Gyúlékony filmszalagok nyomában | Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood

Posted on 2022. április 28. csütörtök Szerző:

1


H. Móra Éva | 

Nem fukarkodik a Pagony Kiadó az Abszolút Töri sorozat újabb és újabb darabjaival: az elmúlt évben három, idén már két kötettel örvendeztették meg az olvasókat. Aki ismeri ezeket a könyveket, tudja, milyen élvezetesek és hasznosak egyszerre: kilépve a történelemkönyvek olykor száraz lapjai közül, alaposabb betekintést engednek egy-egy korszak hétköznapjaiba – és emellett szórakoztatnak is. A kerettörténet mindig ugyanaz: a gimnázium udvarán álló öreg fa belsejébe jutva léphetnek át a szereplők egy letűnt korba, ezúttal 1914-be, a helyszín pedig Budapest és Kolozsvár, azaz a címbeli Szamos-parti Hollywood.

Zágoni Balázs az írás, újságírás mellett filmes szakember is, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanít filmtörténetet. Hatalmas tudásanyaggal felvértezve írt könyvet a filmtörténet hőskoráról, ami – kevesen tudják – szűkebb hazájához, Kolozsvárhoz kötődik. Imponálóan gazdag és sokszínű regényét olvasva azon gondolkoztam, hogyan is lehetne rávenni a kamaszokat e könyv elolvasására. Igen, rávenni, hiszen mi motiválhatná őket a 20. század eleji némafilmek históriájának megismerésére? Michael Curtiz, vagyis Kertész Mihály neve? Nem mond nekik semmit. Hogy Oscar-díjas lett, a Casablanca rendezője volt? Nem ismerik ezt a filmet, esetleg a szüleik, talán. Komolyan foglalkoztatott, foglalkoztat ez a kérdés, mert érdemes lenne minél több fiatal kezébe adni ezt a regényt.

Pedagógusfejjel kezdtem el agyalni: a film maga érdekli őket, az ő műfajuk (szemben a könyvvel, a betűvel…), ez kiindulásnak nem rossz. Némafilm… érdekes. Próbáljuk ki! Játsszunk el történeteket csak mozdulatokkal, mimikával! Mennyire más kifejezőeszközök kellenek ide! (Jászai Mari is megtapasztalja ezt a történet során.) Aztán a technika, a fekete-fehér kivitelezés… Egy erős, lila smink mennyivel másképp mutat a fekete-fehér végeredményen! – Valahogy így motiválnám diákjaimat. Mert olvasniuk kell ezt a könyvet!

A kiadó 10 éves kortól ajánlja – nos, én későbbre tenném a kézbeadás idejét. Mostanság hetedik osztályban tanulják a gyerekek az első világháborút, s végigtekintve a szerteágazó cselekményen, a történelmi háttér tényein, a magyarázatokon, a dialógusokon, 13 éves kor alatt nemigen tudnak mit kezdeni mindezzel az ifjú olvasók. (Az ajánlás valószínűleg magára a sorozatra utal, ám ez a pontatlanság így megtévesztő lehet.)

Mi mindent nyújt hát annak, aki nem riad vissza a vaskos kötettől? Egyrészt rengeteg kalandot, izgalmat. A három időutazó: Karola, Bende és Fejó (a becenév érdekes módon a Ferenc József névből keletkezett, ez is egy színfolt a cselekményben) kénytelen hirtelen jött ötletekkel, füllentésekkel, aztán egész hazugságszövevénnyel leplezni azt, hogy ők valójában a jövőből kerültek ide, a múltba. Eleve képtelen helyzet! És folyamatos a feszültség, hiszen bármikor lebukhatnak. Két alkalommal ez majdnem bekövetkezik, ám mindig jön valami váratlan fordulat. Fokozza az izgalmakat az is, hogy végül a trió visszatér ugyan a jelenbe, de rájönnek, hogy hibáztak – a történelmet nem lehet utólag módosítani, meghamisítani! –, így ismét irány a múlt! Most azonban már a világháború eseményei zajlanak, s a régi helyszínek, szereplők új színben tűnnek fel, minden megváltozik. Mindeközben alaposan elmerülhetünk a kor szokásaiban: részletes leírásokat kapunk a kávéházi életről, a ruhakölteményekről, az étkezési szokásokról, az arisztokrácia és a cselédség, a magyar főurak és a havasi románok életmódjáról – és persze, természetesen a film, a forgatások világáról.

Szembesülünk a fiatal Kertész Mihály kissé arrogáns rendezői stílusával; látjuk a színigazgató Janovics Jenő elhivatottságát, kitartását még a legnehezebb időkben is; az akkor már nagy nevű Jászai Mari első botladozásait élete első filmszerepében. A valós szereplők között még kiemelkedik Bánffy Miklós gróf, a polihisztor alakja, igen humánus, haladó nézeteket képvisel minden megnyilatkozásában. A birtokához tartozó erdőkről, tájakról így vall: „A nagyapám vette, apám tovább gyarapította, nagykorúságomkor tizenegyezer holdat a nevemre íratott. De én nem gondolom, hogy ettől az enyém lenne. Szerintem azé, aki végigjárja az utat, és beszippantja a karcos levegőt. Azé, aki lenéz a hegytetőről, figyeli a köröző sast, vagy aki ágakat gyűjt és tábortüzet rak, hogy melegedjék az éjszakában, a csillagoktól rogyadozó ég alatt. Nekem ugyan van valami papírom a bánffyhunyadi jegyzőnél […], de valójában csak akkor az enyém, ha idejövök.”

Komoly mondanivalója, üzenete van ám ennek a látszólag bohém témájú regénynek – a felnőtt olvasók számára is! A nemzetiségi kérdés újfajta megközelítését láthatjuk itt, aminek mi, anyaországbeli magyarok valójában csak a Trianon utáni nézőpontját valljuk magunkénak. A történetben feltárul egy másik, a monarchiabeli román kisebbség nézőpontja, ezzel sokan most szembesülhetünk először. Tanulságos. És zseniális, ahogy a szerző ezt szemlélteti, mégpedig Bánffy gróf szavaival, aki egy érmét vesz elő, s azzal mutatja a fiataloknak: mindennek két oldala van… Markánsan kirajzolódnak még másféle ellentétek is, például az arisztokrácia és szegényparasztság között. De a nemesség sem homogén: Gazsi báró parodisztikus alakja a maradi, erőszakosan magyarosítani akaró réteg megtestesítője, szánalmas ellentéte a valóban nemes lelkű Bánffynak vagy Carola asszonynak.

Zágoni az ifjúságnak szánta művét, így természetes, hogy nincs híján a humornak sem. Sok-sok diákos ugratásnak lehetünk tanúi, de emlékezetes az a körülményesség is, ahogy egy grófot éjjeli álmából kell ébreszteni: egyik szolga a másiknak szól, az a komornyiknak, aki ezután a főkomornyiknak… S az ébresztés oka sem mellékes: párbaj! Bizony Bende, az egyik időutazó diákunk párbajba keveredik, szívügyben. Mert szerelmi szál is színezi a történetet, így lesz kerek, és még vonzóbb a fiatalok számára.

Figyelemre méltó, hogy bár harmadik személyben, a „mindentudó elbeszélő” szemszögéből értesülünk a történésekről, mégis határozottan úgy éreztem, hogy Karola nézőpontja a mérvadó, az ő érzéseiből kapunk a legtöbbet. Hagyománya van ennek is irodalmunkban, hogy férfi író női lélekbe bújik, ezáltal nekünk izgalmasabb, írói részről pedig bravúrosabb. Más is figyelemre méltó még. Nemcsak a kamaszokban, de bennünk, felnőtt olvasókban is rengeteg kérdés marad a történelmi hátteret illetően. Ezek sem maradnak megválaszolatlanul, a könyv végén Návai Péter avat be minket türelmes, jó tanító módjára a részletekbe.

Hatalmas felkészülés előzte meg ennek a könyvnek a megszületését, valódi alázattal. Jellemző és rokonszenves az a mód, ahogy az író a szokásos köszönetnyilvánítások végén odaírja: „Minden elismerés az övék, és minden megmaradt hiba az enyém.”

Az olvasó részéről pedig az elismerés az íróé.

Zágoni Balázs

Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood
Abszolút Töri sorozat
Pagony Kiadó, Budapest, 2022
416 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3817 Ft
ISBN 978 963 587 0905

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Vitéz János Gimnázium udvarán álló ősöreg fa gyökerei közt a múltba vezető alagutak kanyarognak. Egyre több gyerek szeretné megnézni, milyen is egy másik korszak – ki a családját keresi, ki történelmi tények után kutat, más meg csak sodródik.
Főhőseink most 1914-be, a magyar filmgyártás hajnalára mennek vissza, előbb Budapestre, majd Kolozsvárra, hogy megnézzék, Kertész Mihály tényleg azonos-e az Oscar-díjas Michael Curtizzel, akiről házi dolgozatot kell írniuk. Mire azonban elmerülnek a korabeli filmsztárok és színházi estek világában, és Fejó megtanul filmezni, Karolának pedig komoly udvarlója akad, kitör az első világháború. Ekkor döbbennek rá arra, hogy a felszín alatt nagyon erős társadalmi és nemzetiségi feszültségek forrnak, a nagyhatalmi játszmák pedig pillanatokon belül a trianoni határokhoz fognak vezetni.