Prostimesék | Lia Celi: Tizenkét pillangó

Posted on 2022. április 18. hétfő Szerző:

0


Somogyi András |

Nem szokványos ez a könyv, mondhatnám úgy is, „korhatáros”, hiszen Lia Celi tizenkét híres örömlány történetét meséli el. Közben megismerkedhetünk a prostitúció általános szubkultúrájával, amely nem sokat változott az idők folyamán. És itt valóban az idők folyamáról beszélhetünk, hiszen a szerző által átfogott időszak az Ószövetségtől napjainkig terjed.

Lia Celi tisztelettel mesél a nőkről, akik kényszerből, kalandvágyból vagy csak egyszerűen a jobb élet reményében bocsátották áruba testüket. A hatóságok szinte mindenütt üldözték és üldözik a prostitúciót, bár a bordélyházakkal szemben sokszor engedékenyebbek voltak, mivel azok rendészeti és egészségügyi szempontokból jobban voltak kezelhetők, mint az utcalányok – nem szólva egy-egy hatóság számára a madámok által fizetett védelmi díjakról. A tizenkét pillangó – a szerző szavaival – bátorsággal, gyakorlatias gondolkodással, intelligenciával és szemtelenséggel hódított kemény és igazságtalan korokban, amikor csak álom lehetett az a szabadság, amit a 21. századi nők élvezhetnek – ha nem is mindenütt a Földön.

Kedvcsinálóként válogassunk néhányat a tizenkét pillangó közül.

F. R. Pickersgill bibliai illusztrációján (1897) már a kémeket megmentő Ráháb látható

Első hősünket az Ótestamentumból ismerhetjük meg. Ráháb valamikor a Krisztus előtti tizenötödik században gyakorolta a legősibb mesterséget a világ egyik legősibb városában, Jerikóban. Egyiptom felől óriási menekülthullám tartott a város felé Józsué vezetésével – céljuk a város elfoglalása volt. Ráhábnál megjelent két nagyon óvatos idegen, akiket az egyik szomszéd feljelentett, mivel felismerte, hogy a két férfi kém, akik a város elfoglalását jöttek előkészíteni. Ráháb bölcsen elbújtatta a kémeket – de üzletet kötött velük. Megmenti őket, cserébe viszont, ha a zsidó csapatok elfoglalják a várost, megkímélik őt és családját. Józsué serege hat napig körözött a rettegő város körül kürtöket fújva, majd a hetedik napon bevették Jerikót. Mikor a hódítók megkérdezték Ráhábot, hogy kit ítél halálra – a megalázott, szinte tárgynak tekintett, kihasznált leány azt felelte: mindet! Celi megjegyzi, és idézi is, hogy Ráháb mai alteregója Kocsma Jenny, Brecht Koldusoperájából. Az ő dalában ugyanez a válasz hangzik el az ötven ágyúval és nyolc vitorlával érkező kalózok kérdésére. (Brecht dalszövege ihlette Faludy Györgynek Villon „bőrében megírt” közismert művét: Ballada a kalózok szeretőjéről.) Ráháb további sorsa azért érdekes, mert megértjük belőle, hogyan kerülhetett a Könyvek Könyvébe. Felhagyott korábbi pogány istenei, Baál és Astarte imádatával, és áttért a zsidó vallásra, félve és tisztelve a Vörös-tengert megnyitni képes Jahve hatalmát. A legenda szerint ötvenéves fejjel még feleségül is ment magához Józsuéhoz.

Ninon de l’Enclos (Ninon de Lenclos)

Következő választottunk Ninon de Lenclos, aki 1623-ban született, Párizs Marais negyedének egyik kis palotájában. Az eleven eszű, fiús természetű lányka idegenkedett anyja szenteskedésétől, inkább csapodár apjához vonzódott. Szerette a táncot, a párbajokat, a szabad ég alatti életet. Intellektuális és zenei tehetsége korán megmutatkozott, magától sajátította el a spanyol és olasz nyelvet, egyébként rendíthetetlen ateista volt. Apja párbajban megölt egy bárót ezért menekülnie kellett, a felesége és a lánya egy fillér nélkül maradt Franciaországban. Ninon tehetsége ajtót nyitott neki a legjobb szalonokba, amelyeket azonban nemcsak erkölcsös nemes hölgyek tartottak fenn, hanem könnyűvérű nők is. Megélhetési háttér híján anyja eladja 18 éves lányát a vagyonos parlamenti tanácsosnak, Coulonnak, aki luxus körülmények között tartja ki. Ő az első azon urak listáján, akikkel Ninon pénzért bújik ágyba. Szépsége, intelligenciája, csembalójátéka révén bejáratos lett a királyi udvarba is, felső kategóriás kurtizán lett. Legendás szellemességével még XIV. Lajost is meghódítja. Kliensei listáján egyre tekintélyesebb nevek szerepelnek. Jövedelmét gondosan kezeli, komoly összeget tesz félre. Két szeretőjével folytatott párhuzamos viszonyból születik fia, s mivel nem tudják, melyikük az apa, kockavetéssel döntenek. Ninon idősödve feladta ateizmusát, s buzgó katolikusként halt meg. Végrendeletében ezer frankot hagyott tizenegy éves keresztfiára. François-Marie Arouet-nek hívják, Voltaire néven válik majd híressé.

Estella Thompson (Divine Brown)

Ugorjunk néhány évszázadot, 1995-öt írunk. Estella Thompson az oaklandi fekete gettóban nőtt fel. Tizenhét éves korában már két kislány anyja, és hogy gyermekeit el tudja tartani, barátnőit követve választja az utcasarkot. Hogy gyermekeinek ne kelljen egy szexmunkás családnevét viselniük, a Divine Brown művésznéven lehet megszólítani. Veszélyes városban él, sok az utcai rablás és erőszak, amitől félti önmagát és lányait is. Ezért gyerekeinek apja – Gangsta Brownnak hívják – lesz a stricije. Divine keddtől péntekig koptatja a flasztert, de a vízszintes iparból szerzett jövedelem csak a legszükségesebbekre elég, sőt még alaposan el is adósodik. Minden tartalékát összekaparva, bébicsőszre bízza gyerekeit, és Los Angelesbe repül, hátha neki is összejön a Pretty Woman meséje. Piros ruhában, piros szandálban, pirosra rúzsozva járja Hollywood utcáit. Egy sikertelen nap után luxuskocsi kezdi követni, a jóképű sofőr angol akcentussal, Piros Cseresznyének becézve szólítja le. A részletekről legyen elég annyi, hogy az 50 dollárért kapható limitált extázist a fékpedál nyomkodása és a féklámpa ütemes villogása kíséri. Arra meg felfigyel egy rendőr őrjárat… Mivel a prostitúciót egész Kaliforniában, így Hollywoodban is büntetik, közszeméremsértésért előállítják őket. Kínos, főleg a férfinak, aki Hugh Grant, az akkor már ismert angol színész. A büntetőeljárásról fényképek készülnek, onnan a lapokba kerülnek, a nő híres lesz. Talkshow-k, interjúk, magazinfotók – és Divine reklámarcként befut, milliókat keres. Lezárja utcai életét, visszaveszi eredeti nevét, szép házat vásárol, s oda költözik immár főiskolás lányaival. (Grant háromévnyi Canossa-járással szerzi vissza karrierjét, és lesz ismét sztár; azóta házas és öt gyermek apja.)

Igen érdekes, olvasmányos és sok kulturális, történelmi és társadalmi ismeretet kínáló, a szerző humorával, az olvasónak címzett kiszólásaival fűszerezett könyvet ajánlok tehát, Kárpáti Zsuzsa kitűnő fordításában.

Lia Celi

Lia Celi: Tizenkét pillangó
Fordította: Kárpáti Zsuzsa
Corvina Kiadó, Budapest, 2022
216 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3192 Ft,
e-könyv változat 2799 Ft
ISBN 978 963 452 3895 (papír)
ISBN 978 963 136 7874 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Éjszakai pillangók, örömlányok, kurtizánok… Ugyanakkor költők, irodalmárok, kardforgatók, szeretők, filozófusok, vagyis self-made nők. A bibliai Jerikótól a hollywoodi utcákig, az ókori Görögországtól a reneszánsz Velencéig, a forradalom utáni Franciaországtól Hitler Berlinjéig ezek a nők városokat, királyokat és tábornokokat hódítanak meg, sikerkönyvet írnak, milliomosokká válnak.
Lia Celi precízen és könnyedén meséli el tizenkét prostituált történetét, akik képesek voltak a saját korukban elképzelhetetlen szabadságot kiharcolni maguknak. Van, aki a szerelem istennőjeként faragott képpé válik, mint Phrüné, és olyan is, aki lemond a vőlegényéről, hogy ne keltse annak rossz hírét, mint Szu Hsziao-hsziao. Van, aki azt hazudja a családjának, hogy varrónő, miközben bordélyházat vezet a vadnyugati Cripple Creekben, mint Pearl de Vere; van, aki megváltoztatja életét és identitását, majd férfiként, szegénységben tölti utolsó éveit, mint az antiókhiai Pelágia; van, aki végül révbe ér és megházasodik, akár a mesében, és van, aki hallani sem akar a mesékről, inkább kijátssza a férfiakat, és életeket ment.
Tizenkét öntudatos és előítéletek ellen küzdő, modern hősnő portréja e könyv, akik a maguk képére tudták formálni a világot.