könyvemben, hogy szemléltessem a kapott eredményeimet, közelebb vigyem az olvasókat a való élethez, és betekintést nyújtsak a korrupció társadalmi kontextusába.” Ennek nyomán mondhatni naprakészen rögzítette a sokszor kaotikus változásoknak a társadalom hangulatára és az emberek közérzetére gyakorolt hatásait. Ezek az interjú-részletek rendkívül érdekesek, és túl azon, hogy megvilágítják a változások folyamatát – felidézték bennem is az elmúlt időszakok élményeit.

„Empirikus adataim gerincét – írja a szerző – több mint száz interjú képezi.” A belőlük kiválasztott idézetek azért is fontosak, mert érthetőbbé, szemléletesebbé, s így könnyebben befogadhatóvá teszik mondanivalóját. (Az új ismeretek befogadását sajnos gyakran nehezíti a tudomány sajátos fogalomrendszere.) Így a személyes megfogalmazású történetek hozzásegítik az olvasót, hogy megértse és elfogadja a tudományos modellekkel megrajzolt helyzetképet.

Jancsics Dávidnak a témáról készült összefoglaló munkája a „rendszerváltások” gazdasági és politikai folyamatainak tudományosan megalapozott elemzését nyújtotta. Ez először az Egyesült Államokban jelent meg, 2024-ben. Ám a magyar kiadás némileg eltérő szemléletet és megközelítést kívánt, ezért kiegészítette a további tudományos elemzés számára fontos információkkal, illetve a magyar olvasó eligazodását segítő tényekkel. Megjegyzendő, hogy ehhez nem az oknyomozó újságírók sokrétű és többnyire korrekt elemzéseit használta forrásként, inkább saját kutatásaira támaszkodott, mélyrehatóan és elfogulatlanul elemezve az összekapcsolódó részterületeket. Sokoldalúan bizonyított tényekre támaszkodva tárja az olvasó elé: mi és miért történt hazánkban az elmúlt évtizedekben.

• Olvass bele!

A könyv első fejezete összefoglalja a korrupció fogalmának szociológiai meghatározását. Ez olyan általános jelenség, amelynek „főbb mintázatai a világ bármely részén megtalálhatók.” Ennek alapján tér rá a hazai olvasókat különösen érdeklő témára. Kelet- és Kelet-Közép-Európa államszocialista gazdaságait az állandósult hiányhelyzetek jellemezték, ami kedvezett a társadalmat átszövő és az egyének között zajló korrupciónak, sőt mondhatni: ez szinte elkerülhetetlenül bekövetkezett. Ebből kiindulva elemzi a térségben lezajlott, különböző mélységű rendszerváltások folyamatát és bemutatja a korrupció új formáinak megjelenését. Jancsics korán felfigyelt a sajátos „korrupció-váltásra” – ami csak hazánkban következett be 2010-et követően. Megállapítja, hogy a 2010. áprilisi parlamenti választásokat követően a körülmények jelentősen megváltoztak: „az újonnan formálódó, az autokrácia irányába tolódó rezsimben a korrupciós minták is átalakultak.”

A kisstílű korrupciótól az állam foglyul ejtéséig című második fejezet részletesen bemutatja az előbb említett változásokat, és így összegez: hazánk az elmúlt fél évszázadban „a békés átmenettel az egypárti diktatúrából és a tervgazdálkodásból többpárti demokráciává alakult és a piacgazdaság felé fordult, ezzel pedig megkezdte a felzárkózást a Nyugathoz.” Ugyanakkor – bár ez előre látható volt – a folyamat az elképzeltnél nehezebben és ellentmondásosabban alakult. Az „állam foglyul ejtése” során új korrupciós formák jelennek meg, ezeket napjainkban új nevekkel illetik: „kleptokrácia, intézményesített vagy politikai korrupció, tolvajok uralma és jogalkotási korrupció.” És ezzel a korrupció szociológiája egyre inkább a korrupció politológiájának eszköztárával írható le.

Az „állam foglyul ejtéseként” jellemzett átalakulás olyan fontos jelenség, hogy elemzésének a szerző egész fejezetet szentel. Felidézi, hogy Orbán Viktor – kiiktatva a fékek és ellensúlyok  rendszerét, ami a demokráciában nélkülözhetetlen – Magyarországot fokozatosan Patyomkin stílusú demokráciává változtatta, amelynek „hivatalos intézményei többnyire a hatalom díszleteként funkcionálnak” – ez tette lehetővé az állam foglyul ejtését. Ennek során a Fidesz elit „először a politikai almezőket monopolizálta, majd a gazdaságra, végül egy sor más területre is kiterjesztette a hatalmi eszközeit”, a sportra, a művészetekre, a rockzenére. Ilyen módon a rendszerváltás során célként megfogalmazott politikai modell radikálisan megváltozott, ez pedig erőteljes hanyatlást idézett elő a társadalomban és a gazdaságban.Ezzel párhuzamosan megváltozott az ország korrupciós mintája is. Jancsics ezt úgy jellemezte, hogy 2010-et követően a korrupció itt kialakult rendszere „nem a normális intézményi működés ad hoc jelleggel létrejövő patologikus jelensége, hanem bele van szőve az államszerkezet szálai közé” – vagyis az „állam foglyul van ejtve”.

Ennek létrejöttét és működését részletesebben a nyolcadik fejezet (Oligarchák és politikusok) taglalja. 2010-et követően a kormányzás vezérelvévé az állam foglyul ejtése vált: „egy szűk, korrupt politikai elit irányítja minden szinten az egész rendszert.” Ez azonban egészen különös fordulathoz vezetett. Míg korábban a korrupció az állam törvényei által üldözendő cselekedet volt – hiszen a korrupt kapcsolatok szereplői az állam forrásait lopták el –, a foglyul ejtett államban a korrupció lett a törvény. Az uralkodó elit, főként pedig az egészet irányító autokrata (személy vagy csoport) tudatosan alkotott éppen olyan törvényeket, hogy bármit megszerezhessen, és amit akar, megtehessen. Mintha csak valósággá változott volna az 1970-es évek vicce: „Mi az elvi szempont a KGST-ben? Elviszem! Pont!” Vagyis a foglyul ejtett állam törvényhozása olyan formális keretet teremt, ami igazolja a rendszerszintű lopást és védi a foglyul ejtő csoport hasznát és érdekeit.

Ez a rendkívül mélyre hatoló tudományos munka nem csupán azt igazolta meggyőzően, hogy társadalmunkban gyökeresen megváltozott a korrupció jelensége, de arra is ráirányította a figyelmet, hogy a társadalom miként alkalmazkodik ehhez a helyzethez. A könyv sok egybekapcsolódó ténye és interjúrészlete megvilágítja azt a következtetést, hogy Orbán rendszere a valóságban egyre bizonytalanabb helyzetben van. Mivel az írás angol és magyar nyelvű változata még az Orbán-rendszer bukása előtt jelent meg, a szerző személyes bátorságára vall a könyv utolsó soraiban megfogalmazott – félremagyarázhatatlan – következtetése: „a foglyul ejtett államot összetartó betonszerkezet tartópilléreiben repedések mutatkoztak. Az azonban, hogy ezek a folyamatok végül elvezetnek-e a NER által létrehozott korrupt rendszer szétbomlásához, talán hamarosan kiderül, de a történetnek ez a része ennek a könyvnek már nem képezi részét.”

Az idén tavaszi politikai földcsuszamlás után mindenki elgondolkodhat azon, vajon alig néhány hónappal korábban látta-e és remélte-e azt, ami bekövetkezett. Akik akkor a változásra szavaztak és ezzel elindították az átalakulást, most elgondolkodhatnak a könyv utolsó fejezetének üzenetén. Ennek címe: A 2025 utáni korszak: A foglyul ejtett rendszer szétbomlásának kezdete? A kérdőjeles mondat pontosan kifejezi napjaink sok területen még érzékelhető bizonytalanságát. Nem felejtkezhetünk meg arról, hogy az orbáni rendszer működését az erre célra kialakított politikai intézmények és szinte korlátlan pénzügyi források alapozták meg. A könyv minden sora azt bizonyítja, elkerülhetetlen a nagyon mélyre ható átalakulás, ami egyszerre követeli meg a tudományosan megalapozott előrelátást, a határozottságot és a megfontoltságot – de az eltérő vélemények meghallgatását is. Ez nem lehetetlen, de egyáltalán nem könnyen teljesíthető. Ezért merem minél többeknek úgy ajánlani: olvassák el a könyvet, gondolkodjanak el rajta, vitassák meg barátaikkal, de figyelmesen hallgassák meg a sajátjuktól eltérő véleményeket is.

Jancsics Dávid:
A korrupció szociológiája.
A kisstílű megvesztegetéstől
a közpénzek ellopásáig
Magyarországon
Fordította: Tóth Katalin
HVG Könyvek, Budapest, 2025
220 oldal, teljes bolti ár 7200 Ft,
online ár a kiadónál 6120 Ft,
e-könyv változat 5099 Ft
ISBN 978 963 565 6646 (papír)
ISBN 978 963 565 6653 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Hogyan alakulhatott ki egy olyan rendszer Magyarországon, ahol a korrupció szinte minden területen jelen van? Hogyan érintették mindezek a gazdasági fejlődést, a társadalmi igazságosságot és az emberek bizalmát? Miért vált elfogadottá a „megoldások” keresése a törvények kijátszásával? Miért tűrjük el, hogy a közpénzek eltűnnek, miközben az állampolgárok mindennapi problémáit senki sem oldja meg?
A korrupció a magyar társadalom szövetében mélyebb hatásokat gyakorol, mint bárki gondolná – nap mint nap szembesülünk vele nemcsak a politika szintjén, hanem a mindennapi életben is. Jancsics Dávid szociológus Magyarország legújabb kori történelmét és a korrupció működését vizsgálja, feltárva a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek közötti összefonódásokat.
A szerző tizenöt évnyi kutatás eredményei alapján felfedi a szereplőket mozgató motivációkat és társadalmi kényszereket, bepillantást nyújt a hatalom és a pénz mögötti világba, ahol a közérdek háttérbe szorul, és a személyes előnyök érvényesítése kerül előtérbe.