Nyomozás idézetgyűjteménnyel | Mónica Gutiérrez: A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei

kistibi |

Mikor lehet igazán izgalmas egy krimi? Számomra akkor, ha maga a nyomozás másodlagossá válik, és valami fontosabb, izgalmasabb veszi át a szerepét. Babits Mihály ezt írja Szophoklész remekéről: „Oidipusz király inkább detektívdráma. De egészen különös fajta, ahol a detektív – a »talányfejtő« Oidipusz – önmagában találja meg a gyilkost!”

A térben, időben, műnemben nagyon messzire eső párhuzam azért mégis rokon – még ha nagyon távoli is – Mónica Gutiérrez művével, mert itt is egy rejtély kibogozásáról van szó; de ez a talány csak ürügy a szórakoztatásra, továbbá a szinte véget nem érő irodalmi kalandozásra. Maga a rejtély is az irodalomhoz kötődik. A Holdsugár könyvesboltból eltűnik egy nagyon értékes kézirat: David Livingstone műve, a Kartográfiai, zoológiai, botanikai és geológiai – megfigyelések Dél-Afrikában (1849–1851). Lássuk be, címe alapján ez a mű nem sokunkban ébreszti fel az „azonnal el akarom olvasni” érzést, de rejtélynek kiváló. Ráadásul, hogy a lélektani kötődés erősebb legyen, Gutiérrez művének egyik főhőse, Livingstone úr, aki a Holdsugár könyvesbolt tulajdonosa, büszke rokona a nagy hírű tudósnak, és gazdája az értékes kéziratnak is. A regényben nagyon sok „gyanús” utalás történik az úgynevezett „feel good” típusú könyvekre, egészen biztosan nem véletlenül. Ez az a terület, melyen belül azért íródik egy mű, hogy az olvasó simán csak jól érezze magát tőle. De még itt is fellelhetünk egy dupla csavart. Mert műfajparódia is egyben. A klasszikus romantikus regény mosolyogva szemlélt paródiája, amely egyben az író széles körű műveltségét is mutatja. Összegezve: úgy szórakozik az olvasó, hogy közben rengeteget tanul.

Mónica Gutiérrez író, újságíró, történész. Úgy vall erről, hogy a történelem megtanította gondolkodni, az újságírás pedig becsületesen írni. Barcelonában született, ott is él. Eddig hét regénye jelent meg, emellett blogot ír, ahol könyvkritikákat tesz közzé. A Könyvtár a sarkon című antológiában megjelent egy rövid írása, melynek témája egy rendkívüli könyvesbolt volt. Olvasói ezt annyira megkedvelték, hogy unszolták, bontsa ki jobban ezt a mesét. Ez ösztönözte A Holdsugár könyvesbolt megszületését.

A regényt át- meg átszövik a különböző hivatkozások, idézetek. Ez igen kétélű dolog, az ilyen kitérők halmozása lassíthatja a történetet. Guitérrez könnyed eleganciával kerüli ki a csapdát: „Sioban lépte át a könyvesbolt küszöbét, akár egy szép, Erzsébet korabeli előkelő hölgy; kissé kócosan, miután megküzdött az esernyőjével. Belépőjét esőzuhogás és a Temple utcáin végigsöprő vihar zaja kísérte. – »Szólj újra, fényes angyal, mert az éjben / Fejem fölött nekem oly glóriás vagy, / Akár a mennyek szárnyas hírnöke, / A visszatorpanó döbbent halandók / Fehéren-égre-ámuló szemének« – Hívj meg egy teára, Edward Livingstone – szólt Rómeójához – vagy »tagadd meg az atyád, neved hajítsd el…« De – tette még hozzá – az istenekre kérlek, főzz nekem egy teát!” A technika nagyon egyszerű: olyan szituációkban hangzanak el az idézetek, melyre fel lehet fűzni az adott szövegeket, így nem lassítanak, hanem inkább még színesebbé, humorosabbá teszik a szöveget.

• Olvass bele!

Ha kultúrtörténeti kiállításként tekintek a regényre, úgy is megállja a helyét. Olvashatunk a mindannyiunk által ismert regény paródiájáról: Büszkeség és balítélet meg a zombik, mely magyarul is megjelent, de megismerkedhetünk röviden az Elgin-márványok történetével, vagy az abszurd angol törvényekkel: „Ha pestises vagy, nem szállhatsz taxiba. Megölhetsz egy skótot a kastélyodon belül, de csak ha íjjal és nyilakkal van felfegyverkezve. (…) ha a brit partoknál feltűnik egy döglött bálna, a feje a királyt illeti, a farka pedig a királynét, de csak ha új halcsont szükségeltetik a fűzőjébe.”

Hatalmas a kínálat az angol irodalomból, regényből, drámából, versből egyaránt, de nem csak ez a humor forrása. A romantikus stílusnak megfelelően ugyan eléggé egydimenziósak a szereplők, de nagyon szerethetőek. Livingstone úr, a Holdsugár tulajdonosa igyekszik szigorúnak, tántoríthatatlannak látszani, a kérges felszín alatt viszont érző szív dobog. Ezt jelzi, hogy még nem sikerült elnyernie az év legzsémbesebb könyvesbolt-tulajdonosának járó Scrooge-díjat, bár már többször is felterjesztették.

Nemcsak szituációkban emel be fontosnak ítélt könyveket a történetbe az alkotó, hanem a fenti módon is: Sioban Clark, Livingstone úr szerelme könyvkiadással foglalkozik, határozott, karakteres nő. Most készül Tolkien levelezésének kiadására. Livingstone úr már többször megkérte a kezét, de eddig eredménytelenül. Kettejük kapcsolatának alakulása a cselekmény egyik szála.

Agnes Martí, a Spanyolországból Londonba került régészlány Livingstone úr szerint egy tündér. Állást keres, nem kap, de a sorsa természetesen a Holdsugár könyvesboltba sodorja. Itt ismerkedik meg Lockwood nyomozóval. A mezítlábas, hatalmas hajzuhatagot viselő, földre szállt tündér és a kissé esetlennek látszó, nagydarab, csupaizom nyomozó az első pillanattól száguldanak „közös végzetük” felé.

Ahol ilyen mesések-regényesek a figurák, a tér sem kevésbé szokatlan. A történet jelentős része a könyvesboltban játszódik, különös törzsvendégei társaságában. Szinte állandó lakója az író, aki csak itt képes alkotni, egy tapasztalt asztronómus kisfiú, aki asztronautának készül és még jó néhány hóbortos vevő…

Gutiérrez (civilben) könyvkritikákat is ír, tehát néhány kritika-zanzáját is beemelte a regénybe: „– Milyennek találta a Stoner-t, Dresden asszony? – Kevésbé szórakoztatónak, mint végignézni, amint egy frissen festett fal megszárad.” Aztán jön Livingstone úr, és lesújtó pillantást vetve Dresden asszonyra azt mondja: „Ez a Stoner. Az egész világegyetem, egyetlen mondatba zárva.”

Ez a regény legerősebb vonala. Csak mesél, közben nevettet, és időnként megcsillant egy-egy gyémántot az irodalom kimeríthetetlen kincsestárából.

A művet Mester Yvonne fordította, kiválóan. Külön köszönet a szerkesztőnek (kiadónak? fordítónak?), hogy a regény kultúrtörténeti, irodalomtörténeti hivatkozásait lábjegyzetekkel látta el, hogy megkönnyítse az olvasónak a tájékozódást.

Mónica Gutiérrez: A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei
Fordította: Mester Yvonne
Európa Kiadó, Budapest, 2021
280 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2624 Ft
ISBN 978 963 504 4382

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

London a csodák városa. Így amikor Agnes Martí, a Barcelonából érkező régészlány betéved Edward Livingstone, a hírneves felfedező leszármazottjának varázslatos könyvesboltjába, rögvest Alice, Pán Péter, Twist Olivér társaságában és világában találja magát: nem kevés, furcsa kérdésekkel hozzá forduló vásárlóval, vagy egy kék fénybe burkolózó, állandóan körmölő íróval.
A könyvespolcok és a világirodalom labirintusában lépten-nyomon rejtélyekbe botlik, melyek megfejtéséhez egy detektív szegődik mellé társául a Scotland Yardtól – hogy közösen leljék meg a legtitokzatosabb kincset, mely két embert összefűzhet…
A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei egy könyvbolond, az angol regényekért és humorért egyaránt lelkesedő spanyol író csodás ajándéka minden, szintúgy a könyvekért rajongó, az irodalom és a szív titkaira egyformán kíváncsi olvasónak.