A fiúiskola igazgatónője | Joanne Harris: Mint pók a kulcslyukon

Posted on 2023. május 25. csütörtök Szerző:

0


Paddington |

Joanne Harris, a népszerű angol-francia írónő a Twitteren harangozta be, hogy a St. Oswald-sorozat újabb kötetének megírásával igyekezett túlélni a Nagy-Britanniában más országokhoz képest is túlzott Covid-korlátozásokat. Az iskolák sokkal tovább tartottak zárva, mint máshol. A St. Oswald világában kalandozva azt érezzük, még egy ilyen igazán elavult iskolába bejárni is jobb, mint otthon kuksolni. Holott ez az intézmény igazán sötét titkokat rejt.

A Mint pók a kulcslyukon ugyan egy sorozat harmadik-negyedik – és vélhetően – utolsó darabja, ám tökéletesen élvezhető azok számára, akik nem olvasták a korábbi köteteket. Hivatalosan a sorozat eddigi két kötete az Urak és játékosok és A St. Oswald fiúiskola, ám ebben a közegben játszódik a Kékszeműfiú (sic!) is. A hagyományos brit magániskolák egyik mintapéldányában minden megesett eddig is, amit csak az olvasó el tud képzelni. Meg sok olyan is, amit nem. Most viszont egészen elképzelhetetlen történik. Nem csak kinevezik az első női igazgatót, de a modernizálás jegyében lányok is járhatnak az intézménybe. Ez utóbbinak csekély a jelentősége a történet szempontjából, annál fontosabb viszont az új igazgató személye. Rebecca Buckfast programja messze túlmutat a pedagógiai megújuláson. Sötét, múltbeli események is kötik őt az iskolához, és bármire hajlandó, hogy ezek ne kerüljenek be az intézményi közbeszédbe.

Joanne Harris nem okoz csalódást hűséges olvasóinak. Izgalmas, csavaros történet, a Harristől megszokott irodalmi igényesség és izgalmas, élettel teli karakterek az építőkockái ennek a mindvégig feszült történetnek. A sztori egy első (vagy talán utolsó) vérig tartó sakkpárbaj – a két oldalon a korábbi kötetekből megismert, az iskola hagyományainak védelmezőjeként küzdő latintanárral, Roy Straitlyvel, illetve az ambiciózus, ám igen rejtélyes múltú igazgatónővel. Miközben kész tényként kapjuk a lányok jelenlétét, ami a Mullberry House lányiskola beolvadása után koedukálttá váló St. Oswaldnak a jelene, a múltban ott bujkál az iskola rivalizálása a másik privát fiúiskolával, a King Henryvel, és a szintén helyi, de állami Sunnybank iskolával.

A tanévkezdés előtti napon diákok egy csoportja érkezik Straitleyhez – akit szinte halálra rémítenek a változások –, hogy elmondja: szerintük egy holttestet láttak ott, ahova Buckfast az új uszoda építését tervezi. De Rebeccát még egy holttest sem állítja meg, csak az ambíciója számít és a kitűnési vágya. Vagy talán más van a háttérben? Ez a kérdés motoszkál az olvasóban az első pillanattól. Lassan bontakozik ki a rejtélyes történet, ami Rebecca bátyjának eltűnésével kezdődött – Rebecca akkor még csak ötéves volt –, továbbá ennek az esetnek az utóéletével. Stílusosan és tartalmasan megírt, sötét, lassan előszivárgó thriller.

Joanne Harris legnagyobb írói erőssége a karakterek kidolgozása. Képes a szereplői bőrébe bújni, minden érzésüket és gondolatukat megragadni. Háromdimenziós képet alkot róluk, ettől az olvasó úgy érzi, valóban ismeri őket. A Mint pók a kulcslyukon nagyon karakterközpontú könyv, Rebecca Buckfast és Roy Straitley kettős szemszögéből két idősíkon elmesélve. A sorozat korábbi köteteinek olvasói mindkettőjüket ismerik, bár az igazgatónő akkor még Becky Price-ként szerepelt. Ahogy Rebecca elmeséli Straitleynek a múltját, láthatjuk, hogy a bátyja eltűnésének sokkja hogyan hatott az életére. Nem nehéz elképzelni, hogyan lett ez a trauma alapvető jellemformáló erő, pedig a gyökerét egészen az utolsó oldalakig csak sejtjük.

Straitleynek nemcsak munkahelye – az élete a St. Oswald. Miközben egyre romló egészségi állapotban hallgatja a nő lassan adagolt történetét, már fontolgatja a nyugdíjba vonulás szörnyű perspektíváját. Rebecca és Straitley két nagyon ellentétes oldalt képvisel: Rebecca az új szellemiséget hozza az iskolába, a változást és a már nagyon szükséges modernizációt, a latintanár ellenben védelmezi a régi gárdát, a St. Oswald történetét és hagyományait, meg persze azt az értékrendet, amit a St. Oswald mindig képviselt. Kettőjük összecsapása elgondolkodtatja az olvasót, hiszen látja a modernizáció kegyetlen oldalát is.

Joanne Harris nemcsak a karakterek megformálásában remekel, hanem a cselekmény felépítésében is. Egyik elbeszélője sem megbízható. Rebecca a távoli, kisgyermekkori emlékekre támaszkodik, Roy memóriája viszont időnként kihagy, visszaemlékezéseit összekavarja. Ez a megbízhatatlanság fokozza a feszültséget, miközben a cselekmény kiszámított lassúsággal hömpölyög. A részleteket cseppenként adagolja a szerző, aki végig leköti az olvasót a tőle megszokott szemfényvesztő trükkökkel.

Sajnálatos módon nem sikerült megtalálnom a közös hullámhosszot Szűr-Szabó Katalin magyar fordításával, így a kötet harmadánál áttértem az eredeti, angol változat olvasására. Bár Szűr-Szabó a rendszeres magyar fordítója Harrisnak, más kötetekkel kapcsolatban nem emlékszem hasonló élményre. (Igaz, az életmű egy részét angolul olvastam, és a többi kötet most nincs is kéznél, hogy összehasonlítsam.) Leginkább az zavart, hogy az iskolával kapcsolatos kifejezések zömét a magyar iskolákban nem használatos kifejezésekkel, sokszor szó szerint tette át. Csakhogy tanszékek kizárólag az egyetemen vannak, és a tanárokat nem nevezzük Mesternek – főleg nem nagy M-mel –, de ebben sem következetes (Sajnálom, kedves szerkesztő!), miközben a Grammar School kifejezést a legkézenfekvőbb magyarítással gimnáziumnak nevezi.

Joanne Harris

Joanne Harris: Mint pók a kulcslyukon
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Libri Kiadó, Budapest, 2023
508 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
online ár a bookline.hu-n 4250 Ft,
e-könyv változat 3299 Ft
ISBN 978 963 604 0291 (papír)
ISBN 978 963 604 2264 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A patinás, több mint ötszáz éves múltú yorkshire-i gimnázium, a St. Oswald fiúiskola életében bekövetkezik az elképzelhetetlen: Rebecca Buckfast személyében kinevezik az intézmény élére az első női igazgatót. Rebecca Buckfast elszánt, ambiciózus nő, aki mindent megtesz azért, hogy sikeres legyen ebben a férfiak uralta világban.
Miközben a tanárok és a diákok próbálnak alkalmazkodni az új helyzethez, újabb esemény forgatja fel az iskola életét: Roy Straitley latintanár tanítványai az iskola új szárnyának építkezésén emberi maradványokat fedeznek fel. Straitley azonnal értesíti az igazgatónőt, ám amikor beszámol neki a fejleményekről, úgy érzi, hogy a nőt nem éri váratlanul a holttest felbukkanása…
Vajon köze van a holttestnek Rebecca Buckfast múltjához és ahhoz, hogy a bátyja sok-sok évvel ezelőtt eltűnt, ő maga pedig bátyjának egykori iskolájában vállalt tanári állást? Buckfast kész elmesélni élete történetét Straitleynek, a kérdés csak az, mennyire lehet megbízni az emlékeiben, mennyire őszinték a szándékai, és vajon mire készül most…