Browsing All posts tagged under »tanulmányok«

Magyarország globális története 1869—2022 (részlet)

május 21, 2022 Írta:

0

Bevezető Laczó Ferenc – Varga Bálint Természetesen némileg más a világtörténelem kulcstémáit és csomópontjait a nyugat-európai centrumból (Franciaország, Hollandia, Flandria), időnként nagyhatalmi státusra szert tevő, máskor a centrum és a félperiféria között ingázó országokból és régiókból (Németország, Portugália, Spanyolország, Katalónia, Olaszország, Szicília), és megint más egy kelet-közép-európai kisállam globális kapcsolatain keresztül elbeszélni. Míg a Boucheron […]

Hungária: nagy porszem a világban | Magyarország globális története 1869—2022.

május 21, 2022 Írta:

0

kistibi | Nem hagyományos történelmi szakkönyvet tart kezében az olvasó. A kötet szerkesztői, Laczó Ferenc és Varga Bálint az előszóban felhívják a figyelmet arra, hogy két fontos gondolat fókuszában szeretnék új szemszögből megvilágítani Magyarország történelmét. „…arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarország sokrétű, sok szempontból globális hatókörű transznacionális kapcsolatai miként alakították a modern kori és mai magyar […]

Szelényi Iván: Tanulmányok az illiberális posztkommunista kapitalizmusról (részlet)

április 25, 2019 Írta:

0

Bevezetés 2014 májusában, éppen 39 év távollét után visszaköltöztem Budapestre. 1971-től, s különösen az 1974 és 1989 közötti időszakban alig, vagy egyáltalán nem publikáltam Magyarországon. 1989 után megszűnt a cenzúra, de én az UCLA-n, illetve a Yale-en tanítottam, ezért elsősorban angolul írtam tudományos igényű írásaimat. Néhány dolgozatomat lefordították ugyan, adtam magyar napi- és hetilapoknak terjedelmes […]

Ciki-szociológia? | Szelényi Iván: Tanulmányok az illiberális posztkommunista kapitalizmusról

április 25, 2019 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Nem szokásom, nem is ildomos panaszkodni valamely vállalt feladat miatt (különösen, ha nem is kötelező), de nem akarom elhallgatni, hogy gondot okozott, mit írjak erről a könyvről. Ugyanis nem vagyok a témájának tudósa, tehát a bő négy évtizede elmenekült, majd négy éve hazaköltözött Szelényi Iván könyvének szakmai megítélésére nem vállalkozom, noha annak […]

Ungvári Tamás: A tragikumról (részlet)

október 25, 2013 Írta:

0

| V. | Az antik és a modern  tragédia különbsége | A görög tragédiák a mitológia tüzetes ismerete nélkül is érthetők: zárt világuk nem követel a drámán kívüli magyarázatot. A tragédiaversenyeken egész szekvenciákkal lépett fel Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész. Három tragédia alkotott egységet (szatírjátékkal), de mindegyik részlet magában is kerek, mivel csoportban is egyéniség maradt. Miért […]

Boldog vég? | Ungvári Tamás: A tragikumról

október 25, 2013 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna Lesznek, akik furcsállják majd a címben feltett kérdést, hiszen mi köze is lenne a tragédiának a boldog véghez? Nos, én úgy vélem, jó lett volna, ha a most olvasott mű vége is az érvényes és igazi tragikumról szólhat, mert ez azt is jelentené, hogy jelenünk, a kortárs dráma is fel tud mutatni érvényes […]

Koltai Tamás: Zsöllyerablét

június 3, 2013 Írta:

0

Ötven éve van jelen írásaival a magyar színházi életben Koltai Tamás. Az ötven év termé­séből válogatott munkái olvasása közben a színház iránt érdeklődő olvasó nehezen tudja eldönteni, mi gyönyörködteti jobban: az írások tárgyát képező művek, alkotók, előadások értő és érzékletes megjelenítése vagy a mögöttük felsejlő színházi eszmény kirajzolódása, a megvalósult műalkotás éles szemű megfigyelése vagy […]

Koltai Tamás: Zsöllyerablét (részlet)

június 3, 2013 Írta:

0

Polonius, dán főkamarás? Jean Vilart egyszer megkérdezték, hogyan kell előadni a klasszikus tragédiákat. A francia népszínház atyja bölcsen úgy felelt, hogy ennek a látszólag egyszerű kérdésnek egy egész könyvet lehetne szentelni, de erre a könyvre hiába várunk, mert sem Talma, sem Copeau nem írta meg. S még hozzátette – ha a kérdező számára nem lett […]

Boldog rabság | Koltai Tamás: Zsöllyerablét

június 3, 2013 Írta:

0

Írta: Tóth Zsuzsanna Zsöllyerablét címmel jelent meg kötete Koltai Tamásnak, az ismert színikritikusnak. Végigolvasva a friss megjegyzésekkel ellátott, már publikált írásokat tartalmazó kötetet, csak azt kívánhatom minden színházszerető ember, s az egész magyar színházművészet nevében, hogy a szerző maradjon is fogságban. Szegényebbek lennénk, ha szabadulna. Szerencsére nem is tud, nem képes rá, ő már élete […]