Nem csak nőkhöz szól! | Dora Čechova: Nők, akiknek férfi kell

Toronyi Attila |

Sok minden jutott eszembe Dora Čechova novelláskötetének olvasása közben – és nem véletlenül. A világirodalom regényeinek és novellásköteteinek roppant tengerében – afféle világítótornyokként – a nemzeti irodalmak óriásai segítik az eligazodást. S egy-egy nyelvi közösség írásművészetének alapos ismerete ihletően hathat az alkotóra. Gogol tragikomikus és groteszk látásmódja például számtalan későbbi orosz epikai remekműben visszhangzik. Erről csak azért teszek említést, mert a szerzőt két kulturális hagyomány is formálta: az orosz éppúgy, mint a cseh. Čechova írásain érződik Hašek, Čapek és Hrabal hatása is.

A Prága közelében élő írónő anyanyelve cseh, ám édesapja orosz. Életrajza szerint 1971-ben, egy Moszkva és Prága között közlekedő vonaton (!) született. Gyakran tartózkodott Oroszországban, élt egy ideig Moszkva közelében isis., ami csak fölerősítette kötődését és rajongását az orosz irodalom iránt.

A Nők, akiknek férfi kell Čechova második kötete magyarul. Az első – Nem akartam Lenin lenni – borítóján a szerző neve „Csehova” alakban szerepel, mintha eredetileg is cirill betűs lenne. Ez a játékos „elírás” a szerző beleegyezésével történt, utalva arra, hogy a kötet szereplői mind oroszok. Róluk ki írhatna hitelesebben, mint egy „női Csehov”?

A karcsú kötet kilenc különös, olykor abszurd történet mesél el nőkről, akik inkább boldogtalanok, mint boldogok. Olyan férfiakat választanak – vagy olyanok sodródnak melléjük –, akik nemegyszer nyerseségükkel rombolják szét a kapcsolatot, vagy egyszerűen képtelenek valódi támaszt nyújtani. (Kivéve, ha valóságos angyalok.) Tökéletlenségük azonban abszurd módon és általában iránymutatásul szolgál a címszereplő nőknek.

Az írások hősei a csehovi–gorkiji, illetve a čapeki–hrabali novellahagyományokat idézik. A plasztikusan ábrázolt alakok mélyen beágyazódnak élethelyzetükbe – de a helyzetet inkább elszenvedik, mint alakítják. Čechova a témáit – a nemzedékek közötti kapcsolatokat, az egyedüllétet, a honvágyat, az önazonosság keresését és a szerelmet – a férfi és nő közötti viszonyok szövevényéből bontja ki.

A kötet címe ironikus: a törékeny, érzelmes nőnek mintha kifejezetten szüksége lenne a férfira ahhoz, hogy boldogtalan lehessen – vagy alárendelt szerepbe kényszerüljön. A történetekben ugyanakkor megjelenik az empátia nélküli, „kemény” nő alakja is – például azé, aki nem hajlandó elfogadni Down-szindrómás kislányát, míg az empatikusabb férj titokban látogatja az intézetbe adott gyermeket.

• Olvass bele!

A történetek között akad hazai vonatkozású is. Az egyik hősnő azt reméli, hogy magyar szerelme „meghunyászkodik a kedvéért, és vele marad…, csakhogy tévedett. Zoltán ereiben vad magyar vér zúgott, úgyhogy az elutasítás hallatán felüvöltött, mint egy sebzett állat, bedobta a holmiját két bőröndbe, és eltűnt. Irena koleszos barátnője hozta a hírt, hogy egy diáktársuk látta felszállni egy Budapest felé tartó vonatra.” A csalódott Irena ezt követően „bosszúházasságot” köt, de a döntés rossznak bizonyul: most élete végéig epekedhet szerelme után. Vajon miért is nem követte Zoltánt Magyarországra?

Az sem jelent biztos megoldást, ha valaki – a kommunista állampárt rendszere elől menekülve – külföldön próbál boldogulni. A rendszerváltás után hirtelen okafogyottá válik az emigráció: Csehszlovákiában győz a bársonyos forradalom, és immár semmi sem indokolja, hogy a nő az idegennek érzett Ausztriában tengesse napjait. A férj maradna, az asszonyt viszont minduntalan hazahúzzák a gondolatai, a nagymamától örökölt házhoz és a gyermekkor kellemes emlékeihez.

Čechova kötetének egyik legnagyobb erénye, hogy írásaiban a realista ábrázolást ötvözi a lélektani mélységgel. A női sorsokban pontosan kitapinthatók a jó és rossz döntések következményei. Hősei szinte sosem képesek önállóan létezni, és éppen ebből a függésből fakadnak konfliktusaik. A férfi iránti igény így nem vezet megoldáshoz, hanem magát a problémát idézi elő.

Kíváncsi lennék, megírná-e Čechova e novellák párdarabját: Férfiak, akiknek nő kell. Sejtéseim persze vannak, mi állhatna egy ilyen elbeszélésfüzérben. A két kötet végül illusztrálná Karinthy Frigyes bölcs axiómáját: „Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást. Hisz mindkettő mást akar: a férfi nőt, a nő férfit.”

Dora Čechova: Nők, akiknek férfi kell
Fordította: Mészáros Tünde
Helikon Kiadó, Budapest, 2025
352 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
online ár a kiadónál 4500 Ft
ISBN 978 963 620 1296

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Kilenc nem mindennapi történet hétköznapi nőkről, akik néha a véletlen szerencsének köszönhetően, máskor saját elhatározásukból kerülnek közelebb a boldogsághoz – vagy mégsem. És a hozzájuk tartozó, jól vagy kevésbé jól választott férfiakról, akik olykor váratlan nagylelkűségükkel, máskor közönséges durvaságukkal lepnek meg. Párkapcsolati dilemmák, erős nők, jólelkű férfiak. Város és falu, szülők és gyerekek, befogadók és kirekesztők, barátság és szomszédság, elvágyódás és honvágy, karrier és család. Életre szóló választások, sorsfordító döntéshelyzetek: hogyan jutottunk idáig és hogyan tovább?

Dora Čechova (1971) választott írói neve részben személyes és irodalmi felmenőire, részben életének színterére és írásainak nyelvére – Csehovra és a csehekre – utal. Prágában tanult szöveg- és forgatókönyvírást, jelenleg egy művészeti iskolában tanít.