Hungária: nagy porszem a világban | Magyarország globális története 1869—2022.

kistibi |

Nem hagyományos történelmi szakkönyvet tart kezében az olvasó. A kötet szerkesztői, Laczó Ferenc és Varga Bálint az előszóban felhívják a figyelmet arra, hogy két fontos gondolat fókuszában szeretnék új szemszögből megvilágítani Magyarország történelmét. „…arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarország sokrétű, sok szempontból globális hatókörű transznacionális kapcsolatai miként alakították a modern kori és mai magyar társadalmat…”

A kötet száz, tudományos színvonalú tanulmányból áll, mégis közérthetően tárgyalja újra az elmúlt százötvenhárom év történelmét; vagyis az 1869 és 2022 közötti évek valamilyen szempontból izgalmas, érdekes eseményeit.

Hogy mit is jelent a szerkesztők által említett transznacionális és globális szempont, azt a kötet egyik tanulmánya alapján szeretném bemutatni.

1973-ban járunk. Március 2-án mutatták be a Vígszínházban a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt. Déry Tibor azonos című regénye 1971-ben jelent meg. A musical a regény elég erőteljesen leegyszerűsített változata. Az alapműben Eszter az emlékei elől menekül – gyermekkorában a szeme előtt gyilkolták meg szüleit a nyilasok –, párjával, Józseffel disszidálnak. A múlt az USA-ban is Eszterrel él, folyamatos menekülésre készteti. Montanában, egy fesztiválon a nyilas rémtettek emléke és a rock orgiája keveredik össze Eszter gondolataiban, az író fantáziájában és a regény valóságában. Nyilván jó alkalmat adott ez a történet a korabeli kritikának, hogy elcsámcsogjon a Nyugat alkonyán, a rock embertelenségén, a zenére elállatiasodott fiatalokon – holott a regény és a musical sem igazán erről szólt. És mitől transznacionális a történet? Attól, hogy a tanulmány megmutatja azt is, hol tart ekkor a szocializmus és a szocializmuson túli világ: a nagyvilágban a Hair és a Jézus Krisztus Szupersztár fémjelzi az új idők új dalait.

(Mi eközben magyar farmerben feszítve isszuk a Kőbányán gyártott kólát, és szívjuk az egri Marlborót. A Nyugat a Szelíd motorosok meg az Eper és vér lázában ég, nálunk kijön a betyár témájú Talpuk alatt fütyül a szél. A helyzetet talán legjobban A veréb is madár című vígjáték forgatása jellemzi. A sok éve disszidált amerikai ikertestvér egy Ford Thunderbirdön érkezik. A forgatásra ehhez kölcsön kérték Medveczky Ilonáét, aki akkoriban Nyugat-Németországban is ünnepelt revütáncos volt. Nagyon rossz nyelvek szerint a filmre csak a kocsija miatt szerződtették.)

Déry ekkor már közel van a nyolcvanhoz. Már nem akar megfelelni senkinek, és leginkább Balatonfüreden, a Tamás-hegyi házában tölti idejét. Ide hívja meg 1970-ben a Paál István vezette Szegedi Egyetemi Színpad színészeit, köszönetként, mert színpadra állították abszurd drámáját, az Óriáscsecsemőt. Balatonfüreden az Illés együttes ad koncertet. Az ifjaknak nem sikerült jegyet szerezniük, de számukra nincs akadály. Magukkal viszik az öreget, a drótkerítésen átmásznak, Déryt átemelik, és buliznak egy hatalmasat. Az írónak ez az utolsó bulija adja az alapötletet, majd egy év múlva megszületik a regény, a Képzelt riport, végül a később négyszáz előadást megélt musical. (Ez a történet csak kiegészíti a tanulmányt, első kézből való. Notheisz János, egykori főiskolai magyartanárom Paál Isti színjátszója volt, játszott az Óriáscsecsemőben: tőle hallottam.)

Ahogyan én értelmezem, a történelemfelfogásban az a transznacionális és globális szempont, hogy egy korról, egy ügyről a lehető legtöbb látószögből írjunk, egy pusztán belpolitikainak látszó esemény kapcsán is muszáj szót ejteni nemzetközi hatásokról. A „hivatalos” történelemszemlélet csak kicsi része az egésznek. Ne mindig a győztesek írják a történelmet!

A tanulmányok kronologikus sorrendben követik egymást. Néha egy-egy év kimarad, némelyik esztendőről viszont négy tanulmány is szól.

1873-at a „három K” évének nevezik. Krach, kolera, kiállítás. Pesten a megbetegedés-halálozás aránya 50-50%-os, Magyarországon 65%-os. Világcsúcstartók vagyunk. A teljes veszteség 480 000 fő. Nagyon rossz a gabonatermés, egy gombabetegség, a gabonarozsda támadja a kenyérnek valót. Éhínség-közeli állapot. Ráadásul összeomlik a bécsi tőzsde, több latin-amerikai állam csődöt jelent, és több mint hétmillió látogatóval zár a Bécsi Világkiállítás. Ezek az egymás melletti adatok ma csupán izgalmasak, akkor maga lehetett a pokol. A tanulmány leírja, hogy hol pusztított legerősebben a kolera. A Tisza-mente volt, a jobb és bal parti megyékben egyaránt. Egy tanulmány az 1918-as spanyolnátháról szól, egy a 2020-as koronavírus-járvány hatásairól. Érdemes összehasonlítgatni az írásokat, adatokat egyaránt.

1904-ben jelent meg Magyarországon Karl May talán legismertebb műve, a Winnetou. Hihetetlen népszerűségnek örvendett, és ebben eddig nincs is semmi meglepő, tudtuk. De az okot általában nem. Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia kimaradtak a gyarmatosításból, mellőzöttnek érezték magukat, ezért németek több ponton találtak hasonlóságot az indiánok és maguk között, mint tehetséges, de második sorba szorított nemzetek. Ezt a hangulatot érezte meg Karl May, és lett a valaha is legtöbb könyvet eladott német szerző. De megtudhatjuk a tanulmányból, hogy mekkora volt az „indiánosdi” divatja Magyarországon is. Cseh Tamás 1960-as években alapította bakonyi csapatát, de „indián” volt már a 30-as években Baktay Ervin is, Csodálatos, hogy mi minden fért bele ennek a rendkívüli embernek az életébe! Elegendő a két hatalmas indiai eposz, a Mahábhárata és a Rámájana fordítását említeni. Baktay indián-játéka is a néprajz felől indult, és merült az idealizált törzsi világba.

A szerzőkről: a kötet végén (és alább, a fülszöveg után) megtalálható a névsoruk, meg sem kísérlem felsorolni őket. A magyar tudomány színe-virága. Etnográfusok, történészek, szociológusok, dokumentumfilmesek… Brnotól Budapestig, Bécstől Dublinig, New Yorktól Berlinen át Debrecenig. Ez a hatalmas merítés teszi lehetővé az újszerű, igazán színes történelmi kaleidoszkópot.

• Olvass bele!

1919-ről négy tanulmányt olvashatunk. A dátumról majdnem minden felnőttnek a Tanácsköztársaság jut az eszébe először (a fiatal korosztályra nem merek tippelni). Az első tanulmány nem is igazán a létrejöttének körülményeit elemzi a Tanácsköztársaságnak, hanem azt az igyekezetét, hogy hogyan próbálja forradalmasítani Ausztriát, hogyan segít a Bajor, illetve a Szlovák Tanácsköztársaságnak. A következő tanulmánynak már Horthy „fehér lovas” akciója van a fókuszában. Ez eddig hagyományos történetírás. Fehér terror, vörös terror, piros vér folyik, „fehér vér” folyik… Megjelennek a kelet-ázsiai kultúrák Magyarországon. Hopp Ferenc műgyűjtő mintegy 4000 darabos keleti műtárgygyűjteményét hagyja a magyar államra, a villájával együtt. A keleti kultúrák a kényszerű nyitás után mintegy 70-80 évvel Európa és a világ érdeklődésének középpontjába kerülnek, és ebben legalább együtt haladunk az élvonallal. De ekkor kerül az olvasók elé a Magyar Divatipar című folyóirat is, ami új lendületet ad a magyar könnyűiparnak, olvashatjuk a lap megjelenéséről szóló tanulmányban.

Száz év múlva, ha csak a mai magyar kormány által közölt információkat olvasnánk, vajon milyen hatást keltene Magyarország arca?

A numerus clausus-törvény elfogadása, 1920. „Magyarország kitüntetett és hírhedt helyet foglal el ebben a történetben, mivel az egyetemi antiszemitizmust egyedül itt szentesítette az állam törvényhozással…”A szépítő körülírással fogalmazott törvényszöveg a zsidóságot célozta meg, hogy lépésenként kisöpörje őket a társadalomból. Ezt a szégyenfoltot a magyar történetírás sosem lesz képes letörölni, de mint mindig, árnyaltabb a kép ennél. Lélektani-történelmi előzménye: „Mivel tagjai közt a zsidó származásúak aránya meghaladta a 60%-ot, a Horthy korszak antiszemita légkörében »zsidódiktatúraként« azonosították a proletárdiktatúrát.” Továbbá Trianon utána a négy magyar tudományegyetem közül kettő – Kolozsvár, Pozsony – elveszett, és 1920 nyarán úgy nézett ki a helyzet, hogy többen járnak kevesebb egyetemre.

Rengeteg témában olvashatunk még izgalmas, érdekes, szokatlan dolgokat, megközelítéseket. A kötet csaknem ötszáz oldalas, elég apró betűs, terjedelme hatalmas. Ennél részletesebb bemutatására nem vállalkozhattam, csak arra, hogy egy-két témát kiemelve megmutassam, milyen technikával dolgoztak az alkotók.

Köszönet a kiadónak a hatalmas és úttörő kötet létrehozásáért, és különösen a történészgeneráció két ifjú titánjának, Laczó Ferencnek és Varga Bálintnak, akik rendet varázsoltak az idő káoszába.

Magyarország globális története 1869–2022
Szerkesztette: Laczó Ferenc, Varga Bálint
Corvina Kiadó, Budapest, 2022
448 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft
kedvezményes ár a lira.hu-n 3992
e-könyv változat 3249 Ft
ISBN 978 963 136 8079 (papír)
ISBN 978 963 136 8253 (e-könyv)’

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Hogyan vettek részt a magyar női aktivisták a szüfrazsett mozgalomban, és miként befolyásolta Teleki Pál az iraki-török határkonfliktust? Hogyan lett bevett vallássá Magyarországon az iszlám, és mikor alapították az ország első jógaiskoláját? Mi kapcsolja össze Horthy Miklóst az egyiptomi Gamal Abdel Nasszerral és a chilei gazdasági reformokat a Bokros-csomaggal? Kik voltak a magyar maoisták, és hogyan készülhetett Coca-Cola a szocialista Magyarországon? Milyen okból látogatott Che Guevara Budapestre, és miként lett a kubai születésű Carlos Pérez a kézilabda-vb magyar gólkirálya? Miért hozott létre autógyárat a japán Suzuki Esztergomban, és minek hatására szerveződtek mozgalommá a magyar környezetvédők.
A könyv nagyszabású kísérlet Magyarország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői – történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok – az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki.
Meghatározó jelentőségű, de mégiscsak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteket elemeznek tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy az elmúlt másfél évszázad során az ország milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, ugyanakkor nagyon is integráns része.

A könyv szerzői: Ablonczy Balázs, Apor Balázs, Apor Péter, B. Kádár Zsuzsanna, Baár Mónika, Balázs Eszter, Balogh Róbert, Bányai Viktória, Bartha Ákos, Békés Csaba, Bezsenyi Tamás, Bódy Zsombor, Bohus Kata, Böcskei Balázs, Czeferner Dóra, Csaplár-Degovics Krisztián, Csatári Bence, Csicsics Anna, Csizmadia Ervin, Csunderlik Péter, Dés Fanni, Egry Gábor, Eiler Ferenc, Farkas Ildikó, Farkas Judit, Fejős Zoltán, Fóris Ákos, Főzy Vilma, Annina Gagyiova, Géra Eleonóra, Gerőcs Tamás, Gyáni Gábor, Gyarmati János, Hanzli Péter, Hegedűs Dániel, Hermann Gabriella, Hidvégi Mária, Ignácz Károly, Kelemen Ágnes Katalin, Keller Márkus, Kerepeszki Róbert, Kövér György, Kund Attila, Laczó Ferenc, Lászlófi Viola, Majtényi Balázs, Majtényi György, Mervay Mátyás, Mestyán Ádám, Mikecz Dániel, Németh András, Németh Bence, Nóvé Béla, Nyíri Pál, Pálfy Eszter, Pap Szilárd István, Pelles Márton, Pinkasz András, Piroska Dóra, Pogány Ágnes, Révész Sándor, Révész Tamás, Sass Magdolna, Scheibner Tamás, Sik Endre, Simándi Irén, Sipos Balázs, Slachta Krisztina, Sz. Kristóf Ildikó, Szapor Judit, Szathmári Botond, Szatmári Judit Anna, Szegedi Péter, Szente-Varga Mónika, Takács Judit, Takács Róbert, Tófalvy Tamás, Török Róbert, Vámos Péter, Varga Bálint, Vargha Dóra, Verő-Valló Judit